Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti kapcsolatok 1999-re nyúlnak vissza, amikor a két fél együttműködési keretmegállapodást kötött egymással. Azóta zajlanak a tárgyalások és egyeztetések, hogy megvalósuljon egy gazdasági és egy politikai megállapodás. Mind az Európai Unió, mind a Mercosur számára is lehetőségeket jelent az egymás felé nyitás. Az egyezmény tartalmazza az EU-Mercosur partnerségi megállapodást (EMPA) és az ideigenes kereskedelmi megállapodást (iTA).

Elemzésemben az Európai Unió bértranszparencia irányelveit vizsgálom, ami a nemi bérdiszkriminációt hivatott csökkenteni. A téma aktualitását az irányelvek alkalmazásának szűk határideje adja. Fontos kérdés tehát, hogy egy ilyen szabályozás működőképes lehet-e. Az irányelvek hatékonyságát elméleti és gyakorlati szempontok alapján vizsgálom. Arra következtetek, hogy a szabályozás hosszú távon sikeres lehet, de ez folyamatos és átfogó elemzői munkát igényel.

Peruban egészen különleges politikai rendszer alakult ki a 21. században. Az elmúlt tíz évben nyolc elnök váltotta egymást az ország élén, ami a gazdaságban azonban nem váltott ki erős hatást. Az elnyúló politikai válság okai visszavezethetőek a töredezett pártrendszerre, az amatőr politikusok nagy számára, a korrupcióra, és az alkotmányos berendezkedés egyes jellemzőire, valamint az országban jelenlévő egyenlőtlenségekre is. A közelgő választás esélyt adhat Perunak az újrakezdésre, azonban rengeteg munkára van szükség az ország stabilizálásához, és az intézményekbe vetett bizalom visszaállításához.

Jelen tanulmány az amerikai-kínai technológiai, azon belül is a mikroprocesszorokra koncentrált konfliktusát tárgyalja, figyelembe véve az előző amerikai kormányzat kimért intézkedéseit és a Trump kormányzat paradigmaváltását. Bemutatja mindezekre Kína reakcióját, az amerikai hardveres blokád okozta hátrány leküzdésének módszereit és a válaszcsapásokat. A konfliktus szövetségesekre tett hatása is terítékre kerül, különös tekintettel Tajvanra és Dél-Koreára, végül pedig lehetséges jövőbeli szcenáriók sora zárja az elemzést.

Az Egyesült Államok és Izrael kapcsolata a hidegháború második felétől kezdve fokozatosan stratégiai partnerséggé alakult. Az elmúlt évtizedekben az amerikai külpolitika egyik stabil eleme lett Izrael politikai, gazdasági és katonai támogatása. Az elemzés célja annak bemutatása, hogyan változott az amerikai-izraeli kapcsolat az 1960-as évektől napjainkig, milyen szerepet játszottak a közel-keleti konfliktusok ebben a folyamatban, milyen mértékben vált Izrael az Egyesült Államok egyik legfontosabb regionális partnerévé, és hogyan érinti ez az amerikai állampolgárokat napjainkban. A tanulmány kitér az amerikai belpolitikai tényezőkre, a katonai és pénzügyi támogatás alakulására, valamint az amerikai zsidó közösség társadalmi helyzetére.

Ez az elemzés rövid betekintőt kínál Izrael gazdaságának történetébe és annak sajátosságaiba, illetve megmutatja a politikával és a hadiiparral való erős összekapcsolódását. A tanulmány rámutat az 1967-es hatnapos háború utáni gyors gazdasági növekedésre, az Izrael-Hamász háború rövidtávon érzékelhető hatásaira, és arra, hogy ezeket hogyan tudta enyhíteni az állami beruházások növelése.