Törökországban május 14-én elnöki és parlamenti választásokat tartottak és az utóbbi két évtized talán legjelentősebbje volt az elnökválasztás. Idén Recep Tayyip Erdoğan, jelenlegi elnöknek végre igazi kihívója akadt Kemal Kiliçdaroğlu személyében. Az elmúlt egy-két év gazdaságilag és társadalmilag is próbára tette a török nemzetet és sokan hitüket vesztették az erős nemzeti vezető szerepében tündöklő Erdoğanban. Emiatt a mostani választások után esély kínálkozik egy új vezetőnek és egy új Törökországnak.
Előzmények
Érdemes először megvizsgálni azokat az eseményeket és döntéseket, amik a mostani helyzethez vezettek. Törökországban az utóbbi két évben jelentős volt az infláció mértéke: az éves infláció 2022-ben elérte a 84,4 %-ot és a líra még 2023 első hónapjaiban is inflálódott. Ez két főbb kiváltó okra vezethető vissza. Az első az orosz-ukrán háború, mely főleg a mezőgazdasági termékek terén generált árnövekedést Törökországban, de a második és egyben nagyobb hatás Erdoğan szokatlan gazdaságpolitikája miatt következett be (Németh, 2022).
Növekvő árak esetén a jegybank szokta az alá tartozó monetáris politikával fékezni az inflációt úgy, hogy növeli a jegybanki alapkamatot, vagyis szigorítja a monetáris politikát, ezzel csökkentve az összesített termelést és így az inflációt (Mishkin, 2015). Erdoğan az ellenkezőjét tette és lazított a monetáris politikán, vagyis beleszólt a jegybank intézkedéseibe és felsőbb nyomásra így a jegybank csökkentette az alapkamatot. Ezzel Erdoğan csak azt érte el, hogy az összesített termelés ugyan növekedett, de ezzel egyetemben az infláció elszabadult és évtizedek óta nem látott magasságokba emelkedett. A török gazdaságnak most így jelentős pénzügyi mentőcsomagra is szüksége lehet, ha nem az előrejelzéseknek megfelelően csökken az infláció és a jövőben nem hagyatkozhat újra Erdoğan unortodox gazdaságpolitikájára.
Egy további tragikus csapás, ami megrengette Erdoğanban a bizalmat, az egy természeti katasztrófa volt. 2023 február 6-án egy 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország déli tartományait és követelt az országban 50 096 halálos áldozatot (Karalar, 2023). Sokan a polgárok közül és az ellenzék soraiból Erdoğant és kormányát hibáztatják a hatalmas károkért emberéletekben és épületekben, mivel elnézőek voltak az építési szabványok terén és engedélyeket adtak nem földrengés biztos házak megépítésére is (Horton & Armstrong, 2023). Ezeket a biztonsági építészeti megoldásokat a kormány az 1999-es hasonló méretű földrengés után kivetett ˝speciális kommunikációs adóval˝ kellett volna támogassa – nagyjából 88 milliárd líra -, de ezen pénzek feltűnően kevés része lett rászánva hasonló építkezésekre (Ozturk & Wright, 2023). Ez jelentős hiba és támadási felület Erdoğan rendszerének, ami hangzatosan reklámozza magát sokszor nagystílű és sikeres építkezési beruházásokkal az utóbbi 20 évben a gyors gazdasági növekedés elérése érdekében.
Egy nemrégiben végbement letartóztatási sorozat is hozzájárult a jelenlegi elnök népszerűségének csökkenéséhez. Pár héttel a választások előtt a rendőrség razziát tartott Törökország szerte és őrizetbe vettek 126 embert, köztük ellenzéki politikusokat, újságírókat, szerkesztőket, jogászokat és aktivistákat. A hatóságok a cselekedeteiket és gyanújukat ˝fegyveres terrorszervezetben való részvétel˝-re alapozzák (Bernáth, 2023). A letartóztatásokban érintett volt az ellenzéki Népi Demokratikus Párt (HDP) is, mely ellen már korábban is folytattak lejárató kampányt. Mivel az őrizetbe vett emberek kormánykritikusságuk miatt kerültek a figyelem középpontjába, ezért okkal lehet feltételezni, hogy a kormányzat a rendőrséget felhasználva ezen ellenzéki hangok elhallgattatása miatt rendelte el a letartóztatási sorozatot. Az ellenzékiek úgy hiszik, hogy az utóbbi gondolatmenet igaz és Erdoğan megint csak veszített népszerűségéből a letartóztatási hullám által elindított kritikák miatt.
Az ellenfelek
Erdoğan pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) ellenlábasa a parlamenti választásokon a ˝Hatok Asztala˝ lesz, mely több ellenzéki pártot is maga mögött tudhat balközép pártoktól kezdve szélsőjobboldaliakig. Magának Erdoğannak az ellenzék közös jelöltje, Kemal Kiliçdaroğlu lesz a kihívója az elnökválasztáson, aki egy 74 éves, sokak szerint halkabb szavú személyiség, mint Erdoğan (Greenall, 2023). Ettől függetlenül felszólalt és keményen kritizálta az Erdoğan rezsimet az előbbi részben leírtak alapján, és ígéreteiben egy konszenzusra és párbeszédre épülő kormányzást, illetve a parlamenti rendszer visszaállítását ígérte az elnöki rendszer helyett. Hogy a helyzetet megkönnyítse és a szavazást egyenlőbbé tegye, a legnagyobb kurd párt, a PDD nem állított jelöltet és támogatja Kiliçdaroğlut. Ezzel a felállással a felmérések szoros, 50-50 %-os esélyt jósoltak mindkét jelöltnek szűk két hónappal a választások előtt (Poyrazlar, 2023).
A jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdoğan immáron 20 éve vezeti Törökországot, 2003 óta miniszterelnökként és 2014 óta elnökként. 2016-ban viszont puccskísérlet történt a kormányzata ellen, ezt viszont még csírájában elfojtotta és a puccs utáni tisztogatások során se mutatott könyörületet: a katonaságot megregulázta (elérve, hogy ne fordulhasson elő több, az utóbbi évtizedekben többször is látott katonai puccs), leszámolt rengeteg politikai ellenlábasával és folyamatos dominanciát épített ki a médiában a kormányt támogató propaganda számára. Azért, hogy hatalmát megerősítse bevezettette az elnöki rendszert és miután az erről szóló népszavazáson a választópolgárok támogatták jelentősen megnőtt a hatalma. Azóta jórészt az elnöki palotából irányítják az országot és ott születnek meg a legfontosabb döntések is.
Míg Kiliçdaroğlu kampánya a jövőre és a demokratikus normák helyreállítására fókuszált, addig Erdoğan a múltban élt a kampánya során is. Nála a hangsúly megint csak a gazdasági sikereken volt: a védelmi iparban a különböző harci drónok és ballisztikus rakéták, illetve az infrastruktúra fejlesztése terén elért előrelépést emelte ki. Ezenkívül többször hangoztatta, hogy ezeket az erőfeszítéseket és sikereket az ellenzék csak elsorvasztaná és semmissé tenné (Al Jazeera, 2023). Továbbá a jelenlegi kormányt támogató médiumok az ellenzék terrorszervezetekkel való kooperálását propagálta. Ezt a rágalomhadjáratot arra alapozzák, hogy a Hatok Asztalát a kurdok is támogatják és ezt a támogatást a média egyből a Törökország keleti régióiban harcoló PKK kurd gerilláival kapcsolta össze.
A kampány és a főbb jelöltek bemutatását követően érdemes kitekinteni a választások után felmerülő kérdésekre és problémákra is, amikre a következő elnöknek megoldást kell majd találnia.
Belföldi és külföldi célok a választások után
A jövőt tekintve belföldön és külföldön is jelentős változásokra lesz szüksége Törökországnak, ha továbbra is meg akarja őrizni középhatalmi státuszát a régióban. Belföldön az elkövetkezendő év fő belpolitikai témája a választások után a földrengés utáni újjáépítés lesz. Erre építhet mindkét oldal: Erdoğan azzal, hogy eddig is sikeres, nagyszámú és korszerű építkezés történt meg az ő mandátumai alatt, de állítása támadható lesz, mivel ezen épületek legtöbbje valószínűleg nem bizonyul földrengésbiztosnak; Kiliçdaroğlu pedig azzal, hogy Erdoğannal ellentétben az ő hivatali ideje alatt lebonyolított építkezések tartalmaznák a szükséges építészeti megoldásokat újabb katasztrófák elkerülése érdekében. Az ő szavaira sincs biztosíték, hiszen jóideje nem volt már az államapparátus közelében és alkalmassága így megkérdőjelezhető.
A másik jelentős téma belfölddel kapcsolatosan a már említett gazdasági válság megoldása. Erdoğan elhibázott gazdaságpolitikája révén a török líra 24 éves mélyponton van és az infláció még mindig nem stabilizálódott (Evans & Pamuk, 2023). Egy új elnök gazdasági segélycsomagok igénybevételével és a központi bank lazább ellenőrzésével tehetne lépéseket a recessziós folyamatok megfékezése ellen.
Külföldön az EU-hoz és a NATO-hoz fűződő viszonyokat kellene rendezni. Mivel Erdoğan az EU-t a menekültek százezreivel zsarolja és belpolitikailag az utóbbi években egy centralizált, autoriter államra törekedett, a csatlakozási tárgyalások régóta elakadtak. Erdoğan és Kiliçdaroğlu is beszélt a menekültek visszatoloncolásáról az anyaországokba, de konkrét gyakorlati megoldást senki nem kínált még fel (Evans & Pamuk, 2023). Ha ezeket a problémákat meg tudnák oldani, akkor mindenképpen enyhítenék a helyzetet az EU-val és újraindíthatnák a csatlakozási tárgyalásokat, ami Kiliçdaroğlunak egyik fő célkitűzése. Az EU mellett a NATO-val is rendezni kellene a kapcsolatot, hisz a svéd csatlakozási kérelem elleni vétó még mindig napirenden van a PKK-nak küldött fegyverek miatt, és pár évvel ezelőtt orosz légvédelmi rendszereket vettek felháborítva ezzel az USA-t (Evans & Pamuk, 2023). Bár Ukrajna mellett kiállt Erdoğan, azért az oroszoktól se vágta el magát és ez nem növeli az ország pozitív megítélését a nyugati országok szemében. A NATO-hoz viszont szorosabban kell kötődnie a törököknek, ha fenn akarják tartani a jó reputációjukat. Kiliçdaroğlu hajlandónak mutatkozik mind az EU-val újrakezdeni a tárgyalásokat egy sokkal barátságosabb légkörben, illetve jobban elkötelezné magát a NATO mellett is. Összességében egy sokkal nyugatbarátabb Törökországot képzel el, mint amilyen Erdoğané jelenleg.
A választások
Május 19-én már végleges feldolgozottságnál tiszta képet lehetett kapni az elnöki választás első fordulójának eredményeiről. Ezekből kiderült, hogy nem született győzelem az első körben hiszen egyik jelölt se érte el a szükséges minimum 50 %-os értéket. Ebből kifolyólag május 28-án tartottak egy második fordulót is, hogy eldöntsék ki vezesse Törökországot a következő időszakban. A második fordulóban meghatározó szerep jutott azoknak a szavazóknak, akik megelőzőleg a harmadik legnépszerűbb jelöltre, azaz Sinan Oğanra szavaztak. A politikus szélsőjobboldali nézeteket vall és a mögötte álló MHP párt egyik vesszőparipája a menekültek visszatoloncolása szülőhazájukba Törökországból. Míg Oğan kifejezte támogatását Erdoğan mellett, addig pártja beállt a Kiliçdaroğlut támogatók közé, így szakítást idézve elő a szavazók körében. Annak érdekében, hogy megszerezze ezen szavazatok nagy hányadát, Kiliçdaroğlu leszögezte, ha megválasztják, akkor mindent meg fog tenni azért, hogy a menekülteket eltűntesse Törökországból (Radford, 2023).
Május 28-án a török emberek újra a szavazóurnákhoz járultak és döntöttek, most már véglegesen. A második fordulóban Erdoğan győzedelmeskedett Kiliçdaroğlu felett közel 4,5 %-kal. Így a következő 5 évben is Recep Tayyip Erdoğan lesz Törökország elnöke és minden valószínűség szerint folytatni fogja eddigi politikáját a társadalmat, gazdaságot és a nemzetközi kapcsolatokat tekintve.
Az Anadolu Hírügynökség szerint magas részvételi arány volt az idei választásokon. Törökországban körülbelül 64 millióan szavazhatnak és ebből majdnem 54 millió választópolgár az urnákhoz járult május 14-én, majd megint körülbelül 52 millióan május 28-án. Ez bizonyítja, hogy a törököknek igenis fontos az országuk sorsa és gyakorolni akarják alkotmányos jogaikat a szavazataikkal. A papírforma beigazolódott, ugyanis a verseny igencsak szoros volt a két fő jelölt között. De végül Erdoğan győzedelmeskedett Kiliçdaroğlu felett közel 4,5 %-kal. Ahogyan a fentebb látott térképen megfigyelhető, a választóbázisban se történt nagyobb változás: Erdoğanra főleg a vidéki szavazók adták le a voksukat, míg Kiliçdaroğlura inkább a partmenti és egyéb nagyvárosok, illetve a főképp kurdok és a földrengés által sújtott területek lakói szavaztak.
Konklúzió
A felek előzetes elemzését és a választási eredményeket figyelembe véve kijelenthető, hogy az a szoros verseny, amit több politológus, elemző és közvéleménykutató előrejelzett, teljes mértékben bevált és a választópolgárok döntése folytán egy második fordulóban dőlt el az elnöki pozíció sorsa. A török polgárok nagyrésze, főleg a nagyvárosok fiatal lakosai nagyon reménykedtek, hogy végre véget ér Erdoğan 20 éves hatalmi menete, de az eredmények egyértelműek és az ellenzéknek nem sikerült se a parlamentben, se az elnöki palotában megvetnie a lábát és többséget szerezni vagy bekerülni a végrehajtó hatalmi ágba.
Öt év múlva újra próbálkozhat az ellenzéki szövetség, hogy véget vessenek Erdoğan egyeduralmának és ez az előre gondolás felvet egy gondolatébresztő kérdést, ami remélhetőleg további mérlegelést indít el a kedves Olvasóban:
Valóban szükség van a régi rendszert képviselő alakokra, mint Erdoğan vagy Kiliçdaroğlu, vagy a törököknek egy fiatal és karizmatikus vezetőre van szükségük, aki egy új Törökországot álmod meg és vált valóra a jövőben?
Felhasznált irodalom:
Horton, Jake, and Armstrong, William. “Turkey Earthquake: Anger at Building Standards Grows.” BBC News, 8 Feb. 2023, www.bbc.com/news/64568826 Elérve: 2023. március 30.
Karalar, Besti. “AFAD Başkanı Sezer: Depremde Can Kaybı 50 Bin 96, Yaralanan Sayısı Ise 107 Bin 204.” DHA | Demirören Haber Ajansı, 20 Mar. 2023, www.dha.com.tr/gundem/afad-baskani-sezer-depremde-can-kaybi-50-bin-96-yaralanan-sayisi-ise-107-bin-204-2224110 Elérve: 2023. március 30.
Ozturk, Fundanur, and Wright, George. “Turkey Earthquake: Erdogan “Responsible for This” Opposition Leader Says.” BBC News, 8 Feb. 2023, www.bbc.com/news/world-europe-64566296 Elérve: 2023. március 30.
Greenall, Robert. “Kemal Kilicdaroglu: Opposition Picks “Turkey’s Gandhi” to Challenge Erdogan in Election.” BBC News, 6 Mar. 2023, https://www.bbc.com/news/world-europe-64867467 Elérve: 2023. március 30.
Poyrazlar, Elçin. ““It’s 50-50”: Erdoğan Risks Defeat in Turkey’s Knife-Edge Election.” POLITICO, 24 Mar. 2023, www.politico.eu/article/turkey-2023-election-erdogan-close-call-republican-peoples-party-turkey-sweden-akp-chp-kilicdaroglu-fahrettin-altun/ Elérve: 2023. március 30.
Evans, Dominic, and Pamuk, Humeyra. “Explainer: What’s at Stake in Turkey’s Upcoming Elections?” Reuters, 7 Mar. 2023, www.reuters.com/world/middle-east/whats-stake-turkeys-upcoming-elections-2023-03-07/ Elérve: 2023. március 30.
Al Jazeera. “Turkey’s Erdogan, Kilicdaroglu End Campaigning before Election.” Www.aljazeera.com, 13 May 2023, www.aljazeera.com/news/2023/5/13/turkeys-erdogan-kilicdaroglu-end-campaigning-before-key-polls Elérve: 2023. május 15.
Anita, Németh. “Elérte a Csúcsát a Török Infláció.” Világgazdaság, 5 Dec. 2022, www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2022/12/elerte-csucsat-a-torok-inflacio Elérve: 2023. május 15.
Bernáth, Lackó. “Néhány Héttel a Választások Előtt Egy Sor Újságírót Tartóztattak Le Törökországban” Mérce.” Mérce, 25 Apr. 2023, https://merce.hu/2023/04/25/nehany-hettel-a-valasztasok-elott-egy-sor-ujsagirot-tartoztattak-le-torokorszagban/ Elérve: 2023. május 15.
Anadolu Agency. “Election 2023.” Secim, 14 May 2023, https://secim.aa.com.tr/ Elérve: 2023. május 15/29.
Mishkin, Frederic S. Macroeconomics: Policy and Practice. 2011. 2nd ed., Pearson, 2015.
IMF. “Turkey Inflation Rate, Average Consumer Prices.”, 2023, www.imf.org/external/datamapper/PCPIPCH@WEO/TUR?zoom=TUR&highlight=TUR Elérve: 2023. május 19.
Wikimedia Commons. “Wikimedia Commons.” Wikimedia.org, 2016, https://commons.wikimedia.org/wiki/Main_Page Elérve: 2023. május 15.
Radford, Antoinette. “Turkish Elections: Anti-Immigrant Leader Endorses Erdogan Challenger.” BBC News, 24 May 2023, www.bbc.com/news/world-europe-65693118 Elérve: 2023. június 4.
Legutóbbi hozzászólások