A Visegrádi Együttműködés az Orbán és a Magyar Péter kormánya alatt

Absztrakt

Az elemzés a Visegrádi Négyek (V4) együttműködés dinamikáját vizsgálja az elmúlt évtized válságainak tükrében, különös tekintettel a szövetség belső konfliktusaira. Áttekinti, miként vált a 2015-ös migrációs válság idején tapasztalt egységes fellépés, belső megosztottsággá a COVID-19 járvány és az orosz ukrán konfliktus kezelése során. Ezután elemzi az Orbán-kormány külön utas politikájának hatásait a térségre és a 2026-os magyarországi kormányváltás hatásaira a is kitért.

Bevezetés

A közép európai térség az elmúlt 10 évben több válsággal is kénytelen volt szembe nézni. A Visegrádi Négyek képes volt közös retorikát folytatni a migrációs válság idején, a koronavírus, majd az elhúzódó orosz ukrán konfliktus mégis a szövetség, de facto felbomlását idézte elő. Vajon mekkora szerepet játszott a szövetség gyengülésben az orbán-rezsim oroszbarát retorikája és hozhat-e valódi változást a térségben a magyarországi kormányváltás?

A Visegrádi Négyek együttműködés

A regionális szervezetek és koalíciók a kortárs európai politika egyik leggyakrabban vizsgált területévé váltak. Ezen szövetségek vajon képesek-e az érdekeik egyesítésre és közösen fellépni az Európai Uniós döntéshozatalban, vagy ennek elérése olyan kompromisszumokkal járna, melyek az egyes tagországok egyéni érdekeivel már szembe mennének. A Visegrádi négyek vagy V4-ek, eredetileg a négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete, melynek célja ezen országok diplomáciai és gazdasági képviselet az EU-n belül. Az elmúlt 10 év eseményei, migrációs válság, COVID-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború és Magyarország külön utas politikája, azonban meggyengítette az országok közötti együttműködést.

Migrációs Válság

2015 tavaszán különböző fegyveres konfliktusok elől menekülők érkeztek tömegesen Európába, főként a Közel-Keletről, Afrikából és Közép-Ázsiából. A válság az EU történetének egyik legfontosabb belső konfliktusát idézte elő, a tagországok csoportjai különböző álláspontokat képviseltek. A V4-ek országai és közép-európai szomszédjaik nem voltak hajlandóak befogadni az afrikai és közép-ázsiai menekülteket. Ez volt az első olyan alkalom, amelyben közös nyilatkozataikkal és ellenállásukkal az EU relokációs javaslatával szemben egy látható politikai szerepelővé váltak az unión belül. Kezdetben erős és egységes retorikát folytattak, megmutatták, hogy hajlandóak szembe menni az európai uniós mainstream állásponttal. Végül 2015 szeptemberében Lengyelország különvált a csoporttól és megszavazta a Nyugat-Európai országok, relokációs javaslatát míg Magyarország és Szlovákia bíróságon támadta meg azt.

A válság a térség országai közül Magyarországot érintette a legerősebben, 2015 első 8 hónapjában több mint, 160 ezren kértek menedékjogot. Az ország a főként Szíriából és Afganisztánból érkező, Nyugat-Európába tartó menekültek tranzitútvonalává vált. Az Orbán-kormány válaszként agresszívan bevándorlásellenes politikát kezdett folytatni. 2015 nyarára megkezdték a kerítések építését Magyarország déli határai mentén, lépéseket tettek az ország területére történő jogellenes belépés kriminalizálása felé, valamint felvették Szerbiát a biztonságos tranzitországok listájára, ezzel gyorsítva a menekültek visszaküldését. Ugyan az intézkedések külső megítélése negatív volt, a válság idején a migráció közös nevező lett a térségben és Orbán bevándorlásellenes politikája befolyást adott a V4-eknek, így megkerülhetetlen tényezővé váltak a kérdésben.

COVID 19

A migrációs válság leküzdése után, 2020 tavaszára az Európai Unió egy világjárvánnyal találta szembe magát. A koronavírus új kihívást jelentett az egész EU-ra és a Visegrádi Négyek szövetségére is, melynek országaiban csak minimális együttes fellépés történt. Erre példa a V4EatSolidarity Programme, mely belül közösen nyújtottak pénzügyi segítséget a keleti partnerországaiknak, egészségügyük és más szociális támogatások finanszírozására. Emellett közösen üzemeltették a V4 Virtuális COVID-19 Központot, mely keretein belül a korlátozásokról és az egészségügyi adatokról osztottak meg információt. Ennek ellenére nem volt példa arra, hogy a V4 országai közös szabályzásokat vezettek volna be.

A járvány által előidézett válságra az Európai Unió válasza a Next Generation EU (NGEU) helyreállítási terv lett, amely keretein belül több, mint 800 milliárd eurót fektetett a járvány utáni gazdaságok átalakítására, valamint új lehetőségek és munkahelyek megteremtésére. A V4 országai között bár voltak egyeztetések, nem sikerült közös álláspontra jutni, mint korábban. Míg Csehország és Szlovákia osztották a többségi véleményt, mivel az elosztási kritériumok kedvezőek voltak számukra, Magyarország és Lengyelország más helyzetből tárgyaltak. Mindkét ország jogállamisági vitába keveredett és vétózással fenyegettek. Végül a jogállamisági kritériumok lazítása után sikerült megegyezniük a program elosztási feltételeiről, viszont Magyarország Európai Unión belüli kedvezőtlen megítélése egyértelműen megerősítést nyert és a V4 egysége is megtört.

Orosz-Ukrán háború

Oroszország 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát, fegyveres konfliktus indítva egy közép európai térséggel szomszédos országban. A kitörő háború krízishelyzetet idézett elő a V4 és az EU országaiban is, mely azonnali reakciót igényelt. Kezdetben a V4-ek egységesen közös nyilatkozatokkal reagáltak: a háborút elítélték és az orosz agressziót a nemzetközi jog durva megsértésének tartották. Bár önálló szerepre nem voltak törekvések, az EU-n vagy a NATO-n belül, mind a 4 ország humanitárius segítséget nyújtott az ukrán menekülteknek.

A háború elhúzódásával a tagállamok politikai irányvonalai teljesen szétváltak, a támogatás mértéke is eltérő lett. Lengyelország és Csehországban maradt leginkább prioritás a menekültek segítése, mindkét ország továbbra is humanitárius, diplomáciai és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának. Szlovákia segítségnyújtása változó volt, majd a Fico-kormány megválasztása után oroszbarát retorikát folytatott és minden oroszellenes intézkedést elutasított, ezzel újabb törést okozva a Visegrádi Négyek egységébe. A legnagyobb kárt mégis a magyar kormány külön utas politikája okozott, nemcsak oroszbarát, hanem ukránellenes politikát választott az Orbán-rezsim ezzel elszeparálva magát a csoport többi tagjától.

A magyar-ukrán feszültség a 2010-es évek közepére követhető vissza, amikor is az ukrán kormány megkérdőjelezte a Kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságnak legitimitását. Bár Orbán is kifejezte támogatását Ukrajna területi integritása mellett, nyilatkozataival összhangban van azzal az orosz retorikával is, amivel sugallja, hogy a kijevi kormány nem demokratikus. Emellett a magyar kormányzati kommunikáció a háborút ,,proxy háborúnak” minősítette és Magyarország semlegességét hangsúlyozza, az ország energiafüggése miatt igyekzett elkerülni bármiféle konfliktust az orosz kormánnyal.

Az Orbán-kormány számos intézkedést és szankciót vétózott meg, tovább mélyítve Magyarország és az EU belső viszályát. A magyar különutas viselkedés egyik aspektusa a fegyverszállítások elutasítása: Magyarország volt az egyetlen V4-tag, amely kategorikusan megtagadta a fegyverszállítást, és nem engedélyezi a halált okozó eszközök közvetlen átszállítását sem a magyar-ukrán határon. Emellett az Orbán-kormány az energiafüggőségre hivatkozva mentességet harcolt ki a vezetékes kőolajra az orosz olajembargó alól, és folyamatosan bírálta a gázszektort érintő szankciós terveket. Magyarország többször is megvétózta vagy késleltette az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagokat, például a 18 milliárd eurós hitelt, illetve az Európai Békekeret kifizetéseit, amivel kiváltotta a lengyel és cseh vezetés nyílt nemtetszését.

Összeségében a térség orosz-ukrán háborúhoz való különböző hozzáállása, az Orbán-rezsim következetes szembenállása az EU többségi álláspontjával mélypontra süllyesztette a Visegrádi Négyek együttműködését, de facto működését megszűntette. Ezt többek között az EU tanácsban történő szavazási minták is mutatják: 2022 és 2023 összesen 173 szavazás történt, a V4-ek mindössze egyetlen alkalommal szavaztak egységes kisebbségként és egyszer sem fordult elő, hogy külpolitikai vagy védelmi kérdésekben közös V4-blokk alakult volna ki a szavazások során.

Tisza-kormány programja és a V4 jövője

Magyarországon az eddig leválthatatlannak vélt Orbán-rezsim 2026. áprilisában az országgyűlési választásokon vereséget szenvedett. A Magyar Péter vezetette Tisza-párt kétharmados, alkotmányozó felhatalmazást szerezett, ezzel az új kormány nagy mozgásteret kapott külpolitikai téren is. A frissen megválasztott Tisza-párt teljes rendszerváltást ígért, külpolitikai programja gyökeresen szembe megy, az Orbán-rezsim oroszbarát és euroszkeptikus irányzataival.

Magyar Péter miniszterelnök jelöltként többször kijelentette: Magyarország a Nyugathoz tartozik. A kampányban a párt külpolitikáját az óvatos eurooptimizmus jellemezte, a korábbi kormány külön utas politikáját gyengeségnek értékelte. Elköteleződött a NATO és az EU iránt is, viszont többször kiemelte, szembe fog menni az EU-s irányzatokkal, ha úgy véli, hogy azok sértik a magyar érdekeket. A Tisza külügyminiszter-aspiránsa is megerősítette az irányt, bemutatkozó videójában arról beszélt, hogy miniszterként Budapest szomszédsági viszonyait igyekezne elősorban rendezni.

Az új kormány külpolitikai céljai között szerepel a V4-ek megerősítése és egy újra egységes közép-európai érdekszféra létrehozása. A Tisza párt programja szerint, új alapokra helyezik a regionális együttműködést. A térség politikáját a szomszéd népekkel való hagyományos sorsközösség fogja meghatározni, a politikai elvbarátságok helyett. A kampányukban megígérték a szomszédos országokkal való kapcsolatok rendezését és a Visegrádi Négyek megerősítését Közép-Európa stabilizálásnak érdekében.

A programban különös hangsúlyt kapott a hagyományos magyar-lengyel barátság helyreállítása. Ezt szimbolizálja Magyar Péter azon kijelentése is, hogy beiktatása után első útja Varsóba vezet majd. A leendő miniszterelnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök jó viszonyt ápol, Magyar ígéretet tett arra, hogy a Magyarországon menedéket kapott, hazájukban körözött lengyel politikusokat kiadják Lengyelországnak.

A V4 megerősítésének legfőbb nehézsége az szlovák Fico-kormány lehet. Az oroszbarát szlovák miniszterelnök 2026 elején ,,Brüsszel-párti aktivistának” nevezte Magyart és éles szóváltásba keveredtek a mentelmi joggal és a felvidéki magyarok képviseletével kapcsolatban. Emellett Fico politikája jelenleg közelebb áll a Fidesz szuverenista, EU-kritikus irányvonalához. Egy Tisza-kormány Európa-párti fordulata éppen a szlovák kormánnyal való eddigi szövetséget bonthatja meg, így a V4-en belül egy újfajta megosztottság alakulhat ki.

Összeségében a frissen megválasztott Tisza-kormány fordulópontot jelenthet, Magyarország és a Visegrádi Négyek tekintetében is. Vajon Magyar valóban betartja kampányígéreteit és gyökeresen megváltoztatja a magyar külpolitikát. Fontos kiemelni, hogy a Tisza-párt még nincs kormányon, csupán szimbolikus gesztusok tett a V4 országok, különösképp Lengyelország felé, viszont okkal bizakodhatunk Magyarország külpolitikai megítélésének javulásában.

Konklúzió

Az elemzés összefoglalja a Visegrádi Négyek fontosságát a közép-európai érdekek képviseletében az EU-n belül. Láthatjuk, hogy míg a migrációs válságban az országoknak még sikerült egységesen szembe menni az uniós fő irányzatokkal, a koronavírus idejére ez az egység már megtört. Az orosz-ukrán háború és Orbán oroszbarát politikája, a szövetség, de facto megszűnéshez vezetett. A magyar kormányváltás ugyan bizakodásra adhat okot a V4-ek jövőjével kapcsolatban, viszont sok még a bizonytalan tényező.