Európai Unió

Egyéb kategória Európai Unió Ideológia Kiemelt Szlovákia Társadalom Történelem

A Beneš-dekrétumok jogi és politikai következményei – történeti alapoktól a 21. századi vitákig

Polgár Eszter

A Beneš-dekrétumok a második világháború után a Csehszlovák állam létrejöttének mérföldköveként a kollektív bűnösség elvére építve tették lehetővé a kisebbségek – különösen a felvidéki magyarok – jogi és gazdasági kiszorítását. Az elemzés célja bemutatni, hogyan működött ez a rendszer a gyakorlatban, és miért jelenik meg hatása még a 21. századi tulajdonjogi vitákban is. Továbbá külön kitér arra a jogértelmezési torzulásra, amelyben a tulajdonjog megítélése az eredeti tulajdonos nemzetiségéhez kötődik, valamint a mai politikai és jogi konfliktusokra.

Ausztria Belföld Európai Unió Gazdaság Kiemelt Közép-Európa V4

Zöld átmenet a vasúti közlekedésbenKözép-Európában

Nguyen Thanh Phuong

Jelen elemzés öt közép-európai ország – Magyarország, Ausztria, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – vasúti közlekedésének zöld átmenetét vizsgálja az elmúlt évtizedben. A tanulmány a villamosítás fejlettségére, a kibocsátáscsökkentési intézkedésekre, a járműállomány összetételére, valamint az utasforgalmi és áruforgalmi teljesítményre fókuszál. Megállapítható, hogy a régió vasúti zöld átmenete jelentős eltéréseket mutat.

Biztonságpolitika Energiapolitika EU-bővítés Európai Unió Fejlődő országok Geopolitika Kelet-Európa Kiemelt Oroszország Társadalom

A Moldovai Köztársaság EU-tagságának gazdasági kilátásai és aspektusai

Gibárti Attila

Moldova uniós csatlakozásának gazdasági elemzése a lehetőségeket és akadályokat tárgyalja. Makrogazdasági hátránya, orosz befolyása és energetikai függősége jelentős kihívások. Kohéziós alapok és a „Növekedési Terv” azonban felzárkózási esélyt kínálnak. A kérdés, hogy a belső reformok és az integráció hozhat-e sikeres gazdasági konvergenciát?

EU-bővítés Európai Unió Geopolitika Kiemelt

Óvatos elköteleződés: Izland európai integrációja

Szabó Ruben

Izland Európához való viszonya kettősséggel jellemezhető: miközben gazdaságilag szorosan kötődik az Európai Unióhoz, politikailag mindeddig kívül maradt. A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen tényezők állhatnak a csatlakozási folyamat 2026-os újraindítása mögött, kiemelve, hogy a korábbi gazdasági motivációkat egyre inkább a biztonságpolitikai megfontolások váltják fel, egy gyorsan változó nemzetközi politikai környezetben. Az elemzés rámutat a kedvező feltételekre – például az EGT-tagságra és a növekvő politikai támogatottságra –, ugyanakkor hangsúlyozza a fő kihívásokat is, különösen a halászati politika és a szuverenitás kérdését. Izland EU-csatlakozása valószerű lehetőség, de sikere a társadalmi konszenzustól, valamint az Európai Unió alkalmazkodóképességétől is függ.

Csehország Európai Unió Gazdaság Geopolitika Kiemelt Lengyelország Magyarország Szlovákia V4

A Visegrádi Együttműködés az Orbán és a Magyar Péter kormánya alatt

Cseh Virág Alma

Az elemzés a Visegrádi Négyek (V4) együttműködés dinamikáját vizsgálja az elmúlt évtized válságainak tükrében, különös tekintettel a szövetség belső konfliktusaira. Áttekinti, miként vált a 2015-ös migrációs válság idején tapasztalt egységes fellépés, belső megosztottsággá a COVID-19 járvány és az orosz ukrán konfliktus kezelése során. Ezután elemzi az Orbán-kormány külön utas politikájának hatásait a térségre és a 2026-os magyarországi kormányváltás hatásaira a is kitért.

Energiapolitika Európai Unió Gazdaság Kiemelt Magyarország

Akkumulátorgyártás Magyarországon és Európában

Lamport Gréta

Magyarországon és Európában is jelentős szerepe lett az elmúlt néhány évben az elektromos autóiparnak és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártásnak. Az Európai Unió akkumulátoripara jelenleg nagymértékben függ az ázsiai technológiától, miközben törekszik az értéklánc magasabb hozzáadott értékű szegmenseinek kiépítésére. Ezzel szemben Magyarország elsősorban a gyártási fázisra fókuszál, jelentős állami támogatásokkal és külföldi tulajdonú beruházásokkal. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a magyar modell alacsony hozzáadott értéke és magas környezeti terhelése miatt gazdasági és társadalmi szempontból is vitatható fenntarthatóságú.

Európai Unió Fejlődő országok Gazdaság Kiemelt Latin-Amerika

Az EU-Mercosur megállapodás körülményei és gazdasági hatásai

Boda Kristóf

Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti kapcsolatok 1999-re nyúlnak vissza, amikor a két fél együttműködési keretmegállapodást kötött egymással. Azóta zajlanak a tárgyalások és egyeztetések, hogy megvalósuljon egy gazdasági és egy politikai megállapodás. Mind az Európai Unió, mind a Mercosur számára is lehetőségeket jelent az egymás felé nyitás. Az egyezmény tartalmazza az EU-Mercosur partnerségi megállapodást (EMPA) és az ideigenes kereskedelmi megállapodást (iTA).

Európai Unió Gazdaság Ideológia Kiemelt Nemi egyenlőség Nemzetközi jog Társadalom

Az Európai Unió bértranszparencia irányelvének bemutatása és lehetséges hatásainak vizsgálata

Devényi Álmos

Elemzésemben az Európai Unió bértranszparencia irányelveit vizsgálom, ami a nemi bérdiszkriminációt hivatott csökkenteni. A téma aktualitását az irányelvek alkalmazásának szűk határideje adja. Fontos kérdés tehát, hogy egy ilyen szabályozás működőképes lehet-e. Az irányelvek hatékonyságát elméleti és gyakorlati szempontok alapján vizsgálom. Arra következtetek, hogy a szabályozás hosszú távon sikeres lehet, de ez folyamatos és átfogó elemzői munkát igényel.

Biztonságpolitika Európai Unió Geopolitika Kelet-Európa Kiemelt Nagyhatalmi vetélkedés Oroszország Ukrajna

Az Európai Unió biztonsága az orosz katonai agresszió árnyékában

Phuong Fanni, Sziklai Zsófia, Schuster János, Vágvölgyi Bence, Ari Roland

Az EU geopolitikai környezete indokolttá teszi a védelem és stabilitás erősítését, különösen az orosz–ukrán háború és az izraeli–Hamász konfliktus fényében. Az USA szerepvállalása bizonytalan, ezért fontos, hogy Európa megfelelő védelmi kapacitásokkal rendelkezzen. Kezdeményezések, mint a francia nukleáris védernyő kiterjesztése és az EU Fehér Könyv – Készenlét 2030, a ReArm Europe és az Omnibusz csomag, növelték az önállóságot. Egy közös, koncentrált európai haderő hatékonyabb védelmet és koordinációt biztosíthatna, a tagállamok szuverenitását megőrizve, NATO-párhuzamosan, európai vezénylet mellett.