Bulgária a választások előtt és után

Több szempontból is izgalmas volt a 2021-es bulgáriai parlamenti választás. A bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov nyilvánosságra hozott hálószobai fotója után nyáron korrupcióellenes tüntetések sora kezdődött el országszerte, ahol a lemondását követelték. Ez nem történt meg, így emiatt ez a választás tekinthető volt egy véleménynyilvánításnak is Bojko Boriszov eddigi munkájáról, aki közel egy évtizede – kisebb-nagyobb kihagyásokkal – Bulgária miniszterelnöke. A koronavírus-járvány miatt a választások előtti napokban rekordmagas volt a napi fertőzöttek száma, a kórházak túlterheltsége miatt pedig nem is volt biztos, hogy április 4-én megtartják a voksolást. De így se csökkent jelentősen az előző választásokhoz képest a részvétel, ami több mint 50 százalékos lett.

Kiábrándító eredmények a politikai elittől

A választási eredményekkel egyik oldal sem lehet maradéktalanul elégedett. A rendszerváltás óta a bolgár politikát uraló mindkét nagy párt veszített a támogatottságából, de így is meg tudta őrizni elsőségét a regnáló kormányfő konzervatív-populista pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) a szintén konzervatív Demokratikus Erők Szövetségével (SZDSZ) való közös indulással. De így is nehéz dolga lenne egy esetleges kormányalakításnál, mert együtt is csak a szavazatok 25,8 százalékát szerezték meg. Sőt, az előző ciklusbeli koalíciós partnerük, az Egyesült Hazafiak nevű nacionalista pártszövetség legnagyobb pártjának sem sikerült megugrania a 4 százalékos parlamenti küszöböt 3,59 százalékos eredményével. 

Grafikon a parlamenti mandátumok eloszlásáról – A szerző képe

A jelenlegi bolgár elnök, Rumen Radev pártja, a hagyományosan erős Bolgár Szocialista Párt is rontott a népszerűségén: az általuk alapított baloldali szövetség, a BSZP Bulgáriáért csak a szavazatok 14,79 százalékát kapta meg. A BSZP volt viszont az egyetlen „régi” párt, ami nem közvetlenül a tüntetések hatására vesztett el szavazatokat. A párt vezetője, Kornelia Ninova szerint azért bukták el a választást, mert a szavazók többsége az egész rendszer (és így az ellenzék) ellen szavazott, a koronavírus-járvány választások előtti tetőzése miatt pedig sok idősebb ember – azaz a BSZP bázisa – inkább nem ment el szavazni. Mások szerint inkább a szocialisták nyílt oroszpártisága játszhatott közre a választási kudarcban, de felmerülhet az is, hogy Ninova személye miatt teljesítettek ilyen rosszul. A bulgáriai tömegtüntetések idején ugyanis kiderült, hogy a pártelnök birtokában van egy tízmillió dollárra becsült görögországi luxusszálloda is.

A harmadik párt, ami a rendszerváltás óta részt vesz a bolgár politikában, az a török és a muzulmán kisebbség pártja, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ). Bár a bolgár Alkotmánybíróság 1991-ben kishíján alkotmányellenesnek titulálta a pártot, mert az nyíltan a török és a roma kisebbség érdekeit képviseli, és a szavazóik szinte kizárólag törökökből és cigányokból állnak, ennek ellenére többször is sikerült bekerülniük egy-egy kormánykoalícióba „királycsinálóként”. Az átlagos bolgár választó szemében viszont a DPSZ inkább egy szálka, amit csak tovább „ingerelhet”, hogy nekik a szavazatok 10,16 százalékával sikerült néggyel növelniük helyeik számát a parlamentben. 

Tüntetések a maffiaállam ellen

Bulgáriában 2020 nyarán folyamatosan robbantak ki a korrupciós botrányok. Emiatt nyáron szinte minden héten tömegek vonultak az utcára a koronavírus–járvány ellenére, hogy tiltakozzanak az egész ország médiáját és igazságszolgáltatását befolyásoló oligarchikus maffia ellen. A legfrissebb felmérések szerint a bolgárok 80 százaléka úgy látja, hogy a korrupció széles körben elterjedt, és több mint 70 százalék széleskörűen támogatja a tiltakozásokat.

Az első botrány, ami felborzolta a kedélyeket, az a 2020 júniusában nyilvánoságra hozott kompromitáló fotó a bolgár miniszterelnökről, ahol ágyban fekve látható, miközben pisztoly hever az éjjeliszekrényén, aminek fiókjában rengeteg pénzköteg volt található. Ez csak olajat hozott az amúgyis feszült helyzetre: Bulgária hivatalosan is az Európai Unió legkorruptabb országa, amióta csak belépett, a nyár folyamán pedig több bizonyíték is napvilágra került, ami szerint Boriszov és kormánya összejátszik a helyi bűnözőkkel és oligarchákkal. 

Bojko Boriszov szomorú – Fotó: NEWSBP

Tömegeket bőszített fel a bolgár elit korrupciója, ami ellen semmit nem tett addig az Európai Unió: míg Magyarország és Lengyelország ellen elkezdődtek a kötelezettségszegési eljárások, az egyre jobban autokratizálódó bolgár kormány ellen semmilyen jogi folyamat nem indult. Ennek az oka az lehet, hogy Boriszov a lengyel és a magyar vezetéstől eltérően nem került nyílt konfliktusba senkivel az EU-n és a GERB pártcsaládján, az Európai Néppárton belül. Ezért potenciális partnerként tekintenek Boriszovra az EPP-ben, aki nem olyan kiszámíthatatlan, mint Orbán – így Von der Leyenéknek sem állna érdekükben az, hogy jobban megvizsgálják Bulgária jogállamisági helyzetét. Sokan az Uniót egyenesen Boriszov cinkostársának tartják, emiatt a demonstrációk egyik fő jelszava lett az, hogy „EU, te vak vagy?”. A tüntetők nem értik, hogy az EU miért nem vette tudomásul a tiltakozásokat, és miért nem avatkozik be a bolgár helyzettel kapcsolatban, amikor komoly bizonyítékok utalnak az uniós pénzekkel való visszaélésekre. 

Az első esemény, ami közvetlenül kiváltotta a kormány elleni tiltakozásokat, szinte a véletlen műve volt: Hriszto Ivanov, egy kis ellenzéki párt, a Da, Bulgária! (Igen, Bulgária!) vezetője megpróbálta betenni a lábát a Fekete-tengeri üdülőhelyen, Rosznyecben egy nyilvános strandra. A tengerparthoz jutását viszont megakadályozták a veterán politikus, Ahmed Dogan biztonsági erőinek tagjai, akik a DPSZ korábbi vezetőjének közeli kastélyát védték.

Ivanov – sokak szerint szervezett mutatványként – filmre vette, ahogyan hiábavaló módon megpróbált kisétálni a nyilvános strandra, az ezt követő felvételek pedig sok bolgár felháborodását váltották ki, akik az állama biztonsági apparátus „árnyékos” felhasználásának újabb példáját látták benne. Ivanov azzal vádolta Bojko Boriszovot, hogy lehetővé tette a magántulajdon közterületre való behatolását azáltal, hogy az adófizetők pénzéből biztosítja Bulgária egyik legbefolyásosabb emberének biztonságát. Állítólag az NSO (Nemzeti Védelmi Szolgálat) a DPS egy másik tagjának, Deljan Peevszki médiaoligarchának is nyújtott biztonsági szolgálatokat.

Ivanov állítását pár nappal később a bolgár elnök, Rumen Radev is megerősítette: a strandon tartózkodó biztonsági személyek valóban a NSO alkalmazottai voltak. Emiatt az elnök lemondásra szólította fel a miniszterelnököt és a főügyészt, Ivan Gesevet, akit a tüntetők szerint csak azért választottak, hogy garantálva legyen, hogy senkit se lehessen majd felelősségre vonni. Ennek következtében az ügyészek behatoltak az elnöki hivatal épületébe, és letartóztatták az elnöki adminisztráció két tagját – ez lehetett a személyes bosszú Radev véleménye miatt. Ennek hatására viszont csak még erőteljesebben folytatódtak a tüntetések.

Korrupcióellenes pártok előretörése

A választások után új pártok kerültek reflektorfénybe: a legnagyobb meglepetést Szlavi Trifonov zenész, tévés szereplő Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja érte el, ami a szavazatok 17,40 százalékával – a szocialistákat megelőzve! – lett a második legerősebb párt. A másik ilyen újonc a Keljetek Fel! Ki a Maffiával! (ISMV) pártkoalíció, akik a szavazatok 4,65 százalékával még épp hogy be tudtak jutni a parlamentbe. A Demokratikus Bulgária (DB) nevű zöld pártszövetségnek szintén sikerült bejutnia a parlamentbe 9,31 százalékkal – ennek a koalíciónak a tagja az Igen, Bulgária is. Mindhárom új párt korrupció- és rendszerellenes, és tevékenyen részt is vettek a tüntetéseken.

Bojko Boriszov és Szlávi Trifonov – Forrás: Novini.bg/bulFoto

Egyértelműleg „Szlávi” pártja ment a legnagyobbat a választáson, amit a semmiből egy év alatt sikerült felépíteni az ország második legnépszerűbb pártjává. Az újonc pártból egyből „királycsináló”, sőt, még kormányalakító erő is lehet – főleg úgy, hogy a parlamentbe bejutott pártok többsége nem is akar együtt kormányozni Boriszovval. Trifonov a tüntetések kezdete előtt pár héttel alapította meg a pártját, de így is a tüntetéssorozat egyik főszereplőjévé vált. A párt hivatalos célja, hogy fiatal és képzett emberekkel, új arcokkal és a jelenlegi politikai rendszertől független, kipróbált szakemberekkel változtassa meg a bolgár kormányzás modelljét. Ez alapján feltételezhető, hogy ha kormányra kerülnek, radikális változáson eshet át Bulgária. De hogyan tudnák ezt véghez vinni, ha egyik új párt sem rendelkezik komoly politikai tapasztalattal?

Nem várt fordulat a választások után

Bojko Boriszov a választás után lemondott parlamenti mandátumáról, és bejelentette, hogy pártja maga helyett Daniel Mitov korábbi külügyminisztert jelöli miniszterelnöknek. Ezzel azt reméli a GERB, hogy nagyobb esélyük lesz koalíciós partnereket találni – de erre így is kevés az esély. Daniel Mitov bejelentette, ha nem sikerül tárgyalásokat kezdeményezni a Van Ilyen Néppel és a Demokratikus Bulgáriával, akkor átadja a kormányalakítás jogát a második helyet elérő pártnak – ez pedig a „Szlávi” vezette ITN. 

A GERB-nek ezzel két célja is lehet: egyrészt nyomást gyakorolhat Trifonov pártjára, hiszen az újonnan bekerült rendszerellenes pártok együttvéve sem érik el a kormányzóképes 121 fős többséget. Emiatt együtt kellene kormányozniuk a régi rendszer egyik pártjával – amire egyelőre nincs túl sok esély, így valószínűleg új választásokat kell majd kiírni. Egy új választás Bulgáriát érzékenyen érintené a jelenlegi helyzetben, mert csak egy stabil kormányzással lehetne helyreállítani a gazdaságot a pandémia okozta sokkból.  Ha ezt nem sikerül felállítani minél hamarabb, a bolgár gazdaság még lejjebb süllyedhetne, amiért az ITN-t lehetne hibáztatni, mert nem volt képes kormányt alakítani. Ha pedig mégis összeállnak valamelyik párttal, azzal saját fő elvüket teszik semmissé. 

Másrészt a GERB a hátrébblépéssel felelőségteljesnek tűnhet: a párt, aki országa érdekében inkább átadja a kormányzás lehetőségét egy másik erőnek, ami egy stabil kormányzással kihúzhatja az országot a jelenlegi helyzetből. Ha ez a másik erőnek nem sikerülne, akkor az emberek az elkövetkező rosszabb gazdasági adatokat nem a GERB, hanem az ellenzék nyakába sózzák.

Most Trifonovon fog múlni, mi következik: koalícióra lép Mitovékkal, vagy létrehoz egy saját kormányt, aminek részese lesz egy másik mainstream párt? Vagy inkább egy új választás kiírása lesz a célja? A jelenlegi helyzetben nem lehet biztosan kijelenteni, melyik lehetőség lenne számára a legelőnyösebb. Pár héten belül viszont kiderül, mit is választott Trifonov. 

Szerző

Kuti Balázs

Külügyi elemző munkacsoportunk tagja

További elemzéseink