Lengyelország elleni eljárás a jogállamiság ügyében

A cikk a Lengyelország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárást foglalja össze, melynek célja, hogy az Európai Tanács megállapítsa, hogy a tagállam veszélyezteti vagy éppen tartósan és súlyosan sérti meg az Európai Unió értékeit.

Lengyelországban 2015-óta a Jog és Igazságosság (PiS) párt van hatalmon. Már a kezdetektől elkezdték megreformálni a lengyel igazságszolgáltatási rendszert, mellyel veszélyeztethetik annak függetlenségét. Olyan intézkedéseket hoztak például, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe került a bírósági elnökök és alelnökök leváltásának és kinevezésének joga. A további döntések közé tartozik, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait, akik jelentősen befolyásolják az új bírók kiválasztását, a politikusok és nem pedig a bírók választhatják ki, valamint hogy különböző nyugdíjkorhatárokat szabtak meg a férfiaknak és a nőknek. 

Emellett van még a „szájkosártörvény”, melyet a szejm még januárban másodszor is elfogadott. Ez a törvény korlátozza a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogot, illetve előírja, hogy fel lehet lépni azokkal a bírókkal szemben, akik megkérdőjelezik a reformokat, vagy előnyben részesítik az uniós jogot a lengyel joggal szemben. Ez utóbbi intézkedés váltotta ki a legnagyobb felháborodást, ami egy tüntetésben nyilvánult meg január 11.-én. Több száz lengyel, illetve külföldi bíró vett részt rajta, akik 22 európai országból érkeztek, annak érdekében, hogy szolidaritásukat fejezzék a lengyel bírákkal szemben.

Az Európai Bizottság 2017 decemberében kezdeményezte a jogállamisági vizsgálatot, ennek nyomán pedig a hetes cikkely szerinti eljárást és ez azóta is folyamatban van. 2019-ben az Európai Unió Bírósága azt a döntést hozta meg, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróságot érintő törvényjavaslat sérti az uniós jogot, valamint még ez év novemberében kötelezte a tagállami bírókat, hogy vizsgálják meg vajon teljesítik-e az uniós és nemzetközi jog kritériumait az egyes lengyel bíróságok. 2020 januárjában az Európai Bizottság kérte az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon átmeneti intézkedéseket, annak elkerülése érdekében, hogy az előbb említett reformok maradandó károkat okozzanak a lengyel igazságszolgáltatásban.

A PiS szerint szükség van ezekre a javaslatokra avégett, hogy hatékonyabban tudjanak működni a bíróságok. Ezzel szemben az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts, kijelentette, hogy „nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot”.

Bibliográfia:

További elemzéseink