A választási kampány legmeghatározóbb témája a korrupcióellenesség volt, ami köré számos új párt is megalakult. A szlovák társadalmat mélyen megrázta 2018 februárjában Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása. A kettős gyilkosság előtti időszakban Kuciak magas rangú korrupciós ügyekről készített riportot, melynek egyik központi szála az olasz maffia szlovákiai aktivitása volt. Ennek következtében Szlovákiában soha nem látott tömegmegmozdulások sorozata vette kezdetét, aminek eredményeképp Robert Ficó lemondott miniszterelnöki pozíciójáról. A kormányfői tisztséget Peter Pellegrini vette át, de Ficó a háttérben a hatalom közelében maradt. Mivel az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) 2006 óta egy kétéves kihagyás kivételével folyamatosan kormányon volt, őket vádolják az irányított bűnözéssel, ami elhatalmasodott mind az igazságügyi, mind a politikai rendszerben. Számos államügyész és bíró mondott le a hírhedt bűnöző, Marian Kočnerhez köthető kapcsolatuk miatt, akit a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolnak. A legfontosabb belpolitikai kérdések Szlovákiában, hogy olyan parlament jön-e létre, amely realizálja az igazságügyi reformokat, valamint az új főügyész személye, mert a jelenleginek júliusban jár le a mandátuma.
A szlovák választási rendszer arányos, ami kedvez az újonnan megjelenő pártoknak és a társadalom sokszínűsége le tud képződni a parlamentben. Emiatt viszont egy pártnak nagyon nehéz alkotmányozó többséget szerezni, ezért általában koalíciós kormányok jönnek létre, ami az idei választások után sem volt másképp. A 150 fős szlovák parlamentbe 6 párt jutott be. A választást Igor Matovič pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nyerte meg a voksok 25,02%-kal. A kormánykoalícióba Matovič további három pártot, a neoliberális SaS-t, a jobboldali-populista Sme Rodinát és a jobbközép Za l’udít is bevette. A parlamenti ellenzék így a Fico-féle Smer-ből és a szélsőjobboldali Kotleba vezette ĽSnS-ből áll. Ebből is látszik, hogy Kuciak-gyilkosság egy Smer-ellenes koalícióba kovácsolta a korábbi jobboldali ellenzéket. Kedvező pozícióban van Matovič kormánya, hiszen, ha valamit rosszul csinál, akkor a választók számára alternatívaként vagy a maffia-Smer, vagy a szélsőjobboldali Kotleba marad. A kulcsminisztériumokat egytől egyig az OĽaNO kapta meg: pénzügy; belügy; honvédelem; egészségügy; kultúra; földművelés és környezetvédelem.
Az OĽaNO a sikerét egyrészt az elit- és korrupcióellenes kampányának, másrészt populista eszközök használatának köszönheti. Taktikusan nem szólít meg egyetlen, könnyen beazonosítható választói csoportot sem, a párt – nevéből adódóan – az egyszerű emberek támogatását kéri, rendelkezzenek bármilyen háttérrel. A kampány alatt egy nagyon heterogén választói csoportot tudhattak maguk mögött, amit a Smer-ellenesség kötött össze. Most, hogy elérték a céljukat, nem valami ellen, hanem valamiért kell kiállniuk. Önmeghatározás és ideológia hiányában kihívás lesz ezt a tömeget ismét egységesen megszólítani. Populista példát követve, Matovič-nak egy karizmatikus vezetőként kell fellépnie a választók előtt. Matovič saját internetes nemzeti konzultáció keretében szavaztatott meg tizenegy programpontot, amik a leendő kormányprogramba fognak bekerülni. Így a koalíciókötés során már a nép által jóváhagyott és több tízezer választó által támogatott programot vihet az asztalhoz.
Az új kabinet épp a koronavírus okozta tömeges megbetegedések időszakában vette át a hatalmat a Smer-től. A világjárvány okozta válságot a leköszönő Smer jól kezelte, gyors határlezárásokat és szigorú járványügyi rendelkezéseket léptettek életbe. Matovič a régióban a legszigorúbb intézkedéseket hozta: a minimumra korlátozta a társadalmi életet. A járványhelyzet után a kormányfőnek a recesszióval kell megbirkóznia, aminek a mértékét még nem lehet megjósolni.
A külügyi tárcát a gazdaságilag liberális, szuverenista SaS kapta meg. Saját elmondásuk szerint „eurorealisták”, ami egy kisebb, nemzetállamoknak több teret nyújtó, és a világgal aktívan szabadkereskedő Európai Uniót jelent. Az új kormány euroatlanti, az EU irányába kritikus, de alapvetően nyugat felé forduló külpolitikát fog folytatni. A V4-en belüli helyzet várhatóan meg fog változni a Smer távozásával. Matovič-ot egy korrupcióellenes és jogállamiságot hirdető kampánnyal választották meg, igaz, ez nem terjedt ki külföldi politikai vezetőkre. Az együttműködő kormányfők közül Babišt és Orbánt is korrupcióval vádolják, a magyar és lengyel kormányt pedig a jogállamiság lebontása miatt kritizálják. Azonban Szlovákia regionális és külpolitikai érdeke nem változott meg a kormányáltással.
Ami a magyarságot illeti, Szlovákia történelmében először nem lesz a szlovákiai magyaroknak képviselője a parlamentben, így a következő négy évben a magyar kisebbségi érdekképviseletet a szlovák pártok listájáról bejutott képviselők fogják ellátni. Összefogás hiányában két külön listás magyar párt indult a választáson: a Bugár Béla vezette Híd-Most, ami korábban koalíciós párt volt, és a Bárdos Gyula vezette Magyar Közösségi Összefogás. Az MKÖ akkor lett volna hajlandó közös listán indulni a Híddal, ha kizárják a Smer-rel való együttműködést, cserébe a Híd azt követelte, hogy az MKÖ mondjon le az OĽaNO-val való együttműködésről. A nézeteltérés következtében a lakosság közel 10%-át kitevő magyarok kisebbségi képviselet nélkül maradnak. Az 1990-es évek óta csökkenőben van a nemzeti öntudat a felvidéki magyar közösségben, egyre inkább képviselnek a többségi szlovák társadalommal hasonló értékeket.
Források:
https://kki.hu/wp-content/uploads/2020/02/09_KKI_4_1_SVK_20200228_v.pdf
https://azonnali.hu/cikk/20200218_mindenkivel-osszeveszett-megis-megnyerheti-a-szlovak-valasztast
https://azonnali.hu/cikk/20200326_a-maszkok-mogott-mit-varjunk-az-uj-szlovak-kormanytol
https://ujszo.com/kozelet/grendel-matovic-mar-hajlando-szamos-kerdest-magyar-szemmel-figyelni
Legutóbbi hozzászólások