Oroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen 2022. február 24-én, mely következtében számos civil vesztette életét, valamint lakóhelyét. Ennek következtében ukránok milliói hagyták el otthonukat, és menekültek Ukrajna más területeire, vagy más országokba. Legtöbben nyugat felé, az Európai Unió országaiba tartottak. Ebben az elemzésben a Visegrádi Négyek országaiban hasonlítom össze az ukrán menekültek helyzetét.
Az első fontos lépés, amit az EU az ukrán menekültekkel kapcsolatban tett, az átmeneti védelemről szóló irányelv aktiválása volt, melyet a háború kitörése után nagyon hamar, 2022. március 4-én vezettek be egy évre vonatkozóan. Ezt másodjára 2023. októberében hosszabbították meg 2025. március 4-ig, a konfliktus elhúzódása esetén várhatóan még többször meg fogják ezt tenni. A mechanizmus azonnali és kollektív védelmet nyújt minden otthonát elhagyni kényszerülő ukrán számára az Unióban, az őket megillető jogok a tartózkodási, lakhatási és munkavállalási jog, a szociális és orvosi ellátás igénybevételének joga, és a gyermekek számára az oktatásban való részvétel joga.
A számok
2023 novemberéig több, mint 3,8 milliószor lépték át a magyar határt, ami elképesztően magas szám, viszont a menekülteknek csak a töredéke maradt Magyarországon hosszabb távon. A határátkelések számából pedig egyszerűen nem következtethetünk az országban maradt menekültek számára, már csak azért sem, mert ebből a mérőszámból nem derül ki, ha például ugyan az a személy többször is átkel a határon. Az alábbi ábrán számszerűsítve látható, hogy Ukrajnából a szomszédos országokba hány határátkelést rögzítettek. Lengyelország magasan vezet 16 millió határátlépéssel, és Magyarország egy kicsivel előzi Romániát annak ellenére, hogy sokkal rövidebb közös határszakasza van Ukrajnával.
A következő ábra pedig azt szemlélteti, hogy Európa szerte több tízezres arányban megtalálhatók az ukrán menekültek, a legnagyobb számban Németországban tartózkodnak, itt több mint 1,15 millió fő részesül az átmeneti védelemben.
A V4 országokat tekintve Lengyelországban 971 ezer, Csehországban 357 ezer, Szlovákiában 105 ezer, míg Magyarországon csupán 32 ezer ukrán menekültet regisztráltak átmeneti védelem alatt 2023. novemberi adatok szerint. Európán kívüli országokban pedig összesen 392 ezer ukrán keresett menedéket.
A V4 országok közül Lengyelországba érkezett és maradt a legtöbb menekült, viszont érdemes lakosságarányosan is megtekinteni az adatokat, melyből az derül ki, hogy a négy ország közül Csehországra esett a legnagyobb mértékű teher. A csehek európai szinten is vezetnek ebben a tekintetben, az észtekkel egyetemben 41,1 ukrán menekült jut náluk ezer lakosra.
A menekültek helyzete
Az OECD 2022. májusában kiadott egy rövid könyvet, „Az ukrán menekültek jogai és támogatása a befogadó államokban” címmel, valamint készült idén egy tanulmány1, amely kifejezetten a V4 országokat elemzi a menekültek befogadásának szempontjából. A következőkben nagyrészt ezekre támaszkodva foglalom össze, hogy milyen közvetlen pénzügyi támogatást kaptak a menekültek, milyen lakhatási, egészségügyi, iskoláztatási, és munkaerőpiaci lehetőségeik vannak. Ezen területek külön kerülnek elemzésre, de fontos szem előtt tartani, hogy kölcsönhatásban vannak egymással az egyénekre nézve.
Közvetlen pénzügyi támogatás
Az ukrán menekülteknek nyújtott támogatás egyik kulcseleme a közvetlen pénzügyi támogatás volt. Lengyelországban a határátkelést követően egyszeri, 300 lengyel zloty (kb. 65 euró) támogatásra voltak jogosultak. A lengyeleknek kijáró szociális juttatások is elérhetők voltak számukra, 2022. májusáig ukrán menekültek több, mint 445 ezer kérelmet nyújtottak be a gyermekgondozási segélyre, amely gyermekenként havonta 500 zloty (kb. 105 euró).
Csehország volt az egyik legbőkezűbb az ukrán menekültekkel a pénzügyi támogatás szempontjából, az átmeneti védelmet élvezők havi 5000 cseh koronát (kb. 200 euró) kaptak tíz hónapon keresztül. Ezen kívül ingyenes hozzáférést kaptak az összes szociális juttatáshoz az egyéni szituációjuktól függően. Mindez nagy szerepet játszott abban, hogy lakosságarányosan ide jött a legtöbb menekült egész Európában.
Szlovákiában az anyagi juttatásokat a háztartások mérete és különleges szükségleteik alapján csúszó skálán biztosították. A támogatás értéke havi 70-től 240 euróig terjedt. Ezen kívül a tanulók államilag finanszírozott tanszer- és élelmezési támogatást is kaptak, a felnőttek pedig a társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésüket elősegítő képzésekhez kaptak támogatást.
Magyarországon a menekültek csak az átmeneti védelem iránti kérelmük pozitív elbírálása után jogosultak anyagi támogatásra. Mivel ez a folyamat akár két hónapig is eltarthat, Magyarországon vitathatóan sérült az átmeneti védelem irányelvének alkalmazása, melynek a lényege a menekültek azonnali támogatása. A közvetlen pénzügyi támogatás a jogosult felnőttek számára 61 euró, kiskorúak esetén 37 euró. A kevésbé vonzó támogatási környezet is szerepet játszhatott abban, hogy miért nem döntött több ukrán a Magyarországon maradás mellett.
Lakhatási viszonyok
Magyarországon, különösen a válság kezdetén, a civil társadalom szereplőinek, az egyházaknak, az önkormányzatoknak és az egyszerű embereknek volt a legnagyobb szerepe az újonnan érkezők elszállásolásában. Befogadásukra ugyanis nem állt rendelkezésre megfelelő állami infrastruktúra, mivel a menekültügyi rendszert az elmúlt években leépítették. A kezdetben a menekülteket iskolákban, egyetemeken, irodákban és idősotthonokban szállásolták el, az állam késve biztosított közfinanszírozott szállást. A többi országgal ellentétben nem ajánlott fel költségtérítést a menekülteket saját létesítményeikben elszállásolóknak, és nem biztosított a menekülteknek külön lakhatási támogatást sem.
A szlovák kormány pénzügyi támogatást nyújtott azoknak, akik szállásadóként átmenetileg befogadtak menekülteket, ez felnőttenként 7, gyermekenként napi 3,50 euró kifizetést jelentett. Később menekültügyi központokba és államilag biztosított szálláshelyekre költöztették a menekülteket, mely folyamatban fontos szerepet játszottak az önkormányzatok.
Csehországban a kormány szintén bevezetett pénzügyi juttatást a menekülteknek szállást nyújtó személyeknek, melynek összege minden befogadott után havi 3000 cseh korona volt (122 euró, maximum 490 euró), amennyiben legalább 16 egymást követő napon szálltak meg náluk.
A lengyel kormány által nyújtott pénzbeli támogatás a menekülteket befogadóknak elszállásolt személyenként 40 zloty (8 euró) volt, maximum 120 napon keresztül. Ezen kívül a cégeknek napi legfeljebb 70 euróig terjedő összeget fizettek a menekültek szállodákban való elhelyezéséért és élelmezéséért.
Összességében elmondható, hogy az elemzett országokban a menekültek elszállásolásával kapcsolatos felelősség jelentős részét főleg a kezdetekben a civil társadalom résztvevői vállalták, kiket legtöbb esetben anyagilag támogattak a hatóságok.
Egészségügy
Az EU-s átmeneti védelemről szóló irányelv előírja, hogy a tagállamoknak mindenképpen biztosítaniuk kell a menekültek sürgősségi ellátáshoz való hozzáférését, viszont a jogosultságok pontos körét a nemzeti hatóságok határozzák meg, ezért fedezhetők fel eltérések az országok között. Szlovákiában az átmeneti védelmet élvezők ingyen minden olyan egészségügyi szolgáltatáshoz hozzáférnek, amelyhez a szlovákok. Csehország kezdetben ugyan ezt a politikát követte, de később megváltoztatták az ellátásokhoz való ingyenes hozzáférés időtartalmát 150 napra, hogy ezzel ösztönözzék a menekültek munkaerőpiacra lépését, mely esetben továbbra is ingyenesen kaphatnak orvosi ellátást. Magyarországon a menekültek ingyenes társadalombiztosítása meghatározott körű ellátásokhoz fél évig érvényes, utána már csak akkor, ha adóznak az országban. Lengyelországban a menekültek hasonló feltételek mellett kaphatnak orvosi ellátást, mint a lengyel állampolgárok, viszont az előforduló egyenlőtlenségek miatt a lengyel ombudsmannak meg kellett kongatnia a vészharangot 2022. májusában.
Iskoláztatás
Magyarországon a menekülteknek kötelező beíratniuk gyermekeiket az iskolába, ám ezt nem mindenki fogadta örömmel. Az iskolába való beilleszkedést nehezíti például az is, hogy nem létezik a kormány által támogatott magyar nyelvtanulási kezdeményezés, csak nem kormányzati szervezetek foglalkoznak ezzel. A többi ország nem tette kötelezővé a gyermekek beiskolázását, így Szlovákia sem. Az ország sajnos rossz példája a menekült gyermekek iskolarendszerbe való beépülésére, az iskolás korúak csupán 37%-a volt beíratva iskolába 2022. júniusáig. Ez azért lehetséges, mert a gyerekek egy része a szlovák helyett az ukrán tantervet követte távoktatás keretében, volt olyan is, aki mindkettőt. Lengyelországban a menekült gyerekek beiskolázottsági aránya ehhez képest jobban, 69%-on állt. Csehország esetében számos jó példát találunk a témával kapcsolatban, cseh nyelvtanfolyamokat szerveztek, pszichológiai támogatást biztosítottak, és alkalmaztak ukrán tanárokat is, hogy megkönnyítsék a gyermekek integrációját.
Munkaerőpiac
Elmondható, hogy a V4 országok összességében biztosították a menekültek számára a munkaerőpiacaikhoz való hozzáférést az uniós irányelvvel megegyezően, azonban ez mindegyikük esetében eltérő mértékben történt. Egy tanulmány szerint a menekültek 18%-a rendelkezett korábbi munkatapasztalattal Lengyelországban, ahol menekültként hozzáférést kaptak a munkaerőpiachoz, csakúgy, mint Csehországban, ahol munkanélküli segélyre is jogosultak. Ezzel szemben az átmeneti védelemben részesülők Magyarországon csak hiányszakmaként meghatározott pozíciókat tölthetnek be, a munkaerőpiac egyéb szektoraiban való elhelyezkedés csak kivételes esetekben engedélyezett. Szlovákiában egy felmérés szerint 2023. márciusára a munkaképes korú ukránok 34%-ának volt munkája, az egy évvel korábbi 11%-hoz képest.
Az összes vizsgált országra igaz, hogy a menekültek munkavállalókként általában kénytelenek a képzettségi szintjükhöz és korábbi munkáikhoz képest alacsonyabb szintű képesítést igénylő munkát végezni, mert egyszerűen nem átvihető a képességük, vagy például hiányoznak a képzettségüket igazoló dokumentumok.
Konklúzió
A fentiekben bepillantást nyerhettünk abba, hogy milyen körülmények között élnek a V4 országokban az ukrán menekültek. A hirtelen majdnem másfél millió menekült befogadása eddig soha nem tapasztalt jelenség a térségben, amelynek megjósolhatatlan következményei lehetnek. A nagy kérdés, hogy a jövőben hogyan alakul a menekültek stratégiája. Ha hosszú távon is a befogadó országokban maradnának, akkor az államoknak ehhez hozzá kell igazodniuk. A fent bemutatott intézkedésekkel rövid távon kordában tartották ugyan a helyzetet, de hosszú távon ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek, minden országban még mindig komoly hiány van a jogszabályok terén, illetve hiányosságok az alkalmazásukban. A V4 országoknak szükségük van a menekültügyi rendszerük kezdeti felkészületlenségét idővel kiküszöbölni, melynek hiányosságait eddig a nem kormányzati szervezetek foltozták be.
Irodalomjegyzék
Legutóbbi hozzászólások