Ausztriában február 5-től kötelezővé tették az oltást minden 18 éven felüli, Ausztriában bejelentett lakcímmel rendelkezőnek, kivéve a várandósokat és azokat, akik egészségügyi okokból nem olthatják be magukat, vagy az oltás következtében nem alakul ki megfelelő immunválasz a szervezetükben. Továbbá azon személyek, akik nemrég átestek a fertőzésen 180 napig mentesülnek a kötelező oltás alól, azt csak a 180 nap lejárta utáni hónapban kell felvenniük. A 14-17 évesek pedig maguk dönthetik el, hogy kérik-e a koronavírus elleni védőoltást. Európában elsőként tette kötelezővé a védőoltásokat Ausztria, ezzel olyan országok példáját követve, mint Ecuador vagy Indonézia.
A konzervatív-zöld pártok alkotta kormánykoalíció által benyújtott törvényjavaslatot először január 20-án az alsóház (Nationalrat), majd február 3-án a felsőház (Bundesrat) szavazta meg nagy többséggel, így miután Alexander Van der Bellen államfő szentesítette azt, február 5-től a jogszabály hatályba lépett, amely várhatóan 2024 januárjáig érvényben is fog maradni. Ugyanakkor elképzelhető az is, hogy a szabály szigorúságán fognak változtatni a járvány komolyságának függvényében. A törvényt a kormányt alkotó zöld Grünen és konzervatív Österreichische Volkspartei mellett két ellenzéki párt, a liberális NEOS és a szociáldemokrata Sozialdemokratische Partei Österreichs képviselőinek többsége is megszavazta. Ezzel szemben, egyedüliként a szélsőjobboldali Freiheitliche Partei Österreich ellenezte a törvényt. Részben ezen retorikájának köszönhetően a párt egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az oltásellenes szavazók körében. A vezetőjük, Herbert Kickl szerint a kötelező oltások bevezetése egy hatalmas támadás az osztrákok szabadsága és emberi méltósága ellen. Ugyanakkor a párt több fontos embere, így egykori elnöke, Norbert Hoffer is be van oltva, de abban mindenki egyetért a párton belül, hogy a hangsúly az oltások kapcsán az önkéntességen van. Mikor novemberben bejelentették a törvényjavaslatot, Bécsben hatalmas tüntetések szerveződtek, amelyeken több, mint 44 000 ember vett részt.
A szavazást megelőző időszak azonban feszültséget szült az egyes pártokon belül, annak ellenére, hogy végül nagy többséggel megszavazták a törvényt. Amikor 2021 novemberében bejelentették a kötelező oltás tervét, a kormánykoalíció, a NEOS, és a szociáldemokraták (SPÖ) is egységben álltak ki mellette. Azonban az omikron megjelenésével mindegyik pártban felmerültek kételyek, leginkább az SPÖ politikusai között. Továbbá a NEOS egyik vezető szószólója, Gerald Loacker is határozottan kijelentette, hogy a kötelező oltás ellen fog szavazni. Habár tartományi szinten állítólag egyes zöld képviselők sem értettek egyet a párt vezetőivel, sőt egy zöld, bécsi kerületi tanácsos át is ült a szintén oltásellenesek körében népszerű MFG Österreich (Menschen Freiheit Grundrechte) nevű párthoz és fő okként a kötelező oltások szabadságot csorbító jellegét nevezte meg, végül a parlamenti szavazás pillanatában a zöldek a várakozásoknak megfelelően döntöttek. A konzervatívok körében a párton belül állítólag eleinte szintén a megosztottság volt jellemző, a törvény különböző aspektusai kapcsán, például, hogy mikor kellene bevezetni azt, milyen kortól legyen kötelező és a büntetések minősége is vita tárgyát képezte, végül ők is egyértelműen kiálltak a saját javaslatuk mellett. Az FPÖ-s politikusok nem meglepő módon ellenezték a kötelező oltás bevezetését, Herbert Kickl pedig a titkost szavazást is támogatta volna, hogy a képviselők ne érezzenek nyomást voksoláskor, illetve, hogy ne kövesse azt a jövőben valamiféle retorzió, amennyiben egy képviselő eltérő állásponton van a pártjához képest.
Hogyan néz ki a gyakorlatban?
A kötelező oltást 3 lépésben vezetik be. Először március 15-ig minden felnőttnek postán kapnia kell egy levelet az egészségügyi minisztertől az oltási kötelezettségről. Ezt követően márciusban megkezdi a kormány a még be nem oltott embereket felszólítását, hogy a törvénynek megfelelően vegyék fel az oltást, illetve életbe lép a rendőri ellenőrzés is, de mivel Ausztriában nem kell a lakosoknak magukkal hordaniuk személyük igazolására alkalmas dokumentumot, így ez akár azt is eredményezheti, hogy a legközelebbi rendőrségre viszik az embereket az azonosításhoz. A harmadik fázis során, amelynek bevezetésére akkor kerül sor, ha a kormány a járványhelyzetre való tekintettel azt indokoltnak véli, pedig már egy összetettebb informatikai rendszer segítségével automatikusan felszólítják az oltásra kötelezhető embereket és amennyiben ők azt nem veszik fel egy hónapon belül, megbírságolhatják őket. Ez 600 eurótól (körülbelül 212 000 forint) 3600 euróig terjedhet (körülbelül 1 200 000 forint). A harmadik fázisban évente akár négyszer is megbüntethetik ugyanazt a személyt. Két oltás esetén a mentesség a második oltást követően 180 napig érvényes, minden további pedig 270 napig. Ugyanakkor erőszakkal nem fogják kötelezni, hogy az emberek beoltsák magukat, illetve börtönbüntetés sem járhat ezért, még, ha többszöri esetben sem fizették ki a kiszabott bírságokat. Továbbá a pénzbüntetés nem érvényes, ha annak megküldését követő két héten belül a személy beoltatja magát.
Ausztriában jelenleg az említett csoportokon kívül minden 18 éven felülit két oltásra köteleznek, majd azt követően a hatóanyagtól függően fel kell venniük 4-6 hónappal később még egyet. Az 5-17 éves korú gyerekeknek most két oltást javasolnak, azon gyerekek, akik már elmúltak 12 évesek és vagy veszélyeztetettek, vagy veszélyeztetett környezetben élnek kaphatnak harmadik oltást is, egyéni kockázatfelmérő vizsgálatot követően.
A komoly rendelkezésre azért van szükség, hogy Ausztriában csökkentsék a vírus okozta károkat, megfékezzék az újabb hullámokat és egyben megelőzzék az új variánsok okozta tömeges megbetegedéseket. Ezen intézkedéseket egyes közvéleménykutatások alapján a lakosság több, mint kétharmada, míg más felmérések alapján 60%-a támogatja. Eddig összesen 2 millió fertőzést és több, mint 14 000 halálesetet regisztráltak a 8,9 millió lakossal rendelkező országban. Most februárban jelentik a legtöbb esetet naponta, de a halálozások száma jóval alacsonyabb, mint a 2020 novembere és 2021 januárja közötti időszakban, amikor naponta több száz halálesetet regisztráltak. Egyelőre a kórházak kapacitásainak határait sem feszegetik. Jelenleg a lakosság körülbelül 73%-a van beoltva, ez kissé több mint az európai átlag, de Ausztria a világ átlaghoz képest sem rendelkezik túlságosan rossz adatokkal. Az egészségügyi miniszter, Wolfgang Mückstein célul azt tűzte ki, hogy az 5 évesnél idősebb beoltható lakosság 85-90%-a rendelkezzen védőoltással.
A tavaly november-decemberi, eredetileg 10+10 naposra tervezett, de végül több hónapossá váló, leginkább oltatlanokat érintő lezárás nem hozta el az országnak a kívánt sikereket, így lehet, hogy most ezzel a radikálisabb döntéssel szeretnék a lakosság körében elérni az oltások nagy számú felvételét. Ausztriában jelenleg a BioNtech/Pfizer, AstraZeneca, Johnson & Johnson, Moderna és a Novavax vakcinákat ismerik el. Két oltás is elegendő, de a kormány hármat javasol. Másképpen is szeretnék a lakosságot motiválni arra, hogy védetté tegye magát a SARS-CoV-2 vírussal szemben, egyes helyeken például akár 500 euró értékű utalványokat fognak kisorsolni az oltást felvevők között, de a tartományok is kapnak extra támogatást, amennyiben kimagaslóan nagy átoltottsági arányokat tudnak felmutatni. Ilyen és hasonló ösztönző intézkedésekre a kormány több, mint 1 millió eurót tervez költeni. A bíróságok feltehetően a törvényt nem fogják megtámadni, esetleg csak egyes pontjait kifogásolják majd.
Lazítások
A kötelező oltással párhuzamosan Ausztria a 2021. november 15 óta tartó lezárásokat és szigorításokat részben feloldotta, ezek leginkább az oltatlanokat érintették. Ahogyan Karl Nehammer, Ausztria kancellárja bejelentette, mostantól nyomós ok nélkül is elhagyhatják az oltatlanok otthonaikat és február 12-től már a nem alapvető fontosságú boltokban is vásárolhatnak, illetve 19-től egy negatív teszt is elegendő a nevezetességek és éttermek látogatásához. Így, az úgynevezett 2-G státusszal nem rendelkezők, azon személyek, akik nincsenek legalább kétszer beoltva és/vagy nem estek át korábban a betegségen, is szabadabban tölthetik mindennapjaikat. Továbbá február 5-től egészen éjfélig nyitva tarthatnak a boltok és éttermek, valamint az eseményeken résztvevők maximális számát is megemelték 25-ről 50 főre. Ennek oka lehet az, hogy habár a napi fertőzések száma rekordnagyságú, a kórházak még sincsenek annyira leterhelve és kevesebb haláleset következik be a vírus miatt.
Esetleges példa?
Mindez nem csak annak fényében lehet érdekes, hogy sokak szerint a személyi szabadságjogokat sérti a kötelező oltás bevezetése és ez különös visszhangot kelt egy demokratikus berendezkedésű országban, de azért is mert Ausztria nem egyedüli országként fontolgatta a kötelező oltásokat. A német kancellár Olaf Scholz már kifejezte támogatását a bevezetésük mellett, azonban a képviselők véleménye továbbra is markánsan megoszlik a témában. Szlovákiában is volt szó már egy újabb, még veszélyesebb variáns megjelenése esetén a kötelező oltások bevezetéséről és a kérdés Luxemburgban is terítékre került, de ott egyelőre elvetették az ötlet megvalósítását. Felmerülhet ezek után, hogy milyen folyamatokat fog esetleg elindítani az osztrák döntés, vajon más európai országok is követik-e a példát. A legtöbb tagállamban, így például Olaszországban, Franciaországban, Lettországban vagy Görögországban már bizonyos korosztályoknak és/vagy bizonyos munkát ellátó embereknek kötelezővé tették az oltást, vagy kötelezővé fogják tenni, mint az Egyesült Királyságban vagy Lengyelországban. Az esetleges osztrák sikereket látva, feltéve, hogy lesznek, lehet más országok is követik a példájukat. Ezzel szemben Svédországban senkinek sem kötelező az oltás, Dániában pedig februártól már nem minősül „a társadalmat veszélyeztető betegségnek” a COVID-19. A szlovén állami dolgozóknak pedig nem kell az alkotmánybíróság döntése alapján oltással rendelkezniük, de a kormány támogatja, hogy európai szinten tárgyalják meg a kötelező oltás kérdését. Svájcban a nép megszavazta, hogy továbbra is érvényben legyenek különböző járványellenes intézkedések.
Az, hogy a kötelező oltás nagy átoltottságot, kevesebb fertőzést, megbetegedést és halált, a lezárások és korlátozások végét és újabb variánsok elkerülését vagy több tüntetést és nagyobb tiltakozást, egyes szélsőséges pártok megerősödését, esetleg növekedő bizalmatlanságot fog-e jelenteni a vakcinákkal és az állammal szemben, amely később újabb problémákhoz vezet, a jövő kérdése, amire feltehetően a következő hónapokban fog fény derülni.
Legutóbbi hozzászólások