Boris Johnson és a Konzervatív Párt helyzete az Egyesült Királyságban

A brit és a nemzetközi közvéleményt – sok más hír mellett – hetek óta Boris Johnson Konzervatív Párti brit miniszterelnök körül kialakult bizalmatlansági válság foglalkoztatja. A „patygate”-ként elhíresült botrány már hónapokkal ezelőtt kirobbant, amikor a média a 2020 tavaszi szigorú lezárások idején a Downing Street 10. (az Egyesült Királyság miniszterelnökének hivatala és rezidenciája) alatt megtartott, a korlátozó jogszabályokat megszegő, kötetlen politikusi összejövetelekről számolt be. Johnson mindeddig kitartott amellett, hogy nem mond le, ám helyzete már csak nagyon nehezen tartható, és tulajdonképpen bármikor sor kerülhet a Johnsonnal szembeni bizalmi szavazásra az alsóházi képviselők tory (Konzervatív Párti) frakcióján belül. A következő elemzésben azt mutatom be, hogy mi vezetett a mostani helyzethez, milyen kihívásokkal kell és kellett a Konzervatív Pártnak megküzdenie a bulibotrányon kívül, mi várható a közeli jövőben Johnson és a miniszterelnöki szék sorsát illetően, és hogy hosszú távon milyen hatással lehet a mostani válság a Konzervatív Pártra.

“A szabályok csak rád vonatkoznak.” Forrás: Twitter

Partygate és arcvesztés

Boris Johnson kommunikációjára a Downing Street-i partikkal kapcsolatban az elmúlt hónapokban az összevisszaság volt jellemző. Először tagadta, hogy bármiféle partit tartottak volna a miniszterelnöki rezidencián, aztán elismerte, hogy voltak összejövetelek, de tagadta, hogy részt vett volna bármelyiken is, majd később beismerte, hogy maga is jelen volt ilyen alkalmon, ám azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy a Downing Street ezzel megszegi a (tulajdonképpen maga által hozott) jogszabályokat, illetve bocsánatot kért a parlamenttől és a választóktól. Közben azonban kiderült, hogy nem csak egy-két, hanem számos alkalomról van szó, és az ügyben először parlamenti vizsgálóbizottsági jelentést kértek, majd a rendőrség is nyomozni kezdett. Az már csak bonyolítja a helyzetet, hogy a hatósági vizsgálat miatt a Sue Gray képviselő asszony nevével fémjelzett jelentést nem lehetett teljes egészében nyilvánosságra hozni, azonban az elmúlt héten publikált részletek súlyosan elmarasztalták a miniszterelnököt és kabinetjét. Azt még nem erősítették meg, hogy a miniszterelnök valóban elkövetett-e jogsértést, azonban a közfelháborodás egyre nagyobb, a Politico adatai szerint a választópolgárok mindössze 29%-a látta szívesen Johnsont miniszterelnökként január 25-én. A párttagság is elégedetlen és egyre több konzervatív képviselő jelzi, hogy elvesztette bizalmát Johnsonban, bár egyelőre még nem gyűlt össze a tory képviselők 15%-ának (jelenleg 54 főnek) bizalmatlanságot kifejező levele, ami a frakción belüli bizalmi szavazás elrendeléséhez szükséges. A konzervatív képviselők eredeti szándéka feltehetően az lehetett, hogy megvárják a vizsgálóbizottsági jelentést, ám az elhúzódó nyomozás miatt annak a teljes publikálására valószínűleg csak hónapok múlva kerülhet sor, és könnyen lehet, hogy már azelőtt meglesz a kellő támogatás a szavazás kiírásához.  Számos képviselő a konzervatívok és a ellenzék oldaláról is nyíltan kritizálta Johnsont a botrány, és az azzal kapcsolatos kommunikációja miatt, sokan közülük lemondásra szólítva fel a miniszterelnököt, aki a bocsánatkérések mellett a figyelem elterelésével próbálkozik, például a Munkáspárt vezetőjét, Sir Keir Starmert támadva, illetve saját eddigi eredményeit és további terveit hangsúlyozva. Egy ilyen vitatott helyzetben más miniszterelnök már valószínűleg lemondott volna, Johnson viszont még úgy is ragaszkodik a székéhez, hogy kommunikációjával kapcsolatban még a parlament szándékos félrevezetésének alkotmányos vádja is felmerült. Viselkedése azonban aláaknázhatja a brit parlamentáris rendszert, ami a politikusok részéről jelentős részben az íratlan szabályok betartásán is alapul. Mindeközben sorra mondanak le Johnson Downing Street-i háttércsapatának tagjai, akik közül sokan maguk is felelősek lehettek a szabályellenes partikért, ám Johnson olyan régi támogatói is vannak köztük, mint Munira Mirza, akit egyesek Johnson „kreatív elméjének” tartanak.

Kihívások 

A Konzervatív Pártnak és Johnsonnak, aki 2019 júliusa óta miniszterelnök, számos jelentős kihívással kellett szembenéznie hivatali ideje alatt. Az egyik a Brexit-kérdés, amelyből bár jelentős politikai tőkét tudott kovácsolni (hiszen végül ő „vezette ki” az Egyesült Királyságot az Unióból, 2020. január 31-én szűnt meg a hivatalos tagság), ám néhány lezáratlan ügy (pl. Ír és Észak-ír határellenőrzés) és a kilépés összhatása miatt sok kritika is érte. A Covid-19 okozta válságra az oltási program aránylag gyors és hatékony megszervezésével egyrészt jól reagált, ám a gazdasági hatások kezelése nagy nehézséget jelentett, miközben a pandémia előtt is lakhatási válság volt az országban, amely csak súlyosbodott. 2021-ben adóemelés, a kaotikus NATO-kivonulás Afganisztánból, a franciák kihagyásával és így felháborodására megkötött AUKUS-megállapodás, energiaválság és hiánytermékek tépázták Johnson és pártja népszerűségét, aminek egy elvesztett választókerületi időközi választás is pofont adott. 2021 júniusa óta többségben vannak a választópolgárok között, akik nem támogatják Johnsont miniszterelnökként, október vége óta pedig a Munkáspárt népszerűsége egyre nagyobb mértékben múlja felül a Konzervatívokét, jelenleg 8%-os az előnyük

Downing Street 10. Forrás: Flickr

A várható következmények

Johnson miniszterelnöki széke nagyon ingatag. A tory-k bizalmi szavazása, néhány héten, legfeljebb néhány hónapon belül nagy valószínűséggel bekövetkezik, és még ha azt valahogyan meg is úszná Johnson, valódi hatalmának és tekintélyének maradékát akkor is elvesztené, ilyen körülmények között pedig szinte borítékolható, hogy távoznia kell a miniszterelnöki székből a 2022-es év során. Utódjaként szóba jöhet Rishi Sunak jelenlegi pénzügyminiszter, aki az egyik legnépszerűbb brit politikus volt 2021-ben, vagy Liz Truss külügyminiszter, akit pedig a tory párttagság nagy része támogat. A következő parlamenti választás 2024-ben esedékes az Egyesült Királyságban, a jelenlegi politikai helyzetben pedig nagyon nehéz megmondani, hogy hogyan fognak alakulni addig az erőviszonyok, a brit választási törvények sajátosságai miatt közel sem zárható ki egy előrehozott választás sem. A győztes mindent visz elvén alapuló egyszerű többségi egyéni kerületi brit választási rendszerben ugyan a tory-k malmára hajtja a vizet az ellenzéki pártok megosztottsága, és az, hogy a korábban túlnyomórészt munkáspárti Skóciában az elmúlt választásokon már a Skót Nemzeti Párt (SNP) gyűjtötte be a mandátumok jelentős részét, a sorozatos botrányok és nehézségek, és a régóta példátlan 10%-os Munkáspárti előny nem jósolnak könnyű időszakot a Konzervatív Párt számára. Bár 2019-ben egyszer már sikerült egy nagy mélypontról (mindössze 20%-os népszerűség) talpra állniuk (a jelenlegi válság csak 32%-ra vetette vissza a népszerűséget), az biztos, hogy most is rendezniük kell a sorokat ahhoz, hogy a 2010 óta folyamatos kormányzást még további ciklusokban is folytathassák.

Szerző

Kocsárdi Márton

Európai szakmai szekció tag

További elemzéseink