Az alábbi két részes elemzésben Nagy Angelina, a geopolitika szakmai szekciónk tagja, veszi górcső alá az 5G nemzetközi jelentőségét, valamint a Visegrádi Négyek országaira korlátozva nézi végig az egyes országok attitűdjeit. Az első részben Lengyelország és Csehország álláspontját ismerteti tüzetesebben.
A 21. századi nemzetközi kapcsolatokat alapjaiban meghatározó amerikai-kínai szembenállásban egyre fontosabb szerepe van a technológiai elsőségért folytatott vetélkedésnek. Az innováció kritikus területein (mesterséges intelligencia, 5G, nanotechnológia, biotechnológia, robotika stb.) vezető szerepet játszó állam óriási gazdasági, technológiai és nemzetbiztonsági előnyre tehet szert – nem meglepő tehát, hogy az országok kíméletlen versenyt folytatnak a csúcstechnológiák kifejlesztéséért és implementációjáért. A versengés egyik legfontosabb színtere az ötödik generációs vezeték nélküli hálózati architektúra, azaz az 5G kiépítése, amely nem csupán a rohamosan növekvő adatforgalom miatt szükséges, hanem fordulópontot jelenthet többek között gyártás- és közlekedésszabályozás, szállítás, egészségügyi szolgáltatások és az ötödik generációs hadviselés szempontjából, továbbá a negyedik ipari forradalom megvalósulásának és a jövő gazdasági növekedésének is technológiai feltétele.
Az 5G-verseny: nemzetközi kontextus
Az 5G-hálózat kiépítése az Egyesült Államoknak és Kínának is elsődleges stratégiai célja, és bár a technológiai verseny legtöbb területén még mindig az USA dominál, 5G szempontjából Kína rendelkezik jelentős előnnyel. 2020-ra a kínai távközlési vállalatóriás, a Huawei 28,5%-ra növelte részesedését az 5G globális piacából bázisállomások alapján, a svéd Ericsson (26,5%) és a finn Nokia (22%) kárára, amely vállalatok piaci részesedése az elmúlt években a Huawei dinamikus növekedésével szemben csökkenő tendenciát mutatott. Az 5G-technológiában élen járó és alacsony árai miatt komparatív előnnyel rendelkező Huawei az európai 5G-piacon is rendkívül domináns szerepet tölt be.
Az Egyesült Államok komoly aggodalommal tekint a Huawei terjeszkedésére, azt hangoztatva, hogy a kínai szolgáltatók által kiépített hálózati infrastruktúrák használata esetén fennáll a veszély, hogy a Kínai Kommunista Párt illetéktelenül hozzáférhet az adatokhoz úgynevezett beépített hátsókapukon (backdoor) keresztül. A kínai technológiai cégeknek a 2017-es nemzetbiztonsági törvény értelmében ugyanis kötelességük együttműködni az ország hírszerzésével, amennyiben ez nemzetbiztonsági érdeket szolgál. Az Egyesült Államok 2012 óta nemzetbiztonsági kockázatként tartja számon a kínai telekommunikációs cégeket, a Huawei-t és a ZTE-t, és elkezdte őket kiszorítani az országból, 2019-ben pedig effektíve betiltotta eszközeik használatát.
Az USA azonban nemcsak hazai terepen lépett fel a kínai vállalatok ellen: szövetségeseire is elkezdett nyomást gyakorolni, hogy az amerikai törvénykezéshez hasonló szabályozással tiltsák ki a Huawei-t piacaikról. Ennek jegyében indították el 2020-ban a Clean Network kezdeményezést, elméletben az adatvédelem és a kommunikációs hálózatok biztonságának érdekében, a gyakorlatban a kínai telekommunikációs vállalatok kitiltásának céljával. A programhoz eddig több mint 50 ország csatlakozott, a 30 NATO-tag közül 27, az Európai Unióból pedig Magyarország kivételével az összes tagállam. Az USA ezt igen nagy sikerként könyvelte el, azokkal szemben pedig, akik nem köteleződtek el valamilyen formában a kezdeményezés mellett, különböző szankciókat, többek között a katonai és hírszerzési együttműködés korlátozását vagy felfüggesztését helyezte kilátásba.
Forrás: https://twitter.com/SecPompeo/status/1341861909398695936/photo/1
A Huawei következetesen tagadta az amerikai vádakat, és nyilvánosságra hozott bizonyítékok sem támasztják alá, hogy Kína a Huawei 5G-hálózati berendezéseit kémkedésre használta volna. A kínai nemzetbiztonsági törvényben foglaltak más országok törvénykezésében is általánosnak számítanak. Az 5G-hálózatok ugyan természetüknél fogva jobban ki vannak téve a kiberbűnözésnek és az adatlopásnak, azonban semmi sem bizonyítja, hogy ebben a hálózati kivitelezőnek komparatív előnye lenne. A Huawei kitiltása ellen szól a gazdasági érdek és a kínai gyártóval versenyképes alternatívák hiánya is, ami azért is problémás, mert a szolgáltatók jellemzően legalább két eszközbeszállítóval működnek együtt az ellátásbiztonság és az árversenyeztetés miatt. Az 5G-hálózatok és a kínai vállalatok szerepének kérdésköre ezért rendkívül összetett, és nem elegendő pusztán nemzetbiztonsági szempontból vizsgálni.
Az elemzés célja, hogy bemutassa, milyen attitűdöket tanúsítottak a Huawei és az 5G-hálózatok kérdésével kapcsolatban a visegrádi országok, és igazolja, hogy a kínai vállalatok kitiltását politikai dimenzióban érdemes értelmezni. A téma vizsgálata azért is különösen érdekes a visegrádi négyek esetében, mert a régió felértékelődött a geopolitikai befolyásért folytatott amerikai-kínai hatalmi versenyben. A Huawei visszaszorításáért folytatott küzdelem fontos szegmense lehet a térségben növekvő kínai befolyás ellensúlyozására tett amerikai törekvésnek. A Huawei kérdése továbbá megoszthatja a V4-es országokat és hatással lehet az együttműködés mélységére is.
A V4-es országok Huawei-jel kapcsolatos attitűdjei
A visegrádi országok egyéni vizsgálata előtt érdemes röviden felmérni a téma európai kontextusát. A V4-ek számára a két legfontosabb igazodási pont az Európai Unió és Németország attitűdje lehet. Az Európai Unióban nincsen egységes szabályozás az 5G-infrastruktúra kiépítését illetően: a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Az Európai Bizottság 2020 januárjában ugyan kiadta az EU 5G eszköztárat, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg az 5G-hálózat biztonságos kiépítésével kapcsolatban, ez azonban nem kötelező érvényű, és a jövőben sem valószínű, hogy az Unió egységes szabályozás bevezetésével zárná ki a Huawei-t az európai piacokról. A V4-es országok számára további fontos referenciapont lehet a német 5G-stratégia is. Németországban olyan objektív kritériumrendszert vezettek be, ami ugyan megnehezíti, de nem tiltja meg a kínai beszállítók berendezéseinek használatát, és kifejezi a biztonságos 5G-hálózatok melletti német elköteleződést.
Lengyelország
A V4-es országok közül Lengyelország lépett fel a legkeményebben a Huawei-jel szemben. A kínai vállalattal való kapcsolat megromlásának első jele a Huawei körüli kémkedési botrány volt, amely Európa-szerte megindította a párbeszédet a kínai vállalattal való együttműködés esetleges kockázatairól. A lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) figyelmeztetésére 2019 januárjában Kínának való kémkedés gyanújával tartóztatták le a Huawei lengyelországi értékesítési vezetőjét, illetve egy lengyel titkosszolgálati ügynököt. A Trump-kormány üdvözölte a határozott lengyel fellépést az ügyben: Mike Pence egykori alelnök azt mondta, a letartóztatások mutatják, hogy Lengyelország elkötelezett a telekommunikációs szektor biztonságának Kínától való megóvása mellett. Érdemes figyelembe venni, hogy a letartóztatások idején Lengyelország igyekezett elérni, hogy az Egyesült Államok fokozza katonai jelenlétét az országban – ebben pedig sikerrel is járt, hiszen 2020. augusztus 15-én Varsóban aláírták a lengyel-amerikai megerősített védelmi együttműködésről szóló szerződést.
Lengyelország az USA melletti állásfoglalását a Huawei kérdésében Mike Pompeo külügyminiszter 2019 szeptemberében tett látogatásán is megerősítette az 5G-hálózatok fejlesztésével kapcsolatos irányelvek szigorításáról szóló együttműködési megállapodás aláírásával. Az egyezményben Lengyelország vállalta, hogy szigorú ellenőrzésnek veti alá az 5G-infrastrúktúrát kiépítő vállalatokat annak érdekében, hogy kiszűrje a beszállítókat, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, mert egy külföldi kormány befolyása alatt állnak. A Huawei cég nevét tehát nem említették, azonban egyértelmű, hogy a megállapodás a kínai gyártó lengyel piacról való kiszorítása érdekében született. 2020. június 25-én Lengyelország a Clean Network kezdeményezéshez is csatlakozott, ismét kifejezve az Egyesült Államok melletti elköteleződését az 5G-hálózatok kiépítését illetően. Ezen felül a lengyel kormányzati retorika is rendkívül negatívan értékelte a Huawei-t, ami többek között Mateusz Morawieczki miniszterelnök 2020. július 14-én megjelent, „All of Europe must stand with America on 5G” című cikkében is megnyilvánult.
Figyelemre méltó, hogy a jogi kötőerővel nem bíró, gesztusértékű egyezmények megkötését konkrét, az EU 5G eszköztárával összhangban álló intézkedések is követték a lengyel törvényhozásban. A lengyel Digitális Ügyek Minisztériuma 2020. szeptember 7-én tette közzé a kiberbiztonsági törvény módosításának tervezetét. A törvénymódosítással legális út nyílna a nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélt beszállítók kitiltására a lengyel piacról. Tilos lesz a szolgáltatóknak eszközöket vásárolni azoktól a beszállítóktól, amelyeket magas kockázati kategóriába sorol be egy erre a célra felállított bizottság, amelynek többek között tagja a miniszterelnök, a külügyminiszter, a belügyminiszter, illetve a digitális ügyek minisztere is. Az érintett vállalatok már üzemben lévő eszközeit öt éven belül le kell cserélnie a szolgáltatóknak.
Mike Pence, az Amerikai Egyesült Államok korábbi alelnöke és Andrzej Duda, Lengyelország elnöke 2019 szeptemberében – Forrás: https://www.reuters.com/article/us-poland-usa-5g-idUSKCN1VN174?utm_campaign=trueAnthem:+Trending+Content&utm_content=5d6d19874b188d00011b6ba7&utm_medium=trueAnthem&utm_source=twitter
A törvény életbe lépése igen jelentősen érintené a Lengyelországban működő szolgáltatókat. A lengyel piacot négy telekommunikációs cég uralja: az Orange Polska és a Play, két nagyobb, illetve a Plus és a T-mobile, két kisebb, de szintén jelentős részesedéssel rendelkező vállalat. A lengyel Polkomtel tulajdonában lévő Plust kivéve (amely hagyományosan is az Ericsonnal és a Nokiával működött együtt a hálózati infrastruktúrák kiépítésében) mindhárom szolgáltató német vagy francia tulajdonban van, továbbá mindhárom rendkívül jelentős mértékben támaszkodott az Ericsson mellett a Huawei eszközeire is. A szolgáltatók jelezték, hogy a Huawei kizárása komoly többletköltséget és késedelmet jelent az 5G-hálózatok kiépítésében, de a körülményekhez alkalmazkodva elkezdték csökkenteni a Huawei-től való függőségüket, és igyekeznek diverzifikálni beszállítói körüket a Nokiával és a Samsunggal való partnerség keresésével.
Csehország
A kínai vállalatokkal kapcsolatos aggályok a V4-ek közül Csehországban merültek fel a legkorábban. A civil kémelhárításért felelős Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) már 2013-as beszámolójában potenciális veszélyforrásként értékelte a Huawei és a ZTE növekvő részesedését a cseh telekommunikációs infrastruktúra piacából, és felhívta a figyelmet a kínai államnak való kémkedés és a beépített hátsókapuk lehetséges kockázatára berendezéseik használata esetében. A BIS 2017-es jelentésében kiemelte, hogy a telekommunikációs szektor kifejezetten kitett a kínai kémtevékenységeknek, Kína pedig rendkívül magas biztonsági kockázatot jelent Csehország számára.
Nagy visszhangot váltott ki, amikor a cseh kiberbiztonsági ügynökség, a NÚKIB 2018. december 17-én figyelmeztetést adott ki a Huawei-t és a ZTE-t illetően nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva, technológiáik, berendezéseik használatát pedig nem javasolta. Indoklásul az ügynökség a Kínában hatályos jogi és politikai környezetet hozta fel, kiemelve a nemzetbiztonsági törvényt, aminek értelmében a kínai vállalatok kötelesek információt szolgáltatni az ország hírszerzésének. A NÚKIB figyelmeztetését december 21-én a miniszterelnökből és nyolc egyéb miniszterből álló cseh Nemzetbiztonsági Tanács is megvitatta. A Tanács közleményben hangsúlyozta, hogy a NÚKIB javaslata csak a kritikus infrastruktúrára vonatkozik. A Huawei határozottan tagadta a kémkedést vádját, Kína csehországi nagykövete pedig üdvözölte, hogy a cseh állam felismerte, hogy hibát követett el a NÚKIB figyelmeztetésének kiadásával. Ezt azonban a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš utasította vissza, az ügyből pedig diplomáciai vita kerekedett.
A cseh kormány a NÚKIB figyelmeztetését figyelembe véve 2019. január 7-én megállapodott, hogy minden kritikus infrastruktúrába tartozó entitásnak, amelyek a Huawei vagy a ZTE berendezéseit használják, kockázatelemzést kell végeznie, és meg kell tennie a megfelelő lépéseket a potenciális veszélyek kiszűrésére. A NÚKIB irányelvei alapján ez akár a kínai vállalatok berendezéseinek fokozatos eltávolítását is magába foglalhatja. A kockázatelemzés végrehajtásának határidejét nem pontosították, a cseh kiberbiztonsági törvény azonban komoly bírsággal bünteti a nemzetbiztonsági szempontból fontos kötelezettségek elmulasztását.
A cseh közéletben nincs egységes és egyértelmű álláspont Kína és Csehország együttműködését illetően. A cseh elnök, Miloš Zeman aktívan propagálja a Kínával való szoros partnerséget, a NÚKIB és a BIS figyelmeztetéseit pedig károsnak ítélte Csehország gazdasági érdekeinek szempontjából. A korábbi cseh miniszterelnök, Andrej Babiš azonban kritikusabban állt Kínához, amit a Huawei körül kialakult diplomáciai vita is példázott. Ennek ellenére, valószínűleg a Zemannal való taktikai szövetség megőrzése érdekében a volt miniszterelnök később a Huawei kritikája helyett az 5G-kérdés uniós szintű megvitatásának szükségességét hangsúlyozta.
Miloš Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke és Ren Zhengfei, a Huawei alapítója 2019 áprilisában – Forrás: https://twitter.com/DrDataScientist/status/1122493690847453185/photo/1
Csehország több ízben kifejezte elköteleződését az 5G-hálózatok biztonságos kiépítése mellett: 2019 májusában Prágában tartottak kiberbiztonsági konferenciát, ahol a nyugati szövetségesek szakértői az EU 5G eszköztárat is megalapozva ajánlásokat dolgoztak ki az 5G-hálózatok tisztaságának garantálására. 2020. május 6-án Csehország együttműködési megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal az 5G-hálózatokról, 2020. június 25-én pedig csatlakozott a Clean Network kezdeményezéshez is. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyik megállapodásnak sincsen jogi kötőereje, a nyilvános elköteleződést pedig nem követték konkrét jogi lépések, mint Lengyelországban: a cseh kormány állásfoglalása egyelőre megmaradt a politikai gesztusok szintjén. Andrej Babiš az USA nyomásgyakorlása ellenére nem kezdeményezte a Huawei kitiltását, kitérő módon a közös EU-s szabályozás szükségességét emelte ki.
A Babiš-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Karel Havlíček kijelentette, hogy egy vállalatot sem fognak előre kizárni a versenyből, valamint hozzátette, hogy a cseh szabályozás valószínűleg Németország és Lengyelország megközelítéséhez fog igazodni. A cseh telekommunikációs vállalatoknak tehát nagymértékű bizonytalanságban kell operálnia: a piacot uraló szolgáltatók, a T-mobile, az O2 és a Vodafone is szoros együttműködést folytatott a Huawei-jel, azonban a kialakult helyzet hatására elkezdték lecserélni a kínai vállalat berendezéseit maghálózatukból. A Huawei bizonytalan csehországi helyzetében változást hozhat a 2021 októberében történt kormányváltás. Bár drasztikus külpolitikai irányváltoztatásra a jelenlegi kormány részéről sem lehet számítani, még a kínai propagandamédia is úgy ítéli meg, hogy Prága várhatóan barátságtalanabbul fog fellépni Pekinggel szemben – ami magában foglalhatja a Huawei szigorúbb korlátozását is. Ezt alátámasztja új miniszterelnök, Petr Fiala megszólalása is, aki még 2020-ban kijelentette, hogy nem szabad bevonni Kínát az 5G-hálózatok kiépítésébe, mivel az túl nagy biztonsági kockázatot jelentene.
Legutóbbi hozzászólások