A 2021 szeptemberében tartott német szövetségi választáson sokak számára meglepő eredmény született: történelmi mélypontot érintve, a Kereszténydemokrata Unió (Christlich Demokratische Union Deutschlands, CDU) nem tudott kancellárt adni Németországnak, és – a szintén nem a legjobb szereplését nyújtó – Szociáldemokrata Párt (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, SPD) kapta a legtöbb szavazatot. A legmeglepőbb azonban a Szabaddemokrata Párt (Freie Demokratische Partei, FDP) eredménye volt: a Zöldekkel (Bündnis ’90/Die Grünen) együttesen elérték a fentebb említett két néppárt (külön-külön kapott) százalékait, ezáltal kormány alkotó erővé váltak. Mindez azt jelentette, hogy ők határozhatták meg, ki a számukra legszimpatikusabb koalíciós partner, így jött létre az ún. „közlekedésilámpa-koalíció”, ahol a két középpárt fontos posztokat szerzett meg.
A koalíciós tárgyalások azonban csak az új Bundestag alakuló ülését követően kezdődhettek meg. A következőkben a német szövetségi parlament alsóházának összetételét és új elnökének kilétét ismertetem, kitérek az alakuló ülés protokolláris elemeinek jelentőségére és a Bundestag elnökségének felépítésére.
A 20. Bundestag rendje és felépítése
Az alakuló ülés rendje
A szeptember 26-i szövetségi választást követően egy hónappal, 2021. október 27-én tartották a 20. német Bundestag első alakuló ülését, mely a szövetségi parlament első ülése az új jogalkotási időszak kezdetén. Ezen alkalomkor a képviselők feladata a Bundestag elnökének, az elnök helyetteseinek és a jegyzőkönyvvezetőknek a megválasztása, valamint a házszabály és a parlament jogszerű működését garantáló eljárási szabályzatról szóló határozat elfogadása. Az alakuló ülés megtartására a német Alaptörvény 39. cikke szerint az újonnan megválasztott szövetségi parlamentnek a választást követően harminc nap áll rendelkezésére. Az ülés reggel fél kilenckor a berlini Szent Mária templomban közös istentisztelettel kezdődött.
A Bundestag új elnöke és alelnökei, a korelnök körüli kérdések
A szövetségi parlament elnöki pozíciója a hagyomány és az előírások szerint mindig a legerősebb frakcióhoz kerül. Az előző ciklus elnöke, Wolfgang Schäuble (CDU/CSU), mindössze a megnyitó beszéd erejéig volt kitüntetett szerepben, mely tisztség korelnöki helyzetéből fakadt. Az előző jogalkotási időszak kezdetekor, az Alternatíva Németországért (AfD) párt parlamentbe jutását követően megváltoztatott házszabály értelmében a Bundestag korelnöke nyitja meg a Bundestag alakuló ülését. Ugyanakkor Schäuble beszéde rendhagyónak számított, mivel már nem a tényleges kor, hanem a parlamentben eltöltött idő hosszúsága szolgál a korelnök meghatározásának alapjául: az 1972 óta képviselőként szolgáló 79 éves politikus nem a legidősebb a jelenleg mandátummal rendelkezők közül, mindössze egy évvel, de megelőzi őt a 80 éves Alexander Gauland, aki az AfD tagja.
A Bundestag elnöki tisztségét a 20. Bundestag esetében az SPD delegálja: a párt Bärbel Bas képviselő asszonyt jelölte erre a pozícióra, akit a parlament nagy többséggel meg is választott. Ezáltal a német szövetségi parlament a történelemben harmadjára büszkélkedhet női elnökkel, Annemarie Renger (SPD) és Rita Süssmuth (CDU) után. A 20 éves kora óta SPD tag Bas ismertségre helyi politikusként lakhelyén, Duisburgban tett szert, 2009 óta pedig szövetségi parlamenti mandátummal rendelkezik. Korábban a Bundestag Egészségügyi Bizottságát erősítette, valamint a Bizottság parlamenti ügyvivőjeként szolgált.
Alelnökök jönnek, mennek, néhányan maradnak: az SPD és az Uniópártok (CDU/CSU) új jelölteket állítottak Aydan Özuğuz és Yvonne Magwas személyében, míg a másik három alelnök maradt, így a Zöldek Claudia Roth-ot, a Balpárt Petra Paut, az FDP pedig Wolfgang Kubickit találta megfelelőnek a pozíció további betöltésére. Az uniópártoknál nehezen tudtak jelöltet állítani, mivel többen pályáztak a tisztségre, ennek okán csak az alakuló ülést megelőző napon sikerült egy kompromisszumos megállapodást hozni.
A Bundestag új ülésrendje
A kampány időszak során többször felmerült, hogy a szövetségi parlament üléstermében az FDP a továbbiakban nem akar az AfD mellett ülni, hanem a plenáris ülésterem közepén szeretne helyet kapni, ezzel is erősítve a politikai közép jobb oldalán való elhelyezkedését. Ennek hatására azonban a CDU/CSU képviselőinek is meg kellett változtatni helyeiket, így az uniópártok az AfD mellé kerültek, azaz a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szimbolikusan jobbra tolódott.
A 20. Bundestag összesen 736 képviselőből áll, és míg 2017-ben csupán 12 képviselő volt 30 év alatt, 2021-ben a számuk 50-re emelkedett, az átlagéletkor így 47,3 év. A nők aránya is nagyobb a négy évvel ezelőttinél; számuk 218-ról 256-ra nőtt, a mandátummal rendelkezők 35%-a nő. A nők aránya a Zöldek frakcióján belül a legnagyobb, 59%, míg az AfD-nél 13%-kal a legkisebb. Az SPD frakció képviselőinek 42%-a nő, az FDP frakciónak 24%-a, a CDU/CSU frakciónak 23%-a. A szakmai sokszínűség azonban hiányzik a jelenleg jogalkotási munkáját elkezdő szövetségi parlamentből. A képviselők végzettségük, szakmai hozzáértésük alapján 72%-a ügyvéd, adótanácsadó, könyvelő vagy pénzügyi tanácsadó; a második legnagyobb foglalkoztatási csoport, a képviselők 9%-a a bölcsészettudományok, a média és a kultúra területeiről származik; 8% egészségügyi vagy szociális szakmával rendelkezik, és 3% eredetileg kézműves, kereskedő vagy gazdálkodási munkát végez.
Konklúzió
A baloldali vezetéssel felálló kormánykoalíciónak nemcsak a Merkel éra hagyatékával, hanem a pandémia kezelésével és az Európai Uniót érintő (mind tagállami, mind külföldről érkező) kihívásokkal is meg kell küzdenie. Ugyan a CDU/CSU ellenzékbe szorult, a Bundestagban még mindig meghatározó szereplőként van jelen. A nagy néppártok – mint maga a CDU/CSU és az SPD – láthatóan vesztettek népszerűségükből és a Zöldek fennállásuk legnagyobb teljesítményét nyújtották a számukra kedvező kormányzat kialakításával. A német belpolitika változóban van, azonban ebben mind a zöld korszellem, mind a többpártiság tendenciája és a változó globális eszmék is közrejátszanak. Az új kormánynak ugyanakkor az európai és a nemzetközi politikai színpadon is helyt kell állnia. A 2021-2025-ös időszak ezáltal nemcsak a merkeli hagyaték kezelését, hanem az új irányok megszilárdítását is jelenti, amelyben fontos szerepet kap a német szövetségi parlament alsóháza.
Legutóbbi hozzászólások