Óriásplakát kampány a „családi értékek” megvédéséért Lengyelországban

Még talán mindenki emlékszik 2020 őszére, amikor a lengyelek az utcára mentek, hogy kifejezzék ellenszenvüket a PiS (Jog és Igazságosság) által leuralt alkotmánybíróság törvénymódosítását illetően, amely tovább korlátozta a már így is eléggé limitált jellegű abortuszlehetőségeket az országban. A döntés megosztónak bizonyult, és ellenreakciót váltott ki a lengyel társadalom széles rétegeiből. A lengyel kormánypárt és a katolikus egyház természetesen támogatták az intézkedést, azonban az EU és az ENSZ emberjogi szakértői, illetve a lengyel ellenzék, és különböző emberi jogokkal foglalkozó NGO-k és alapítványok aggodalmukat fejezték ki, illetve egyenesen ellenezték a módosítást. 

Ez a törvénymódosítás tökéletesen beillett a PiS nemzeti konzervatív kormánypárt agendájába, amely évek óta azon dolgozik, hogy erősítse Lengyelországban a tradicionális, katolikus családformát, amely egy férfiból, egy nőből, és ezen két fél gyerekeiből állhat csak. Minden másfajta megfogalmazást a kormány elutasít, illetve ellehetetlenít. Ahhoz, hogy céljaikat elérjék, a PiS rengeteg szövetségessel dolgozik együtt – ezek közül kettő, amelyek nagyon fontosnak nevezhetők, a lengyel katolikus egyház, illetve az Ordo Iuris jogi think-tank. 

Azonban úgy tűnik, akadt egy újabb önkéntes támogatója a kormány családpolitikájának, aki többszázmillió forintot sem sajnálva sajátított ki óriásplakátokat az ország különböző részein, hogy felhívja az emberek figyelmét a katolikus családi értékek fontosságára. A következő pár sorban ezt a bizonyos plakátkampányt és a mögötte álló embert szeretném kicsit jobban bemutatni.

Plakátháború

Az egész 2020 végén kezdődött – ekkor kezdtek megjelenni az ország különböző városaiban olyan óriásplakátok, amelyek egy szív alakú méhben fejlődő, még meg nem született kisbabát ábrázoltak. Egyébként itt érdemes megjegyezni, hogy az alkotás eredeti készítője nem tudta, hogy képét ilyen módon felhasználják – illetve ő maga is támogatta a törvénymódosítás elleni tüntetéseket Lengyelországban. A kampány elején még nem társult szöveg a grafikához, azonban egy pár hónap múlva a következő írások jelentek meg a plakátokon: „Válaszd az életet”, „Minden élet ajándék”, és „Tőled függök”. Később, 2021 tavaszán újfajta plakátok jelentek meg, ezúttal más problémára felhívva a figyelmet: a válásokra.

„Szeressétek egymást, anya és apa”, hirdeti a Sychar plakátja – Fotó: Agencja Gazeta

Többen is észrevették, hogy a nagyobb városokban megjelentek olyan plakátok, amelyek burkoltan, de a válás intézményét ellenző érzéseket próbálnak kiváltani az emberekből. Ezeken a grafikákon – az abortuszellenesekkel szemben – nem található semmilyen képi motívum, csupán egy egyszerű szöveg (amely betűtípusa a Magyar Népmesékre emlékeztet), amely főleg szülőkre próbál hatni, gyermekeik szemszögén keresztül: „Szeressétek egymást, anya és apa”. Egy másik hasonló poszteren egy kilenc tagból álló nagycsaládot láthatunk, rajta a felirattal: „Teljes szívemből köszönöm”. 

A poszterek mintáját és üzenetét másolva, a lengyel LMBTQ-közösséget támogató szervezetek – a Groupa Stonewall-al az élen – akcióba lendültek saját ötletükkel. Ők egy olyan plakátot hoztak létre, és terjesztettek el, amelyeken egy fiatal lengyel gyerek látható, oldalán egy szivárványszínű táskával, az arcán egy egyértelműen pofont jelző kéznyommal. Mellette a következő szöveg olvasható (ugyanabban a stílusban, mint amelyet a fent említett poszterek használtak): „Szeresettek engem, anya és apa”, majd ezalatt egy kutatás eredménye, amely alapján a lengyel szülők 80 százaléka elutasítja saját gyermekét LMBTQ-identitása miatt. 

Ki áll a plakátok mögött?

Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés: ki állhat a többezer család- és életpárti poszter mögött? Elsősorban azt az alapítvány kell itt megemlítenünk, amelyik a kampány pénzügyi költségeit állta: az úgynevezett „Fundacja Kornice”-t, ami magyarra átfordítva Kornice Alapítványt jelent. Kornice egyszerre egy lengyel kisfalu neve Sziléziában – ahogyan a szervezet teljes nevének rövidítése is: Mi gyermekeink – Tanítás, Egészség és Hit Alapítvány. Saját leírásuk szerint azért jöttek létre, hogy támogassák a családokat, mint az ember természetes, és legfontosabb oktatási közegét, az anyákat, valamint a gyermekek védelmét a fogantatástól kezdve. 

„Szeresettek engem, anya és apa”, hirdeti az ellenkampány – Fotó: Wacław Jan Kroczek / Tarnogorski.info

Az alapítványt Mateusz Kłosek lengyel vállalkozó hozta létre, aki a sziléziai székhelyű Eko-Okna vállalat tulajdonosa. A nyílászárókkal foglalkozó céget még apja alapította 1998-ban, és jelenleg is a cég részvényeinek 100%-a családi kézben van. 2020-ban a cég bevétele meghaladta a kétmilliárd zlotyit, azaz nagyjából 155 milliárd forintot. Kłosek, aki a Forbes Magazin listájában bekerült Lengyelország 100 leggazdagabb embere közé, 2018-ban hozta létre az alapítványt feleségével, azóta több különböző, főleg valláshoz köthető projekthez nyújtottak pénzügyi támogatást. Kápolnákat és kolostorokat építtetett, keresztény könyvesboltokat és kávézókat nyitott, de adományozott pénzt helyi kórházaknak, és egy menedékotthon építését is tervezi a jövőben hajléktalanok, és rokkant gyermekek számára. Kłosek ritkán nyilatkozik a médiának szándékairól, saját elmondása szerint a plakátkampánynak, és alapítványának fő célja az élet megerősítése minden vonatkozásban. 

Érdemes azonban megemlíteni az alapítvány igazgatósági tanácsának harmadik emberét, aki 2019-ben csatlakozott az egyesülethez: Mieczysław Piotrowski atyát, az AGAPE keresztény kiadó igazgatóját, és a Külföldi Lengyelek Krisztus Társadalmának munkatársát. Piotrowski 2002 óta vezeti a kiadót, amely keresztény, vallásos könyvek piacra bocsátásával foglalkozik. Mindez azért lehet érdekes, mivel 2020-ban a kiadó kiemelkedő, 62 ezer zlotyis (azaz közel ötmillió forintos) állami támogatásban részesült – nagyjából ötször annyiban, mint egy évvel korábban, 2019-ben. Ez a hatalmas kiugrás már önmagában is furcsa, azonban még érdekesebbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy Mateusz Kłosek 2020. május 25-én került be (két másik személlyel együtt) az AGAPE vezérigazgatóságába, majd ezt követően öt nappal, 30-án a kiadó 35 900 zlotyi (nagyjából 2,7 millió forint), majd szeptemberben újra 16 800 zlotyi (1,3 millió forint) értékű támogatást kapott az államtól a COVID-19 vírus által okozott kedvezőtlen gazdasági körülményekre hivatkozva. A plakátkampány 5 millió zlotyira (kb. 388 millió forintra) becsült összege mellett ez az érték természetesen eltörpül, azonban felmerülhet a kérdés, hogy mi szüksége volt ennyi támogatásra egy vallásos könyvkiadónak, amely 2020 előtt átlagosan évi 700 ezer forintnyi támogatást kapott összesen. 

Mieczysław Piotrowski atya előadást tart – Forrás: RCTV / YouTube

A válásellenes plakátokon feltüntetett másik szponzor egy Sychar nevű keresztény intézmény, akik saját elmondásuk szerint azért csatlakoztak a kampányhoz, mert támogatják a keresztény házasság szentségét, és a becsületének fenntartását. Ez a szervezet elutasítja a polgári házasságot, és úgy tartja, hogy a vallásos frigy házastársi szeparáció után is megmarad, hiszen az szent és felbonthatatlan. Céljuk, hogy elsimítsák a házastársi problémákat, és a szerelmeket „meggyógyítsák”. 

Milyen implikációkat hozhat magával a poszterkampány?

Egyelőre vegyes a plakátkampány fogadtatása a lengyel társadalom körében. Úgy tűnik, sokan támogatják a kezdeményezést, azonban kritikus hangok is bőven felszólalnak ellene. A keresztény egyház és a kormány természetesen örülhetnek a többmilliós kampánynak, hiszen Kłosek elmondása szerint ezt saját meggyőződéséből finanszírozza, hátsó politikai szándékok nélkül. Néhányan azonban attól félnek, hogy a plakátkampány egy negatív üzenetet ad át az embereknek, és a jövőben konkrét jogi változtatás is várható a házasságokat tekintve. Agnieszka Graff feminista kutató úgy gondolja, óvatosan kell bánnunk ezekkel az üzenetekkel. Szerinte lehet, hogy eleinte ártalmatlannak tűnnek a plakátok, azonban eltorzítja a tényeket a válás bemutatása a gyerek szemszögéből, és összeköti a gyerekek szenvedését a házasság felbontásával, ami utat nyithat a válások jogi korlátozásához. 

Szintén érdemes figyelmet szentelni a már a cikk elején megemlített Ordo Iuris szervezet felé. Ez az ultrakonzervatív think-tank már korábban aktívan kisegítette a kormányt jogi kérdésekben az abortusztörvény módosításakor, illetve az Isztambuli Egyezményből való kilépéskor is. A jogi egyesület 2019-ben nyilvánosságra hozott egy javaslatkollekciót, amellyel céljuk a házasság megerősítése, és a tömeges válások visszaszorítása lenne. Ebben a csomagban megtalálhatóak olyan javaslatok, amelyek válás előtt kötelező párterápiát írnának elő kisgyerekes szülőknek, vagy kötelező jellegű szeparációs időszakot a válás végrehajtása előtt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a plakátkampánynak nincs köze az Ordo Iuris javaslataihoz, se a politikai döntéshozatal befolyásolásához, azonban a lengyel kormánypártot ismerve csak egy szólás juthat eszünkbe erről a témáról: ami késik, nem múlik.

Szerző

Boros Erik Szilárd

Külügyi elemző munkacsoportunk tagja

További elemzéseink