Az új típusú koronavírus és a V4-ek – detektálás, reakciók, kilátások

A Visegrádi Négyek országaiban az első, új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2 vagy COVID-19) fertőzött betegeket közel azonos időpontokban, március első heteiben diagnosztizálták. Csehországban március 1-én jelent meg a betegség, Lengyelországban és Magyarországon 3 nappal később március 4-én, végül pedig Szlovákiában 2 napra rá, március 6-án jelentették az orvosi szervek az első koronavírusos esetet.

Eleinte a komolyabb válaszlépéseket a kormányok részéről nem a járvány agresszív terjedése indikálta, hanem sokkal inkább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-i állásfoglalása, amikor is világjárvánnyá nyilvánította a Kínából szétterjedő Covid-19 koronavírus-járványt. Szlovákia, a legkevesebb diagnosztizált beteggel rendelkező nemzet lépett a leghatározottabban, és még aznap elrendelte az iskolák bezárást az egész országban, míg Magyarországon például csak a felsőoktatási intézmények bezárását rendelték el március 11-én, a közoktatás normális rendjének felfüggesztésére csak később, március 16-án került sor. A V4-ek összes tagállama a pandémia deklarálásnak másnapján veszélyhelyzetet, illetve szükségállapotot hirdetett országszerte, melyek általában magukban foglalták a bizonyos szám feletti csoportosulások, valamint sport- és kulturális rendezvények betiltását, továbbá egyes termékek forgalmazásának és intézmények működésnek korlátozását.

A folyamatosan növekvő esetszámoknak köszönhetően az intézkedések második hullámának a különféle kijárási korlátozások, tilalmak tekinthetők. Először Csehország vezetett be kijárási korlátozást március 16-án, míg Magyarország és Lengyelország viszonylag későn, csak március 27-én. illetve április 1-én döntött a polgárok szabad mozgásának korlátozásáról. Közös vonás mindegyik ország ilyesfajta rendeletében, hogy a cél a szociális interakciók csökkentése, ezzel lassítva a járvány terjedését. Így mind a cseh, lengyel és magyar állampolgárok csakis indokolt esetben hagyhatják el otthonaikat, mint például bevásárlás, vagy idős rokonok megsegítése céljából. Szlovákiában csupán a húsvéti ünnepek idejére rendeltek el részleges kijárási korlátozást, de minden lehetséges fórumon otthonmaradásra szólították fel a szlovák lakosságot, mely ellenőrzésére még a mobilszolgáltaók cellaadatait is felhasználják. Úgy tűnik, a szlovák lakosság hivatalos kijárási korlátozás ellenére is komolyan veszi a felhívásokat és viszonylag immobilisak maradnak.

Habár még egyik V4 országban sem jelenthető ki, hogy a járvány túljutott a csúcspontján, ez azért is lehet, mert az intézkedéseknek köszönhetően sikerül lassítani a koronavírus terjedését és ezzel laposítani az új esetek hirtelen növekedésének görbéjét. Az országok eltérő méreteiből adódóan érdemes néhány átlagszámra pillantást vetnünk. Csehországban 1 millió lakosra vetítve 15697 tesztet végeztek el és ebből 626 koronavírusos beteget azonosítottak. Ezek a mutatók a többi országban a következőképpen alakulnak: Lengyelország: 5397 teszt / 1 millió lakos, 245 diagnosztizált / 1 millió lakos; Magyarország: 4798 teszt / 1 millió lakos, 198 diagnosztizált / 1 millió lakos; Szlovákia: 8110 teszt / 1 millió lakos, 213 eset / 1 millió lakos. Tehát átlagosan Magyarországon van a legkevesebb diagnosztizált, viszont ez összefüggésben lehet azzal, hogy Magyarországon végezték el a legkevesebb koronavírus-tesztet. Hasonló lehet a helyzet Lengyelországban is. Szlovákiában az átlag fölötti tesztelés ellenére is viszonylag kevés koronavírus-fertőzöttet találtak, és messze a legkevesebb, mindössze 2 halálos áldozat jut egymillió lakosra vetítve északi szomszédunknál, ami az intézkedés hatékonyságára is utalhat. Hazánkban kiugróan magas az egymillió főre vetített halálos áldozatok száma – 20 fő – még a koronavírus által leginkább sújtott Csehországban is 17 fő a halálozási ráta.

Természetesen az intézkedések hatékonyságát majd csak a járvány elültével lehet igazán kiértékelni. Szlovákia a masszív tesztelésre helyzete a hangsúlyt és úgy tűnik sikerül effektíven lassítania a járvány terjedését. Magyarországon és Lengyelországon májusban várják a járvány tetőzését és ennek megfelelően próbálnak felkészülni további rendkívüli intézkedésekkel (korházi ágyak felszabadítása, lélegeztetőgépek beszerzése stb.). Csehországban pedig egyre bizakodóbb a légkör, miután negyedik napja csökken az új megbetegedések száma, olyannyira, hogy puhatolózások is elkezdődtek horvát illetékesekkel az idei turisztikai szezon lefolytatását illetően. 

További elemzéseink