2020. február 17-én került megrendezésre a Közép-Európa Társaság „Ukrajnától a Szenátusig: Impeachment és 2020” című panelbeszélgetése. A népszerű téma, ezen belül is mindenidők legvitatottabb amerikai elnöke felcsigázták az érdeklődést, már 10 perccel a kezdés előtt telve volt a Budapesti Corvinus Egyetem VII. előadója. A beszélgetés pontosan kezdődött, a három vendég egymást követve válaszolta meg a moderátor, Istrate Dominik kérdéseit, melyek az amerikai történelem harmadik alkotmányos vádeljárására, az amerikai-ukrán kapcsolatokra és a 2020-as demokrata elnökjelölt választásra irányultak.
A kérdések utáni válaszadást Kaló Máté, külpolitikai elemző és Amerika szakértő kezdte. A vendégek közül neki volt leginkább szakterülete az Egyesült Államok, így válaszai is leginkább belpolitikai irányból közelítették meg a kérdéseket. Először is pontosan tisztázta az impeachment szó fogalmát. Ez egy politikai, és nem jogi, módja az amerikai elnök felelősségre vonásának, mely az elnök hivatalból való elmozdításával végződhet. A Donald Trump ellen 2019-ben megindított eljárásnak kettő vádpontja volt. Ebből az első viszonylag közismert, és Máté szerint az impeachment megindítását teljes mértékben megalapozó vád, hogy Amerika elnöke saját belpolitikai haszonszerzésből tartott vissza védelmi forrásokat a háborúban álló Ukrajnától. Az impeachment második vádpontja már jóval kevésbé köztudott: eszerint a nyomozás korai szakaszaiban Trump és a Fehér Ház bizonyítékokat és tanukat tartott vissza. Ezen vádpont elfogadására rendkívül kis esély volt, arra azonban ékes példa, hogy a demokrata párt minden követ megmozgatott a republikánus elnök elmozdítása érdekében.
A demokrata pártot már 2017 óta foglalkoztatta az impeachment gondolata, kezdetben a 2016-os választásokban való lehetséges orosz szerepvállalás kapcsán. Az alkotmányos vádeljárást csak a képviselőház többségének szavazata tudja megindítani, amit a 2019. januári félidős választásokig a demokrata párt nem birtokolt. Az Egyesült Államokban hosszú hagyománya van a pártos szavazásnak. Az amerikai politika polarizáltsága volt az a gondolat, amit a következő válaszoló, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója is kiemelt. Ő morális szempontból teljes mértékben helyesli az impeachment megindítását, véleménye szerint a tanúvallomások igazolták a vádpontot, miszerint belpolitikai haszonszerzésre használták a külpolitikát. A Joe Biden ellen indított nyomozás teljesen legitim és megalapozott volt, addig a pontig, amíg az elnök egy kongresszus által elfogadott segély visszatartását nem vonta bele. A republikánusok részéről meghasonlás és morálisan helytelen, hogy Mitt Romney szenátor kivételével (aki ezzel az első kongresszusi taggá vált az USA történelmében, aki saját pártja elnökének hivatalból való eltávolítása mellett szavazott), a párt összes képviselője Trump elnök mellett adta le a voksát.
Krekó szerint azonban a morális szempont mellett számításba kell vennünk a politikai szemszögöt is. Ez alapján a demokraták hibáztak és a republikánusok döntöttek jól. 2020 novemberében ugyanis elnök választásra fog sorkerülni az Egyesült Államokban. Mint utólag látjuk, az impeachment eljárás Donald Trump népszerűségéből semennyit sem csorbított. Sőt, ahogy a harmadik válaszadó, Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági intézet vezető kutatója kiemelte, sose volt olyan népszerű, mint közvetlenül felmentése után. Habár morális szempontból megkérdőjelezhetően, a republikánusok machiavellistán akadályozták meg, hogy az egyetlen személyt, akinek esélye van pártjuk színeiben győzelmet aratni a novemberi választásokon, hivatalából eltávolítsák. Ez politikai szempontból legitimálta az együttszavazást. Varga Gergely kiemelte, hogy a demokraták mindezek mellett kifejezetten gyengén prezentálták a vádpontokat. Ehhez a gondolathoz Kaló Máté is csatlakozott, kifejtve, hogy a billegő szavazókból is ellenszenvet váltott ki az elnök elmozdításával való foglalkozás, ahelyett hogy olyan létfontosságú kérdésekre helyeznék a hangsúlyt, mint például az egészségügy.
Bár ez az amerikai politikának már jóideje meghatározó témája, a panelbeszélgetés időpontjában vendégeink nem tudhatták még, hogy a novemberi választásokon milyen kiemelt szerepet fog játszani az egészségügy. A koronavírus gyors terjedése az Egyesült Államokban és a kormány lassú intézkedései jócskán csökkentették az impeachment eljárás óta Donald Trump népszerűségét. Az utóbbi néhány hét történései nélkül, amikor még csak Iowa és New Hampshire voksolt, hogy kit látnának legszívesebben demokrata jelöltként, a választások kimenetelét mind három szakértő kétesélyesnek látta. Nem zárták ki sem a demokrata, sem a republikánus elnöklést 2021-től.
Donald Trump újraválasztásában mind a hárman a gazdaság alakulását tartották meghatározónak. Varga Gergely szerint a jelenlegi elnök népszerűségére nem az impeachment szerű ügyek fognak hatni, hanem a gazdaság növekedése, vagy a Kínával való verseny. Trump amerikai kulturális és ideológiai értékeket képvisel, míg a demokraták az elmúlt évekből nem tanulva, túlzottan egyes kisebbségekre fókuszálnak. Olyan témák, mint például a migráció vagy a nemi szerepek sokakat nem érintenek közvetlenül, értük szólal fel Trump. Ezzel a gondolattal ellentétesen Krekó Péter pont azt emelte ki, hogy nem eredményes politika csak a fehérek megszólítása. A republikánus képviselők nem elég reprezentatívak és az amerikai társadalom egyre diverzebbé válása hosszú távon a demokratáknak fog kedvezni.
A demokrata jelöltségért már csak két jelölt maradt versenyben, a demokratikus szocialista Bernie Sanders és a mérsékeltebb Joe Biden. A volt alelnök már szinte birtokolja a jelölti címet, nagy meglepetés lenne, ha Sandersnek sikerülne felzárkóznia. Bidennek nagyobb esélye van a két párt között őrlődő, bizonytalan szavazókat megszólítani. Azonban Kaló Máté kiemelte, hogy Sanders szavazói olyan szélsőséges irányzatot képviselnek, hogy más demokrata jelöltet nem feltétlenül találnának elfogadhatónak. Viszont pont Trump példájából láthatjuk, hogy az erős szélsőség hozzásegíthet a választás megnyeréséhez.
Az erőviszonyok tehát rendkívül gyorsan, jelentősen megváltoztak a panelbeszélgetés óta. Nagy eséllyel Joe Biden lesz Donald Trump kihívója. Újraválasztásában a világjárvány következtében, a jelenlegi elnök nem fog tudni a gazdasági növekedésre vagy a Kínával folytatott kereskedelmi háborúra építeni. Sorsa nagyban függhet attól, hogy az amerikai megbetegedések mikor fognak tetőzni és az amerikai nép mennyire fogja az elnök inkompetenciájában látni a tömeges megfertőződéseket.
Legutóbbi hozzászólások