A nők előtérbe kerülése az orosz ellenzékben

Az utóbbi években a Nyugat-Európában már régóta a politikai agenda szerves részét képző, a női reprezentáció fontosságát hangsúlyozó diskurzus az egykori keleti tömbhöz tartozó országokban is egyre inkább kardinális kérdéssé lett. A téma egyetemesebbé válását jól mutatja a NATO által is támogatott, a nemek közti egyenlőséget céljául kitűző ENSZ-kezdeményezés. Kelet-Európa vonatkozásában legutóbb a tavaly nyáron indult fehéroroszországi tüntetéssorozat kapcsán került előtérbe a nők politikai reprezentációjának a kérdése. Belaruszban az ellenzék férfi vezetőinek bebörtönzése után nyílt meg a tér a női aktivisták előtt. A fehérorosz eseményekhez képest sokkal kevésbé ragadta meg a nyugati közvélemény figyelmét, hogy Navalny letartóztatása után az orosz ellenzékben is ehhez hasonló változás következett be. A magukat gyakran a patriarchális politikai normákkal szemben meghatározó nők előtérbe kerülése figyelhető meg.

Navalnij letartóztatása után

Lejla Latyipova a The Moscow Times-ban megjelent cikkében kifejti, hogy feltűnő az analógia Alekszej Navalnij letaróztatását követően az érdeklődés origójába kerülő Julia Navalnaja (Navalnij felesége) és Szvetlana Tyihanovszkaja (szintén a férje letartóztatása után ellenzéki vezetővé váló aktivista) esete között. Bár az analógia nem teljesen állja meg a helyét, mivel Navalnaja elutasította a politikába való belépés lehetőségét (ennek ellenére a férje szabadon bocsátását követelő januári tüntetés után őt is őrizetbe vették), de az orosz ellenzéki nyilvánosságban szerepet kapó nők számának emelkedése mindenképp látványos.

A Putyin vagyonnyilatkozatában nem szereplő kastélyt bemutató videót nyilvánosságra hozó Navalnij mérgezése utáni hazatérését és letartóztatását követően csapatának női tagjai kerültek az érdeklődés középpontjába, és így a hatóságok figyelmébe is. Ennek következtében büntetőeljárást indítottak a Navalnij szabadságáért tartott január 23-i tüntetés szervezése miatt a letartóztatott aktivista által életre hívott Korrupció Elleni Küzdelem Alapítvány (Foundation for Combating Corruption; FBK) két női munkatársa, Kira Jarmis író és Ljubov Szobol ellen. Az eljárás kezdeményezésének indoka a COVID-helyzet következtében elrendelt gyülekezési korlátozás megsértése volt.

A Navalnij-féle ellenzéki szerveződés regionális szintjeinek közel a felét (37-et) női aktivista vezeti, így itt evidenciaként fogalmazódott meg az orosz közéletben uralkodó patriarchális normák elleni fellépés igénye. Ezen normákkal való szembenállást jól mutatja Lilija Csaniseva, a Navalnij-féle szervezet Baskír Köztársaságban működő irodájának női irányítója, és a tartomány regnáló vezetője, a macsós viselkedéséről ismert Radij Habirov megnyilvánulásai között mutatkozó kontraszt. A szentpétervári iroda első embereként tevékenykedő Irina Fatyjanova szerint a patriarchális értékrend egyfajta védelmet is jelent a női aktivisták számára, hiszen ’a gyengébb nemhez’ tartozók nagyobb fizikai biztonságban vannak a férfi kollégáikhoz képest, mivel a konzervatívabb orosz társadalomban nagyobb felháborodást kelt a nők rendőrök általi bántalmazásának híre. Végső soron ez is a szexista berögződésekből következik – teszi hozzá Anastaszija Pancsenko, Fatyjanova egyik munkatársa, akire, miután az egyik tüntetést követően őrizetbe vették, a rendőrkapitányság parancsnoka ráolvasta, hogy jobb lenne, ha inkább a gyermekszüléssel és az otthoni teendőkkel foglalkozna.

Az érdeklődés középpontjában

Az orosz belpolitikai eseményekről szóló híradásokban egyre többször jelennek meg női szereplők, azonban Julia Galjamina, az ellenzéki Jabloko párt tagja (és emellett (többek között) az oroszországi női aktivizmust bemutató Youtube-csatorna műsorvezetője) kiemelte, hogy a növekvő női jelenlét valójában csak látszólagos, mindössze a korábban a háttérben dolgozó (például a 2017-es önkormányzati választásokon ellenzéki aktivistaként résztvevő) nők kerültek most reflektorfénybe.

A cikkben megszólaló Jelena Zdravomiszlova szociológus, a Szentpétervári Európai Egyetemen (European University at St. Petersburg, EUSP) folyó gender studies kutatási program társigazgatója kiemelte: az  ellenzék női vezetőinek az érdeklődés centrumába kerülése a kormánnyal szemben ezelőtt is kritikus, de a politikai tér patriarchális jellegéből fakadóan az aktív szerepvállalástól  az eddigiekben ódzkodó nőket is involválhatja a közéleti szerepvállalásra és ennek következtében az uralkodó normák helyett előtérbe kerülhetnek a politikai kultúra femininebb vonásai. Erre a jelenlegi orosz intézményrendszerben a nők alulreprezentáltsága okán nagy szükség lenne – teszi hozzá Latyipova, a cikk szerzője.

A pétervári irodát vezető Irina Fatyjanova kardinális célként említette a női jogokért való küzdelmet és a nemek közötti egyenlőség megvalósítását, de hozzátette, a bebörtönzéséig Navalnij vezette szervezet számára az első számú ügy a korrupció elleni küzdelem. A The Moscow Times elemzése rámutat arra, hogy ha nem is olyan mértékben mint a Belarusz Köztársaságban, de az orosz ellenzékben is egyre fontosabb szerep hárul a női vezetőkre, a feminista diskurzus pedig a mainstream politikai élet integráns részévé kezd válni.

(A borítókép forrása: https://foreignpolicy.com/2021/02/02/russian-opposition-leader-navalny-sentenced-2-years-penal-colony/)

Források:

https://www.themoscowtimes.com/2021/03/08/of-borscht-and-protests-the-female-future-of-russias-opposition-a73145

További elemzéseink