Idén tavasszal egyidőben tartották a szerb parlamenti- és az elnökválasztást. Az urnákhoz járult személyek több mint fele (58,55%) szavazott Aleksandar Vučićra, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökére. A választás másnapján a parlamenti mandátumok döntő többsége már megvolt, azonban voltak olyan választási körzetek, ahol több alkalommal is új választásokat kellett tartani, ebből kifolyólag csak július 5-én lett meg a parlamenti képviselők teljes létszáma. Ám a kormány még mindig nem stabilizálódott.
A Szerb Haladó Párt fennállása óta első alkalommal nem sikerült többséget szereznie a Szerb Népképviselő házban. Ezzel szemben 2014-ben az első választásukon 158-mandátumot, 2016-ban 131 mandátumot szereztek és 2020-ban pedig 188 mandátummal kerültek az országgyűlésbe. Jelenleg a 250 parlamenti képviselői helyből 68-al kevesebb, azaz mindössze 120 képviselői hellyel rendelkeznek. Szerbiában rengeteg párt indul a választásokon, így sokkal nagyobb a bejutás esélye, hogy ha nagykoalícióban indulnak a választási győzelemért. Ennek egyik következménye, hogy nem lehet előre megmondani, ki hány mandátumot fog kapni a választást követően. Emellett egyéb indokok is szólnak a nagykoalíciók mellett.
Azzal, hogy koalícióra lépnek más pártokkal és nem kizárólag ők maguk alakítanak kormányt fenn tudják tartani a demokrácia látszatát az országban. Az korábbi győzelem azzal is magyarázható, hogy az ellenzéki pártok bojkottálták a választásokat és nem vettek részt rajtuk, ebből kifolyólag tudott ilyen sikert elérni az államfő által vezetett Szerb Haladó Párt. Az idei választásokat azonban nagyban megosztotta a Rio Tinto kérdése, a COVID-19 hatásai és az orosz-ukrán háború megítélése. A választási győzelmet, azonban az Európai Bizottság is kritikával illette, valamint egyes intézmények, mint a Freedom House 2020 és más médium is antidemokratikusnak ítélte meg. Az országot hibrid rezsimként tartják számon. Annak ellenére, hogy az Aleksandar Vučić által vezetett pártnak nincs többsége a jelenlegi parlamentben, a Freedom House idei értékeléseiben rosszabbul teljesített az ország, mint az előző választáson.
Augusztus 2-án tették le a képviselői esküjüket a parlamenti képviselők. Az alakuló ülést követően a törvény értelmében 90 nap áll rendelkezésre az új szerb kormány megalakulásához, így az új kormány tagjait október 23-án jelentette be az államfő. Az első ülést október 26-án tartották, több mint fél évvel a választások után. A kormányalakítást azt teszi nehézzé Szerbiában, hogy a miniszterelnök személyéről csak a választások után döntenek. Ezen politikai alkuk arra vezethetőek vissza, hogy az államfő egyfajta hintapolitikát igyekszik folytatni. Igyekszik megfelelni a nyugati államoknak demokratikus elvárásainak, ugyanakkor energia függőség szempontjából kiszolgáltatott Oroszország felé. Történelmi szempontból az szerb-orosz kapcsolatokat legjobban a lengyel-magyar kapcsolatokhoz lehetne hasonlítani. Szerbia nem tudja magának megengedni, hogy szankcióikat vezessen be Oroszországgal szemben. Az orosz-ukrán kérdés erősen megosztjaa a szerb közvéleményt. Ennek hatására jelentek meg olyan új szerb radikális pártok a parlamentben, mint a Nemzeti Demokratikus Alternatíva (Nacionalno Demokratska Alternativa – konzervatív, euroszkeptikus, monarchista párt), Eskületevők (Zavetnici – szélsőjobboldali, konzervatív, monarchista párt). Az új pártok mellett a korábbi radikális pártok is nagyobb számban jutottak be a parlamentbe, mint a Dveri és a POKS közös koalíciója.
A jelenlegi kormány egyfajta „válság menedzsmentként” jött létre, és az államfőtől kapott megbízatás nem fog négy évig kitartani, hanem csak egy vagy másfél évig, ezt követően újabb parlamentáris választásokat fognak tartani Szerbiában. Az új kormány huszonnyolc miniszterrel rendelkezik és több új tárca jött létre, az ország gazdasági és energiaválsággal néz szembe, valamint szembesülni kell azzal, hogy a nyugat nem nézi jó szemmel az oroszbarát politikát. A kérdés adott: meddig és milyen áron fogja tudni Szerbia fenntartani az orosz testvérség mítoszát és mikor fog nyugati segítséget igénybe venni a válság megfékezésének érdekében?
Legutóbbi hozzászólások