Szeptember 28-án este zsúfolásig megtelt a Budapesti Corvinus Egyetem C épületének X. előadója a Közép-Európa Társaság (CEA) nyílt eseményén. Az Energiaválság a háború tükrében címmel megrendezett panelbeszélgetésen Felsmann Balázs és Holoda Attila, a hazai energiaszektor ismert egyéniségei, illetve Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, egyetemünk mesteroktatója osztották meg véleményüket a témában.
A panelbeszélgetés első kérdése a lesz-e mivel fűteni felütéssel kezdődött, illetve a háború és az energiaválság összefüggéseit elemezték a szakértők.
Az első felszólaló Holoda Attila volt, az Aurora Energy Kft vezérigazgatója, energetikáért felelős volt helyettes államtitkár, bányamérnök, aki azt gondolja, hogy valószínűleg lesz mivel fűteni. Ezt Felsmann Balázs megerősítette, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa, illetve hozzátette, hogy ellátásbeli problémák nem lesznek, árkrízis viszont várható. Mindenki, az oroszok kivételével, szállít gázt Európába, a megszokott mennyiségnél többet. Sz. Bíró Zoltán történész, a Corvinus Egyetem mesteroktatója és Oroszország szakértő hozzátette, hogy az oroszok nem kommunikálnak nyíltan, így nem tudjuk az ő céljukat a háború kimeneteléről, azonban az ukrán fél a február 24-i előtti állapotokat szeretné visszaállítani.
Csak a háború a felelős? – A második körben az energiakrízis okaira keresték a választ a panelisták.
A tározók feltöltődtek, azonban nem olyan gyorsan és mértékben, mint arra a legtöbben számítottak. Ez a Covid-19 járványt követő újraindítást övező piaci folyamatokra vezethető vissza. A termelők nagyon magas árat kértek érte. Továbbá óriási aszály súlytotta Európát a nyáron, amely az atomerőművek hűtésére is hatással volt, illetve a járvány miatt folyamatosan eltolt karbantartások is hatással voltak a jelenlegi krízis kialakulására. Holoda Attila hozzátette, hogy 2018-2019 időszakára gázbőség és olcsóbb energia, gáztárolás volt a jellemző Európára, a koronavírus utáni újraindítást követően 12-14%-kal nőtt a fogyasztás, viszont LNG-ben (cseppfolyósított földgáz) nem tudja Európa felvenni a versenyt a távol keleti piacokkal. Az a megállapítás, hogy csak a háború a felelős a jelenlegi helyzetért túlzónak tűnik, mivel jelenleg csak a kőszénnel szemben van szankció aktiválva, a kőolajjal szemben csak decembertől kezdődnek a korlátozások. Ennek kapcsán Sz. Bíró Zoltán hozzátette: mivel hazánk a déli ágról kapja a nyersanyagot, így mentességet élvez majd a szankciók alól.
A harmadik témafelvetéssel elérkeztünk a szeptember 26-i eseményekhez, az Északi Áramlat vezetékeinek szivárgásához. A robbanás okairól és hátteréről folytattak párbeszédet a szakértők.
Az Északi Áramlat nevű földgázvezetéken augusztus óta nem érkezik nyersanyag, de mégis 30%-kal magasabb az árat kér a vállalat. A műszaki meghibásodás eshetősége a beszámolók alapján kizárható. A környezetvédelmi veszélyek és károk viszont annál kézzelfoghatóbbak, hiszen a tengerbe szivárgott gáz nemcsak a víz élővilágát veszélyezteti, hanem a hajók közlekedését is megnehezíti, mivel a földgáz fajsúlya kisebb, mint a vízé, így a hajók elsüllyedhetnek. A véletlen és a földrengés lehetősége szintén kizárható, ha a szivárgás okait keressük. Ha szándékos robbantásról beszélünk, akkor meg kell vizsgálnunk az országok helyzetét és érdekeit. Az ukránoknak nincsenek ott szakértőik. Az oroszok kommunikációja sosem tiszta, illetve nagyon furcsa dolgokat hallani felőlük, azonban erre a vezetékre 11 milliárd dollárt költöttek, illetve zsarolási eszközként használták eddig. Az amerikaiak nem tudnák pótolni Európa gázellátását a saját palagázukkal, továbbá nem érdekük egy gyenge Oroszország, amikor Kínával vannak versenybe. Így a kérdés, hogy ez a szívrágás kinek állna érdekében és kit kereshetünk a felelősök között továbbra is nyitott marad.
De mi lehet a megoldása a krízisnek?
Az európai államok többsége a piaci zavarokat állami kiegészítéssel, mentőcsomagokkal, fix árakkal, ársapkával, illetve 20 uniós tagország áfacsökkentéssel próbálja mérsékelni a válság hatásait. Azonban teljesen nem lehet kiváltani az orosz gázt. Az EU a kínálati oldalon a saját megoldását megvalósította, hatszoros áron ugyan, de a tárolóit megtöltötte. Összességében az is elmondható, hogy a mai napig nem lehet tudni mi a megfelelő megoldás – gondolja Felsmann Balázs. Holoda Attila szerint rövid távon az átmeneti ársapka lehet hatásos megoldás. Az oroszok eddig jó minőségű, stabil mennyiségű, illetve megfelelő áron szállított gázt Európának. Ez azonban idéntől megváltozhat, hiszen az orosz vezetés a gázt fegyverként, zsarolási eszközként használhatja. Hosszútávon lehet helye az orosz gáznak az Európai gazdaságban, csak kisebb mennyiségben. Spórolással, amelyről minden uniós kormány beszél, lehetőség adódik az orosz függőség csökkentésére, és a kiszolgáltatottság elkerülésére. Hosszú távú hatása lehet a válságnak, hogy az emberek tudatosabban fognak bánni az energiahordozók használatával, ugyanis a megnövekedett számlák miatt, mindenki jobban odafigyel saját háztartásának fogyasztására, kevesebb energiát fogunk használni a mindennapokban, melynek kedvező hatása lehet a jövőre nézve.
Az utolsó témafelvetés a rezsicsökkentéssel és az orosz-ukrán háború mozgósításaival kapcsolatban történt.
A szakértők egytértettek abban, hogy a rezsicsökkentés, mint politikai termék bármeddig fenntartható, ugyanakkor a gáz árának növelése tudatosabbá nevelheti az állampolgárokat. Az orosz mozgósítás adatai titkosítva vannak, azonban hivatalosan 300 ezer katona tartózkodik Ukrajnában, illetve a fővárosból kevésbé, vidékről több embert vonnak be. Ez azt jelenti, hogy az orosz emberekhez is megérkezett a háború, melynek hatására az emberek utcára vonulnak és tiltakozásukat fejezik ki. A háború végét egyelőre nem lehet látni, tulajdonképpen akármi megtörténhet a harcok menetét illetően.
A beszélgetés főbb pontjait ezekben lehet összefoglalni, az esemény és az elhangzottak jelentőségét pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy mfor.hu, a Magyar Hang, szeretlekmagyarország.hu és a novekedes.hu is cikkel jelentkezett róla, illetve a Klub rádió Hetes Stúdió adásába is bekerült.
Legutóbbi hozzászólások