Energiaválság Európában – Ki kapcsolja le a villanyt?

A CEA 2021. 12. 06-i nyílt panelbeszélgetésének összefoglalója

Az előadás elején előadóink az energiaválság gyors jellemzéseként meglehetősen viharos képet festettek le a mostanra kialakult helyzetről. Fabók Márton a földgázpiaci árak elszállását és energiapiacok rendkívüli egymásrautaltságát emelte ki, Balázs Bálint szerint tökéletes medveviharból tökéletes bikavihar alakult ki, Gyurcsik Attila pedig ezt azzal egészítette ki, hogy ez vélhetően nem az utolsó alkalom, hogy ilyen vihar söpört végig az energiapiacokon.

Annak érdekében, hogy lássuk az események hátterét, az európai energiapiac rövid bemutatása következett. Az elmúlt években itt egy nagy átalakulás vette kezdetét. Egyrészt az Európai Unió a jogi környezet megváltoztatásával igyekezett elérni egy liberalizációt az energiapiacon, amelynek fontos célja volt, hogy megszűnjön a nagy cégek eddigi monopóliuma. Mindeközben globálisan kezdtünk gondolkodni az energia-témában is, hiszen a piacok, erőművek és erőforrások között egyre szorosabb összeköttetések keletkeztek, így az árak is globalizálódtak. Ezzel párhuzamosan zajlott és zajlik a zöldfordulat, az államok – különösen az erre vonatkozóan is egyre szigorúbb szabályozásokat bevezető Európai Unióban – egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy elérjék klímacéljaikat. Ez kérdéseket vet fel, például az atomenergia szerepét illetően, és problémákat is generál. Hiszen a mostani válság egyik oka az volt, hogy míg eddig leginkább egy stabil és az igényeknek megfelelően kapacitásbővíthető atom- és szénerőmű-rendszeren alapult az európai energiabiztonság, addig mostanra nagy szerepet kaptak a volatilis, időjárásfüggő energiatermelő-ágazatok, így a szél- és napenergia. Azonban, ha nem fúj sokat a szél, de a tél hideg, akkor borul a mostani modell, hiszen Európa összesen a 10%-át tudja előállítani a saját energiaigényének.

Ilyenkor jöhetett szóba a földgáz, ám mivel ennek az ára emelkedett meg hirtelen, az árrobbanás begyűrűzött a villamosenergia-piacra is. Az LNG-t a kínaiak fix futamidejű, hosszútávú szerződésekkel nagy mennyiségben vásároltak az oroszoktól, így Európa ehhez csak nagyon drágán juthat hozzá, ha egyáltalán az oroszok adnak el belőle. Oroszország és Putyin szerepéről kisebb vita bontakozott ki az előadók között, aminek a végén az körvonalazódott, hogy az orosz vezetés nyilván kihasználja jó alkupozícióját, ám hosszú távon nem érdeke felborítani az európai féllel fennálló kereskedelmi kapcsolatot. Bár az EU preferálja az orosz szemszögből nézve előnytelen rövidtávú és rugalmas szerződéseket, végső soron az oroszok szeretnék elérni, hogy továbbra is tőlük vegyék a földgázt, és ne az USA-val erősítsék az energiapiaci kapcsolatokat. Ennek az EU és Oroszország közti „se veled, se nélküled” kapcsolatnak jó példája a Nord Stream 2, ami sok vitát keltett, ám valószínűleg hamarosan üzembe fogják helyezni, hiszen ez az érdeke mind az orosz, mind a német félnek. Hogy a hamarosan mit jelent, az persze befolyásolhatja a következő hónapok energiapiaci történéseit, de várhatóan még 2022-ben megtörténik ennek a Németországot az oroszok földgázmezőivel a legrövidebb úton összekötő vezetéknek az átadása.

Hosszabb távon azonban a legfontosabb kérdés az lesz, hogy sikerül-e megoldani az energia eltárolását, illetve milyen sebességgel tudják az EU országai saját nagykapacitású hálózatrendszereiket kiépíteni, ugyanis mindkettő szükséges ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások biztonságosan tudják ellátni az európai kontinenst, és erőteljesen redukálódjon a fosszilis anyagoktól való függés. Az atomenergia jövője szintén kérdéses még, mert egy jó átmeneti megoldás lehet, amíg a folyamat lezajlik, és sok állam nem ellenzi a működésüket, sőt zajlik a kevesebb „fűtőanyagot” felhasználó, szuper biztonságos erőművek fejlesztése, azonban sokan ezt az energia-iparágat is a múlt részének tekintenék legszívesebben. Ami pedig a közeljövőt illeti, az árrobbanás begyűrűzhet az élet minden területére, érdemes tehát még egy nagyobb inflációs hullámra készülni, azonban egy év leforgása alatt akár konszolidálódhat is helyzet.