Kína számára Magyarország csak tranzitzóna

Egyre gyakrabban foglalkozik a közvélemény és a világsajtó Kína térnyerésével, és az Egyesült Államokkal való viszonyával. Legutóbbi nyílt eseményünkön viszont megvizsgáltuk a távol-keleti ország Közép-Kelet-Európával való kapcsolatát is – illetve azt, hogy mennyiben befolyásolja ezt az Európai Unió és a nyugati közgondolkodás. Beszámolónkban összefoglaltuk a panelbeszélgetés legfontosabb és legérdekesebb pontjait.

Március 31-én rendezett nyílt panelbeszélgetést a Közép-Európa Társaság Kína térnyerése Közép-Európában címmel, ahol meghívott előadónk volt

  • Dr. Eszterhai Viktor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Kína és Európa kapcsolatainak szakértője;
  • Kusai Sándor, Magyarország volt pekingi nagykövete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense;
  • és Dr. Salát Gergely, a KKI vezető kutatója, és a PPKE-BTK Kínai tanszékének vezetője.

A téma nemzetközi politikai kontextusával, azaz az Egyesült Államok és Kína vetélkedésével kapcsolatban a szakértők egyetértettek abban, hogy úgy tűnik, kialakulóban van egy új hidegháborús helyzet, ami a klasszikus hidegháborúhoz képest igen más jellegű, az egymással kölcsönösen összefüggő gazdasági érdekek miatt pedig jóval összetettebb. Kusai Sándor kiemelte, hogy a nemzetközi rendszer többi szereplőjének, így az Európai Uniónak is egyre szűkülő önálló mozgástérrel kell szembenéznie – míg végül nem marad más választása, mint beállni a két szuperhatalom egyike mögé. Eszterhai Viktor ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a multipoláris, globalizált világban a szereplők gazdasági érdekei megkérdőjelezik a blokkok kialakulásának lehetőségét.

Az előadók szerint a hidegháborús vetélkedés velejárója lehet az EU-Kína közti átfogó befektetési megállapodás meghiúsulása is, ami miatt az Egyesült Államok komoly nyomást fog gyakorolni Európára a következő években. Eszterhai emellett hozzátette, hogy az Unió saját stratégiai autonómiáját és hosszútávú növekedési lehetőségeit ásná alá, ha a kérdésben teljes mértékben kiszolgálná Amerika érdekeit.

Kína nyugat-európai megítélését illetően Kusai hullámzóan romló tendenciáról beszélt, ami belátható időn belül nem is változik majd a propagandaháború miatt. Salát Gergely rámutatott arra, hogy bár az Európai Uniónak gazdasági és politikai érdeke a Kínával való együttműködés, ugyanakkor retorikájában az EU rendkívül kritikus – ez a kettőség pedig ma már nem elfogadható a kínaiak szemében.

Stratégiai hiba egyszerre szembekerülni Pekinggel és Moszkvával

A beszélgetésen két fontos aspektust emeltek ki Kína kelet-közép-európai befolyásszerzésével kapcsolatban: egyrészt Salát szerint Kína térnyerésére igazából a régió vezetői felől van igény, akik a Nyugattól való függőségüket csökkentenék a kínai jelenlét bevonzásával, ezzel növelve a politikai-gazdasági mozgásterüket. Másrészt Kusai hangsúlyozta, hogy a befolyásépítés valójában a Kelet-Közép-Európán áthaladó hálózatok végpontjain, Nyugat-Európában zajlik. Az Övezet és Út kezdeményezés szempontjából a közép-európai térség tulajdonképpen a tranzitzóna szerepét tölti be, Kína elsődleges célja ugyanis a nyugat-európai gazdasági centrumhoz való kapcsolódás.

Az előadók szerint viszont komoly kihívások, és a kelet-közép-európai országok illúzióvesztése jellemzi a 17+1együttműködést. Salát úgy vélte, kulturális kommunikációs problémák állnak a túlzó várakozások mögött, Eszterhai pedig hozzátette, hogy strukturális gazdasági okok és az EU Kínától eltérő jogi szabályozó környezete miatt sem sikerült az együttműködést konkrétumokkal megtölteni. Azt viszont nem tartották valószínűnek, hogy bármelyik állam is kilépne a kezdeményezésből.

Pillanatkép a panelbeszélgetésből a résztvevőkkel és a moderátorral, Tóth Eszterrel – Forrás: Facebook live

A kínai oltóanyagok témáját érintve az előadók egyetértettek abban, hogy Európában nem Kína folytat vakcinadiplomáciát, hanem Magyarország és Szerbia igyekeznek igazolni saját többirányú külpolitikájukat, és elérni a saját belpolitikai érdekeiket is a kínai vakcinák vásárlásával, és így a magas átoltottság elérésével.

Felmerült az orosz-kínai kapcsolatok kérdése is az Egyesült Államokkal való szembenállás, és az ennek eredményeképpen kialakuló szövetségek kapcsán. A szakértők szerint stratégiai hiba volt az USA részéről, hogy egyszerre került szembe Kínával és Oroszországgal, ezzel ösztönözve őket egy távlati stratégiai szövetség kialakítására, illetve a külpolitikáik összehangolására.

Az eseményt Tóth Eszter, a Közép-Európa Társaság marketing vezetője moderálta, a panelbeszélgetésről készült felvételt pedig ezen a linken nézheti meg újra.

Szerző

Nagy Angelina

Külügyi elemző munkacsoportunk tagja

További elemzéseink