Egy öregedő társadalom meséje – Japán idősödő társadalmának hatásai a gazdaságra és társadalmára

Bevezetés

Biztos sokan megkaptuk már szüleinktől, hogy többet kéne hallgatnunk nagyszüleinkre és a bölcsességeikre. Ez nem meglepő, hiszen ők már megéltek megannyi megmérettetést és kihívást. Tapasztalataik felbecsülhetetlenek és nagy hatással lehetnek még ránk, zöldcipőben járó lurkókra. Ugyanakkor sosem szabad megfeledkeznünk a fiatalokban rejlő találékonyságról és energetikusságról sem. Innen is származik a már mindenki által bizonyára sokat hallott kifejezés miszerint a fiataloké a világ. Mi történik viszont akkor, amikor ez a kifejezés ellenkezője kezd igazzá válni?

Ez a kérdés igazán érdekessé válik Japán szemszögéből. Ugyanis a felkelő nap országában egy különös napfelkelte érlelődik. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a Japán emberek a markukban tartják az örök élet titkát, hiszen a 2021-ben született nők több mint fele várhatóan megéli a 90 éves kort (Nippon, 2022).  Az idősek viszont egy másik, mára nyílt titkot is tartanak a kezükben. Még pedig azt, hogy a 65 éves kor fölötti idősek teljes populációra vetített százaléka közel 30% (Edmond and North, 2023).

Ebben az elemzésben ennek a jelenségnek fogom gazdasági és társadalmi implikációit értelmezni, megpróbálni megérteni hogyan jutott ide az ország, és végül tapasztalatokat és tanulságokat levonni Japán különös, de nem egyedül álló helyzetéből.

Történelmi perspektíva

Ahhoz, hogy megérthessük miként került Japán mostani helyzetébe, először vissza kell tekintenünk és értelmeznünk az ország történelmének és társadalmának alakulását az elmúlt évszázad során. Nem szükséges távolabbi perspektívát vennünk, hiszen a legnagyobb és leggyorsabb változások ezen idők alatt történtek.

Japán a 2. világháború során a vesztes oldalon harcolt. Ennek köszönhetően a háború és annak befejezése különösen nagy hatással járt az ország lakosaira, mind fizikailag és mentálisan. Fontos megjegyeznünk, hogy Japán volt az egyetlen ország, aki ellen atombombát vetettek be az emberiség történelme folyamán. Ennek hatása a mai napig befolyásolja az ország gondolkodását és büszke kultúráját.

A „Baby Boom” generáció: 1947-49

Amint említettem, a háború különösen nagy hatással volt Japán társadalmára. Így hát nem is meglepő, hogy az elsők közt lévő, háború mentes generáció új reménységet hordozott magával. A „Baby Boom” generáció tagjai mind a korai utóháborús időszak elképesztően gyors gazdasági növekedését, mind a nagy gazdasági buborék hatásait megélhették (Nippon, 2022). Emellett képviselői voltak a diákradikalizmus csúcsának.

A japánok ezt a generációt „dankai no sedai” hívják, ami magyarul nagyából a bébiboom generációnak felel meg. A kifejezés Sakaiya Taichi író és közgazdás tollából származik. Könyvében utal ennek a hatalmas generációnak az elképesztő befolyására, amit a munkáltatásra, fogyasztásra, és politikára gyakorol. A mára hetvenes éveiben járó generáció az egyik legnagyobb vészjóslója az öregedő társadalom aggályainak.

A „New Breed” generáció: 1960-as évek

Kurimoto Shin’ichirō, gazdasági antropológus, illette ezt a generációt a „shinjinrui”, azaz „új emberek” névvel. Ez a név eleinte elég furcsának tűnhet, de közelebbről nézve igazán találó. A név a különös és szembetűnő különbségre utal az „új emberek” és az őket megelőző generációk gondolkodása között. Mire ennek a generációnak tagjai egyetemre mentek, a diákmozgalmak elapadtak és a politikai aktivizmus kikerült a diákok napirendjéről (Nippon, 2022).

A mondás miszerint a nehéz idők erős embereket, az erős emberek könnyű időket, a könnyű idők gyenge embereket és a gyenge emberek nehéz időket szülnek itt is igaznak bizonyult. Ők voltak azok, akik azokban az időkben nőttek fel, amikor Japán a világ legnagyobb gazdasági növekedésének volt otthona (Asialink Business, 2022). Nem ismerve háborús időket, megszorításokat és hiányt, gyakran hívják őket az elkényeztetett generációnak.

A „Buborék” generáció: 1965-69

A buborék gazdaság csúcsán lépett a munkaerő piacra az úgynevezett „buborék” generáció. A Japán gazdaság a tetőfokára hágott, munka, magas fizetés, luxusautók és minden, ami szem-szájnak ingere elérhetővé vált. Ezekben az időkben vált átlagossá a mára annyira híres Japán munkamorál. A társadalom által teljes mértékben mindennapivá vált a hosszú órák vállalása és a munkaidő lejárta után is munkával való foglalkozás (Nippon, 2022).

1985-ben lépett hatályba az egyenlő foglalkoztatási lehetőségekről szóló törvény, ami egyenlő lehetőséget biztosított a férfiaknak és nőknek a munkavállalás terén (Yamada, 2013). Ennek köszönhetően a nőknek lehetőségük nyílt saját karrierjük kiépítésére és így egyre kevesebben hagyták ott a munkájukat házasságot követően.

Az „Elveszett” generáció: 1971-1982

Mint már korábban utaltam rá, a nehéz időknek meg kellett érkeznie. Amíg ez a generáció az egyetem padjában ült, a gazdasági buborék könyörületlenül kipukkadt. Mind ez egy romló gazdasági helyzethez vezetett, melynek keretein belül a cégek befagyasztották a dolgozó felvételeket. Így hát a friss diplomás egyetemisták nem találtak maguknak teljes állású pozíciókat és alkalmi munkákra kellett hagyatkozniuk (Nippon, 2022).

A mindenkori kormányok erőfeszítései ellenére, a mára harmincas, negyvenes éveiben járó „Elveszett” generáció helyzete továbbra sem stabilizálódott. Így hát mostanra kezdhet letisztulni a kép, hogy mégis miként érkezett a mostani helyzetéhez a Japán társadalom.

A „Lazítottabb” oktatásban részesülő generáció: 1987-2004

Bár nincs tökéletes megfelelője a magyar nyelvben, a „yutori” jelentése megközelítőleg a „lazítottabb” szónak felel meg. Ezekben az időkben történt a fókuszváltás a bemagolt lexikális tudásról a lazább, kevesebb óraszámot igénylő készség alapú oktatásra. Érthető módon ez a generáció sokszor szembetűzésekbe kerül a korábbi generációkkal, hiszen sokkal kevesebb időt töltenek munkával és sokkal nagyobb prioritást élvez számukra a család és a megfelelő „work-life balance” (Nippon, 2022).

A következő, „Gen-Z” generációval nem foglalkozok ebben az elemzésben, mert az ő hatásuk még nem kifejezetten érezhető a gazdaságban és társadalomban.

Gazdasági és társadalmi hatások

A történelmi utazást követően megérkeztünk a jelenbe. A kifejezetten alacsony születési számok és meglehetősen magas várható életkorok Japánjába. A következőkben vizsgálni fogom, hogy milyen hatással van ez a folyamat az ország gazdaságára és társadalmára.

Gazdasági pozíció

A 2020-as IMF jóslat alapján Japán öregedő és zsugorodó népessége komoly kihívást fog jelenti majd az ország számára. A növekvő életkorral járó költségek, mint az egészségügyi ellátások és a nyugdíjak növekednek, miközben a befizető társadalmi réteg csökken (Hong and Schneider, 2020).

Ezzel szemben, bár a növekedés mértéke csökkent, de Japán gazdasága továbbra is növekszik, és mint ahogy az 1. ábrán is látszik, a G7 országok közül továbbra is a második legnagyobb gazdaság, közel $4.2 billió GDP-vel (Wolf, 2024).

Társadalmi pozíció

2022-ben a Japán születési ráta 1,2565 volt, ami történelmi mélypontnak számít a születési arányok terén. Ez az érték jelentősen alacsonyabb az állandó népesség fenntartásához szükségesnek tartott 2,07-es értéktől, derült ki a Reuters jelentéséből (Takenaka, 2023). A koronavírus járvány csak tovább rontotta Japán demográfiai kihívásait, ami nem csak több halálozáshoz, de kevesebb házasságkötéshez és születéshez is vezetett. Ez a trend egy fenyegető időzített bomba Japán szociális rendszerének számára, amely már most is küzd az egyre tömegesebb nyugdíjas lakosság ellátásával, amit egy csökkenő adófizető munkaerőből kell kiviteleznie (Edmond and North, 2023).

Mi a helyzet a világ többi részén?

Bár az előbbiekben csak Japánról beszéltünk, a helyzet, amiben az ország találja magát korántsem egyedülálló. A helyzet Európában és a fejlett a világ többi részein is mutatkozik. Továbbra is Japán áll az első helyen az öt „legelidősödöttebb” társadalom között, de a további négy helyet mind Európai országok foglalják el.

Így hát nem meglepő, hogy Magyarország is hasonló cipőben jár. Itthon is megfigyelhető a születésszám csökkenése és az idős lakosság arányának drasztikus emelkedése. Magyarország szemszögéből ez a tendencia még inkább aggasztó, hiszen az ország gazdasága össze sem vethető a Japán gazdaság méretével. Így hát a magyar kormány kifejezetten nehéz helyzetben van, hiszen az adófizetők száma évről évre csökken miközben nincs elég pénzügyi tartaléka arra, hogy a megfelelő óvintézkedéseket és változásokat kivitelezze és bevezesse.

Összefoglalás

Japán különösen öregedő társadalma egy kifejezetten komplex, összetett probléma. Megértésére tett kísérletem során, bár röviden, de mégis megtekinthettük Japán társadalmi és gazdasági fejlődését a múlt évszázad során, beleértve a háború utáni újjáépülést, az egyes generációk jellemzőit és a gazdasági boom-ot. Megvizsgáltuk, hogy ezek a történelmi események és társadalmi változások hogyan formálták az ország jelenlegi demográfiai és gazdasági helyzetét. Az idősödő és egyben zsugorodó népesség, valamint a csökkenő születési ráta komoly aggodalmakat vet fel Japán jövőjével kapcsolatban, különösen a szociális rendszer fenntarthatósága szempontjából.  A jövőbeni politikai és gazdasági döntéseknek választ kell adniuk ezekre a kérdésekre annak érdekében, hogy Japán sikeresen megőrizhesse helyét a világ vezető gazdaságai között. Mindez hasonlóan igaz a fejlett világ nagy részére. Ezért fontos megérteni Japán helyzetét és jobb esetben tanulni is a példájukból.