Miloš Zeman és a 2021-es cseh választások

 

Október 8-án és 9-én tartották meg a 2021-es parlamenti választásokat Csehországban. A választások előtti hetekben a közvéleménykutatások még Andrej Babiš kormányfő pártjának, az ANO-nak az újbóli győzelmét vetítették előre, ám az utolsó pillanatban napvilágot látott Pandora-iratok offshore-botránya mindenki számítását keresztül húzta.

A cseh választások másik kiemelkedő szereplője Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke, személye ugyanis meghatározó a kormányalakítási megbízás átadása miatt, ami a mostani helyzetben akár érdekes fordulatot is vehet. Életéről és munkásságáról a következőkben olvashatnak.

Miloš Zeman élete

Csehország köztársasági elnöke 1944. szeptember 28-án született Kolínban, az akkori Cseh-Morva Protektorátusban. A prágai tavasz idején, az 1960-as évek végén lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába, de 1970-ben kizárták a Varsói Szerződés csehszlovák csatlakozásának elítélése miatt. A hírnevet 1989-ben megjelent műve, a Prognosztika és peresztrojka hozta meg, ami bírálta a szocialista gazdaságpolitikát. Kritikája abban az időben hatalmas botrányt kavart, aminek következtében el is bocsátották akkori munkahelyéről. Ennek ellenére a rendszer kritikusai körében sikert aratott, így csatlakozott a Civil Fórum nevű megmozduláshoz a bársonyos forradalom idején.

1990-ben a cseh parlament Nemzetek Házának (Sněmovna národů) tagja lett, majd 1992-ben bejutott a Nép Házába is (Sněmovna lidu) – ekkor már a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt (ČSSD) tagja volt. 1993-ban a párt elnökeként volt jelen a politikában, mely idő alatt a ČSSD Csehország egyik vezető pártjává nőtte ki magát. 1996 nyarán a Képviselőház elnöke lett, mely posztot az 1998-as választásokig magáénak tudhatott. Az 1998-as parlamenti választások nyerteseként kisebbségi kormányt alakíthatott, Miloš Zeman igy 2002-ig volt Csehország miniszterelnöke.

2007-ben kilépett a Szociáldemokrata Pártból, és 2009-ben megalapította saját mozgalmát, mely a Polgári Jogok Pártja – Zemanék nevet viseli. 2013-ban került sor az első közvetlen államfőválasztásra, mely rendszerében eltért az azt megelőző választásoktól: a cseh államfőt 2012-ig a kétkamarás parlament választotta meg közös ülésen, viszont minden indítványról és javaslatról a két háznak külön-külön kellett szavaznia és mindkét esetben többséget kellett szereznie. Így az államfőválasztás mindig egy hosszadalmas procedúra volt, mivel a két háznak azonos eredményre kellett jutnia, és egyik sem szavazhatta le a másikat. A fentebb említett választási bonyodalmak vezettek az államfőválasztás módszerének megreformálásához. 2013-tól a győztesnek abszolút többséget kell szereznie, ami kétfordulós választással kerül kihirdetésre. A 2013-as választást Miloš Zeman nyerte meg Karel Schwarzenberggel szemben, majd 2018-ban újraválasztották, így a köztársasági elnök posztot most is ő tölti be.

Az elmúlt hónapok eseményei

2021 október eleje rengeteg izgalmat hozott a cseh belpolitikában. A szeptemberi közvéleménykutatások és párttámogatottsági felmérések még Andrej Babiš és a centrista ANO mozgalom győzelmét jósolták, ám a választások előtti utolsó pillanatban napvilágra kerültek a Pandora-iratok, melyek több Babiš offshore-ügyét is tartalmazták. A dokumentumok megjelenése teljes mértékben megváltoztatta a parlamenti választások kimenetelét. A hatalmas botrányt egy nemzetközi oknyomozó újságíró csapat tárta fel, az iratok ügye pedig október elején jelent meg a sajtóban.

A kutatás 35 állam- és kormányfő, illetve több száz befolyásos politikus külföldön tárolt, legtöbbször rejtett vagyonára derített fényt. Az offshore-ügyön kívül Andrej Babišnak más nehézségekkel is szembe kellett néznie a választások során, ugyanis kérdésessé vált az ANO esetleges győzelme esetén köthető koalíciók léte is: a mozgalom kormányzását támogató pártok, mint a ČSSD vagy a Kommunisták ugyanis valószínűleg kevés vagy semmilyen helyet nem tudtak volna szerezni a parlamentben.

A választások eredményei

A cseh képviselőházi választásokat végül a jobboldali hárompárti Együtt (Spolu) koalíció nyerte meg. A második helyen az eddig kormányon lévő ANO mozgalom végzett, harmadikként a jobboldali-liberális kétpárti Polgármesterek-Kalózok listája jutott be, utolsóként pedig a szélsőjobboldali Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) kapott helyet a parlamentben.

A két jobboldali koalíció bejelentette, hogy együtt kívánnak kormányozni, miniszterelnök-jelöltjük pedig Petr Fiala. Az ANO ugyan elismerte Andrej Babiš választási vereségét, ám nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Miloš Zeman őt bízza meg a kormányalakítás feladatával, mivel az ő pártja kapta a legnagyobb támogatást.

Miloš Zeman hirtelen betegsége

A választások után viszont nem sokkal az államfő felesége, Ivana Zemanová közleményt adott ki, amiből kiderült, hogy férje kórházi gyógykezelésnek vetette alá magát. A hirtelen betegeskedést azért övezi sok kérdés, mivel az államfőnek számos feladata lenne a választások után, többek között kormányalakítási megbízást kellene kiadnia záros határidőn belül – a választások után legkésőbb 30 nappal.

A kérdés csak annyi, hogy a cseh államfő mikor és hogyan fog dönteni a megbízással kapcsolatban, hiszen minden lehetséges forgatókönyv érdekes narratívákat takar. Andrej Babiš a legtöbb mandátumot szerzett párt elnökeként ácsingózik a kormányalakítás lehetőségére, de a képviselőházban az ellenzéki pártok vannak többségben. Andrej Babiš lehetséges távozása vajon milyen hatással lesz a Visegrádi Négyek együttműködésére, illetve Csehország és az Európai Unió kapcsolatára? Valószínűleg ezekre a kérdésekre hamarosan válaszokat kapunk, hiszen Miloš Zeman november 8-ra hívta össze az októberi választások alapján összeállt új képviselőházat.

Október 19. pedig új fordulatot hozott a cseh belpolitikai eseményekben, ugyanis a hírek szerint az államfő állapota jelentősen romlott az utóbbi időben. Zeman tárgyalásokat folytatott az intenzív osztályról a parlament több tisztségviselőjével – annak ellenére, hogy állapota nem engedte volna meg, hogy az elnöki hivatalhoz szükséges döntéseket meghozza. A félresikerült találkozóért valószínűleg Vratislav Mynář, Miloš Zeman hivatalvezetője a felelős, aki félrevezette mind a közvéleményt, mind a politikusokat. Vélhetően Mynářnak hivatali posztjának elhagyásával kell fizetnie ezért a ballépésért. A kormányfő állapotára hivatkozva a Szenátus elnöke sajtóközleményben úgy nyilatkozott, hogy az elnöki jogkörök mielőbbi átruházására lenne szükség. A helyzet innentől kezdve válik érdekessé, a cseh alkotmány értelmében ugyanis az elnök bizonyos jogköreit és feladatait akadályoztatás miatt a miniszterelnök veszi át, aki jelen esetben még Andrej Babiš.

Az eddigi események alapján számos meglepetéssel kecsegtethet még a cseh választások utáni hatalomátadás folyamata, melyet egész Európa kiterjedt figyelemmel kísér.

Szerző

Sólyom Lili

Európai szakmai szekció tagja

További elemzéseink