2021 november 14-én tartották meg Bulgáriában az év harmadik parlamenti választását, ahol a semmiből sikerült berobbannia a néhány hónapja alakult Folytatjuk a változást (PP) nevű pártnak. Ellenben a tavasz meglepetés pártja, a Van Ilyen Nép (ITN) csúfosan leszerepelt. Borisov pártszövetsége (GERB-SDS) is fokozatosan veszített támogatottságából, továbbá kiesett a küzdelemből a Keljetek Fel! Ki a Maffiával! (ISMV) pártkoalíció, melynek most nem sikerült elérnie a szükséges szavazatszámot. Helyükre meglepetésre a nacionalista Újjászületésnek (Revival) megugrania a 4%-os választási küszöböt. Így még az is lehetséges lehet, hogy pont ők lesznek az új „királycsinálók”.
Újabb választás, újabb ügyvivő kormány?
Az utóbbi hónapokban teljes érdektelenségbe fulladt a bolgár parlamenti választás, aminek legfőbb jele, hogy a szavazásra jogosultak alig 38%-a ment el szavazni. De ezek után se lehetünk biztosabbak Bulgária jövőjét illetően. Most sem sikerült egyik pártnak sem kormányzóképes többséget szereznie, sőt egyik nagy blokknak sem lett meg a kormányzáshoz szükséges mandátumok száma. Azonban így is történt egy nagy meglepetés: az év első választásához hasonlóan, a mostani alkalommal is egy, alig pár hónapja alakult elit ellenes párt – a semmiből előtörve – teljesen megváltoztatta az eddigi erőviszonyokat. Ezt a pártot pedig úgy hívják: Folytatjuk a változást (PP).
Kik is folytatnák a változást?
Folytatjuk a Változást! egy olyan szociál-liberális párt, amely a többi párthoz hasonlóan fő céljaként tűzte ki, hogy életszínvonalban és a demokratikus értékek betartásában is elkezd felzárkózni az Unióhoz. „A párt baloldali politikát kínál jobboldali eszközökkel”, mely miatt nem csak a többi elitellenes párttól, hanem a szocialistáktól is szavazókat tudott elcsábítani. A pártnak két vezető arca van: Kiril Petkov és Asen Vaszilev, alias a Harvard fiúk.
A két Harvard alumni – akik szeretik hangoztatni harvardos múltjukat – először az áprilisi választások után alakult átmeneti ügyvivő kormány tagjaiként kerültek be a bolgár politikai nyilvánosságba. Petkov gazdasági miniszterként, míg Vaszilev pénzügyminiszterként vett részt az első Yanev-átmeneti kormány működésében. Csakhogy a nyári választások után már nem csatlakoztak a második átmeneti kormányhoz, hanem inkább alapítottak egy új pártot, melynek miniszterelnök-jelöltje Petkov lett. Jó stratégiájuknak és kampányuknak köszönhetően könnyen megszerezték a legtöbb mandátumot. Ennek ellenére nehéz dolguk lesz, mert a többi bejutott elitellenes párttal együtt sem érik el a kormányalakításhoz szükséges mandátum számot.
Királycsináló szocialisták
A választások után úgy tűnik kétféle blokk van kialakulóban, valamint ott van a társadalom nagy része által a régi rendszerre asszociáló párt (Bolgár Szocialista Párt) szövetsége: a BSZP Bulgáriáért, mely a szavazatok 10%-át kapta.
A jobboldali blokk legerősebb tagja – az utolsó megválasztott kormányfő Bojko Boriszov pártja – a konzervatív-populista Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a szintén konzervatív Demokratikus Erők Szövetségének (SZDSZ) koalíciója. Ők a szavazatok 22%-át kapták. Utánuk jön a török és muzulmán kisebbség pártja a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ), ami áprilishoz képest kicsit erősödve majdnem 13%-ot kapott. A trió legkevesebb szavazatott kapott pártja a frissen újra a parlamenti küszöböt átlépő nacionalista Újjászületés (Revival) a maga 4%-ával. Az utóbbi két pártban az a közös, hogy már kormányoztak koalícióban Boriszovval. Ezért nem is lenne meglepő, ha ez most is megtörténne. De együttesen is csak 96 mandátummal rendelkeznek, így kell maguk mellé mindenképpen egy másik párt.
Az elitellenes blokk legerősebb pártja a kormányalakító Petkov Folytatjuk a Változást! pártja, ami a szavazatok 25%-ával vált a legerősebbé. Utána következik a legnagyobbat bukó populista Van Ilyen Nép (ITN) a szavazatok kevesebb mint 10%-ával. Legvégül pedig a 6%-ot elérő Demokratikus Bulgária (DB) nevű zöld pártszövetség alkotja az elitellenes blokkot. Ezek után már tisztán látható, hogy a szocialistákon múlik, ki is alakíthat majd kormányt.
Végre sikerül a kormányalakítás?
Hivatalosan is elkezdődött a négy párt: a Folytatjuk a változást, a Van Ilyen Nép, a Demokratikus Bulgária és a BSZP Bulgáriáért koalíciós tárgyalásai. Ezek a megbeszélések 18 szakértői csoportra bontva zajlanak. A gazdasági szakértő csoportnak már sikerült megegyeznie a gazdaságpolitikai kérdésekben. Ezek alapján 2022-ben 700 levára (≈ 131 000 Ft) emelkedik a minimálbér és elfogják törölni a „hétvégi adót”(céges gépjármű, -mobil, -laptop stb.). Abban is megegyeztek, hogy minél hamarabb megoldást kell találni az Észak-Macedóniával való konfliktus megoldására. Ezenkívül a pénzügyminiszter legfőbb céljává tette, hogy 2024-re bevezesse az eurót. Ez az ország jelenlegi helyzetét látva elég meglepőnek és kivitelezhetetlennek tűnik, mert Bulgária pillanatnyilag az Európai Unió legkorruptabb és legszegényebb országának számít. Így nem valószínű, hogy 2 év alatt teljesíteni tudja az euróövezet legfőbb kritériumait. Még az is nehezítheti a helyzetet, hogy – a Eurobarometer felmérése alapján – a bolgár lakosság többségének negatív véleménye van az euróval szemben.
Az új kormánykoalíció külpolitikájának fő prioritása lesz a kétoldalú tárgyalások újraindítása, melyben megoldás születhet. Ezek után végre elkezdődhet Észak-Macedónia EU-s integrációja, ami Bulgária számára is gazdaságilag előnyös lenne. Ezeken kívül szinte már minden szakpolitikai kérdésben megegyeztek a tárgyalófelek, kivéve a minisztériumok és a Miniszterek Tanácsának struktúrájában.
Megszületett az egyezség
December 10-én hivatalosan is széleskörű koalíciós megállapodást kötött a négy párt. Az ezt követő napon közölte Petrov a bolgár elnökkel – Rumen Radevvel – hogy sikerült neki egy széleskörű koalíciós kormányt alakítania.
Az új kormány mottója: „Zéró tolerancia a korrupcióval szemben”. A kormány új arcokkal próbálja meg teljesen lezárni a bolgár politika korrupt múltját, hogy egy új, élhetőbb Bulgáriát hozhassanak létre. Ehhez a legfontosabb feladat kivezetni az országot a gazdasági és egészségügyi válságból. A koalíció legfontosabb feladatai a korrupció elleni harc, a pénzügyek átláthatósága, valamint a pandémia és az emelkedő energiaárak kezelése. A céljaik betartása érdekében rendkívüli igazságügyi reformot fognak véghez vinni. Azonban kérdéses, hogy vajon meddig marad ilyen stabil ez a széles koalíció.
Az új kormány támadások kereszttüzében
Az új kormány az előző kormány módszerét használva azonnal ellentámadásokba kezdett az akkor kormányzó ellenzékiekkel szemben. Ezen próbálkozások többsége Daniel Smilov szerint túlzottan elhamarkodottak és indokolatlanok, és ezért javarészt sikertelenek.
A legelső támadási felület, amelyet adott az új kormány az ellenzéknek a Bulgargaz régi vezetésének teljes leváltása volt. Ezzel elérték, hogy Radev (bolgár elnök) és a komplett ellenzék – legfőképpen a GERB – támadást indítson ellenük. Ebben az esetben az volt a legnagyobb hibája a kormánynak, hogy nem tudta tisztázni a választókkal, miért is volt erre szükség. De így sem érhető pontosan az elnök ellenséges reakciója, mivel a régi vezetés tényleg nem vezette túl eredményesen a vállalatot. Ellenben a GERB reakciója teljesen érthető, mivel mióta ellenzékbe vonultak egyedüli taktikájuk az, hogy ellenezzenek minden kormánypárti javaslatot. Ezzel is próbálják megvédeni Boriszovék örökségét és jövőjét. Rajtuk kívül még a kormányt támadja a királycsináló BSZP Bulgáriáért pártszövetség oroszpárti szárnya, valamint az Újjászületés. Az Újjászületésnek, a GERB-től eltérően sokkal radikálisabb hangvételűek a követeléseik a kormánnyal szemben. Erőteljesen oltásellenes, valamint nyomokban tartalmaz összeesküvés elméleteket is. Ezzel szemben a DPSZ – vezetői megvédése érdekében és „alamizsna szerzés” reményében – megpróbál a kormány „köreibe” férkőzni, hogy ők (és oligarcháik) is résztvevői maradhassanak a támogatások elosztásában.
Kormánykritikus legfőbb ügyész
Az ellenzék ellentámadásának egyik gyenge pontja, hogy láthatóvá tette az ügyészség politikai pozicionálását. A Borisov-kormány idején a legfőbb ügyész (Ivan Gashev) szinte semmilyen módon nem probált nyomást gyakorolni az akkori kormánnyal szemben, míg most az az ellenzékkel karöltve támadja a Petkov-kormányt. Ezzel is bizonyítva a bolgár jogállamiság egyik legnagyobb hibáját, vagyis, hogy a közjogi méltóságok többsége nem független, hanem az őket kinevező párthoz hűek. Míg a Borisov-éra legnagyobb botrányaival még most sem foglalkozik az ügyészség, addig az új kormány „kisebb” kihágásai ellen erőteljesen fellép.
Legutóbbi hozzászólások