Hiába búcsúzna el tőle a világ, reneszánszát éli a szénkitermelés

Az éghajlatváltozásról szóló viták, a koronavírus és a Fridays for Future mozgalom ellenére a szénkibocsátás ismét növekszik. A globális energiaválság közepette ismét elérjük a járvány előtti kibocsátási szintet. A tél eljövetele, az emelkedő olaj- és gázárak, a gazdasági fellendülés magas energiaigénye mind hozzájárultak a szén iránti kereslet növekedéséhez.

COP26 – a kompromisszumos egyezmény

A Glasgow-ban lezajlott klímakonferencia a várakozások ellenére ezt a tendenciát erősítette, a szénhasználat fokozatos csökkentéséről döntött, annak szakaszos megszüntetése helyett – elsősorban India és Kína kérésére. Alok Sharma, a konferencia elnöke, korábban brit energiaügyi miniszter, elnézést kért a szénnel kapcsolatos módosításért, és kifejezte csalódottságát, azonban arra kérte a küldötteket, hogy a történtek ellenére is írják alá az egyezményt, ezzel is téve a globális felmelegedés mértékének csökkentéséért.

Fridays for Future tüntetés Forrás: https://www.flickr.com/photos/160866001@N07/48764497221

A résztvevők véleménye megoszlott a COP26-on elért eredményekkel kapcsolatban. Az amerikai küldött, John Kerry szerint nagyon fontos előrelépés történt, míg például Aminath Shaunam, a Maldív-szigetek küldöttje közel sem volt elégedett a glasgow-i egyezményben foglaltakkal. Véleménye szerint „a Maldív-szigetek számára már túl késő lesz” és könyörögve kérte, hogy időben juttassák el a szükséges erőforrásokat az eltűnőben lévő szigetország számára.

A szakértők álláspontja szerint a megállapodás komoly mértékben csökkenti a szén kivezetésének 10- 20 éven belüli lezajlását, és egy bizonytalan, rendezetlen átmenetre számíthatunk. A Carbon Tracker klímavédelmi agytröszt kutatási vezetője, Catharina Hillenbrand von der Neyen kiábrándítónak nevezte az eseményeket. Véleménye szerint a szén iránti kereslet jelenlegi növekedése csak rövid távú jelenség – a Covid19-et követő gazdasági fellendülés eredménye – a szénerőművek veszteségessé válnak, mert nem fognak tudni lépést tartani az olcsóbb megújuló energia forrásokkal. A Carbon Tracker szerint már napjainkban is veszteségesnek tekinthető a széntüzelésű erőművek 27%-a. Az újabb épülő széntüzelésű erőművek pedig még nagyobb túlkínálatot eredményeznek, azaz a szén hosszú távú kilátásai nem túl biztatóak – állítják Hillenbrand von der Neyen és Gaurav Ganti, a Climate Analytics agytröszt munkatársa. 

Ganti szerint nincs okunk arra, hogy elégedetten hátradőljünk. Bár a COP26-on résztvevő országok elkötelezték magukat az átalakulás, a megújuló energiaforrásokra való átállás mellett, ha el akarjuk érni, hogy a globális felmelegedést a Párizsban célul kitűzött 1,5°C-os átlagra korlátozzuk, a fejlett országokban 2030-ig meg kellene szüntetni a széntüzelésű energiatermelést. Globálisan 2040-ig kellene elérni ezt a célt, amihez a fejlődő országoknak várhatóan komoly nemzetközi támogatásra lesz szükségük.

Világ vezetői a COP26 konferencián forrás: https://www.flickr.com/photos/number10gov/51649593441

Ígéretek, eredmények

Németországban az új kormánykoalíció – a Zöldek, a Szociáldemokraták és a Szabad Demokraták – elkötelezettek a széndioxid-kibocsátás megszüntetése mellett, és 2030-ra tervezik a szénkitermelés kivezetését. 

Portugália teljesen leállította a széntüzelésű energiatermelést; és Ukrajna is elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2040-re megszünteti a szénkitermelést. A COP26-on csatlakozott a Powering Past Coal Alliance (PPCA) szövetséghez, amely a szén kivonásának felgyorsításán dolgozik. 

Kína 2060-ra ígéri a klímasemlegességet, amely Lauri Myllyvirta, az Energia- és Tiszta Levegő Kutatási Központ vezető elemzője szerint „potenciálisan óriási”, mivel az ország most először tűzött ki konkrét célt ezen a téren.

Dél-Afrika példája is követendő mintaként szolgálhat a világ számára. Az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, valamint Európai Unió bejelentették, hogy egy hosszú távú energiaátalakítási partnerkapcsolat keretein belül anyagi támogatást nyújtanak Dél-Afrika számára – amely energiájának 90%-át szénből állítja elő – a széntüzelésű energiatermelés megszüntetésében, és a megújuló energiaforrások felhasználására való átállásban.

Szénerőmű forrás: https://www.chinabankingnews.com/2021/08/25/minsheng-bank-complete-chinas-first-carbon-credit-guarantee-operation/

EU- taxonómia-rendelet

Alok Sharma 2022 januárjában megtartotta első jelentős beszédét a COP26 lezárulta óta a Chatham House rendezvényén Londonban. A 2022-es év egyik fő céljaként azt határozta meg, hogy rávegyék az országokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezéseik fokozására, és így a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagok használatának megszüntetésére.

Ezekkel a környezetvédelmi célokkal némileg ellentétesnek tűnik, hogy az Európai Bizottság 2022.02.02.-én aláírta a sok vitát kiváltó taxonómiai rendeletet. A döntés szerint a fosszilis tüzelőanyagok közé tartozó földgáz és az atomenergia „zöld energiaforrásnak” minősülnek, és átmeneti használatuk összhangban van az Európai Unió környezetvédelmi céljaival. Mairead McGuinness, az Európai Unió pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa azzal érvelt, hogy a gáz és az atomenergia használata sokkal környezetkímélőbb, mint a szénkitermelés, és ezen az úton haladva érhetjük el a 2050-es klímasemlegességi célokat. 

Németországban az utolsó működő atomerőművek leállítását tervezik, így a németek egyáltalán nem örültek annak a döntésnek, hogy az atomenergia is bekerült a törvénybe, ellenben az atomenergiától komoly mértékben függő Franciaország mellette állt. Németország is komoly kritikát kapott a környezetvédőktől, mert a kormány a gáz használatát támogatja átmeneti technológiaként a szénről a zöld energiaforrásokra való átállás során.

Ausztria bejelentette, hogy jogi lépéseket szándékozik tenni a taxonómiai rendelettel kapcsolatban. Leonore Gewessler klímavédelmi miniszter közölte, hogy minisztériuma „minden jogi lépést előkészít” a következő hetekben, és a bizottsági határozat hatályba lépése után az Európai Bíróságon „megsemmisítési keresetet indít el”. Véleményük szerint az Európai Bizottság döntése egyet jelent az „atom és földgáz zöldmosásával”.

Szerző

Muhari Anna

Európai szakmai szekció tag

További elemzéseink