Geopolitika Szakmai Szekciónk tagja, Nagy Angelina elemzésének második részét olvashatod, amelynek fókusza a Visegrádi Négyek és az amerikai-kínai vetélkedés az 5G-hálózat és a Huawei kapcsán. Ebben a részben Szlovákia és Magyarország viszonyait ismerhetjük meg behatóbban és a konklúzióhoz érve megtudhatjuk mik az eltérések a V4-ek közt az ügyet tekintve.
Szlovákia
A kínai vállalatok 5G-hálózatokban betöltött szerepéről és az ezzel járó esetleges kockázatokról viszonylag megkésetten indult el a szlovák diskurzus. A SMER-párt 14 évig tartó kormányzása alatt Szlovákia nyitottan állt a Huawei-jel és a ZTE-vel való együttműködéshez: Richard Raši egykori miniszterelnök 2019-ben még azt nyilatkozta, hogy a kínai vállalatok ideális partnerek lehetnek a szlovák 5G-hálózat kiépítésében – annak ellenére, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 2019-es beszámolójában felhívta a figyelmet egy jelentős kínai telekommunikációs vállalat (minden bizonnyal a Huawei) által jelentett potenciális kockázatokra.
A szlovák vezetés megközelítésben a fordulatot a 2020 februárjában történő parlamenti választások eredménye hozta, a hatalomra jutott koalíciós kormány ugyanis keményebb álláspontot kezdett képviselni elődéhez képest. Ennek első jele volt, hogy az elektronikus kommunikációt szabályozó hatóság, a RÚ 2020 júniusában elhalasztotta az 5G frekvencia-aukciót, feltehetőleg a SIS figyelmeztetésére. Ezt követően Zuzana Čaputová szlovák államfő fejezte ki meglehetősen erőteljesen Huawei-jel szembeni bizalmatlanságát: visszautasította a részvételt a GLOBSEC 2020 októberében megtartott pozsonyi biztonsági konferenciáján, amíg a szervezők be nem jelentették, hogy eltávolították a kínai céget az esemény partnereinek listájáról. Az államfő az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy a Huawei-t egyértelműen biztonsági kockázatnak tekinti.
2020. október 23-án Szlovákia együttműködési megállapodást kötött az Egyesült Államokkal az 5G biztonságos kiépítéséről, ezzel egyidejűleg pedig a Clean Network kezdeményezéshez is csatlakozott. A megállapodásban megfogalmazott irányelvek törvényi implementációja a nemzetbiztonsági és a kibervédelmi stratégiák felülvizsgálatával és megújításával kezdődött meg: ezeket a szlovák nemzetgyűlés 2021. január 27-én és 28-án fogadta el. Az új nemzetbiztonsági stratégiában kiemelt célként szerepel a megfelelő biztonsági körülmények megteremtése a kibertérben. A dokumentum továbbá Kínát az Európai Unió technológiai riválisának és rendszerszintű kihívójának nevezi, és hangsúlyozza a transzatlanti kooperáció fontosságát.
Forrás: https://twitter.com/samirsinh189/status/1320916978891063296/photo/1
Az EU 5G eszköztárral összhangban lévő, 2021 és 2025 közötti időszakra szóló kibervédelmi akciótervben megfogalmazták a biztonságos kibertér kialakításának, illetve a potenciális kockázatok hatékony felmérésének és kezelésének stratégiai céljait. Nem született azonban törvényi szabályozás a kínai vállalatok közvetett vagy közvetlen kitiltásáról: inkább az európai uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetését, a magas kockázatot jelentő beszállítók esetleges jövőbeli kiszűréséhez szükséges jogi környezet alapjainak lefektetését figyelhetjük meg. A legnagyobb telekommunikációs szolgáltatók a trendekhez alkalmazkodva elkezdték keresni beszállítóik diverzifikációjának lehetőségét: a legnagyobb szolgáltató, az Orange Slovensko az Ericssonnal és a Nokiával kötött partnerséget, és kijelentette, hogy kifejezetten nem számolnak a Huawei-jel.
Magyarország
Magyarország attitűdje az 5G-hálózatok és a Huawei tekintetében kivételt képez a visegrádi négyek között. A kormány 2013 óta stratégiai partnerségben áll a vállalattal, amely Magyarországon működteti Kínán kívüli legnagyobb gyártási- és logisztikai központját, ezzel pedig az egyik legtöbb vámot és adót befizető külföldi nagyvállalatnak számít az országban. A magyar kormány a keleti nyitás politikájának megfelelően rendkívül nyitottan és pozitívan áll a Huawei-jel és általánosságban a Kínával való együttműködéshez, és az amerikai nyomásgyakorlás és a vállalattal szemben növekvő európai szkepticizmus ellenére is kitart a kínai cég mellett, mondván, hogy Magyarország a kiberbiztonságot nem politikai, hanem technológiai kérdésként kezeli.
A magyar álláspontot Mike Pompeo 2019 februárjában tett látogatása sem változtatta meg: az amerikai külügyminiszter ugyan felhívta a figyelmet a Huawei és Kína túlzott befolyásszerzésének veszélyére, magyar kollégája, Szijjártó Péter azonban hangsúlyozta, hogy elsősorban a vállalatokon múlik, hogy milyen szolgáltatókkal működnek együtt a hálózatok kiépítésében. Magyarország egyetlen uniós országként nem csatlakozott a Clean Network kezdeményezéshez, és nem írt alá együttműködési megállapodást sem 5G tekintetében az Egyesült Államokkal.
Szijjártó Péter külügyminiszter 2019 áprilisában úgy nyilatkozott, hogy a Huawei-jel való kooperáció Magyarország stratégiai és gazdasági érdekében áll, 2019 novemberében, a Kínai Nemzetközi Import Expón pedig kijelentette, hogy a magyarországi távközlési cégek együtt fognak működni az 5G-hálózat kiépítésében a kínai vállalattal, hozzátéve, hogy Magyarország egy céget sem diszkriminál, amennyiben az betartja a Magyarországon hatályos jogszabályokat. Mivel azonban – ahogyan azt Mike Pompeónak adott válaszában korábban Szijjártó is említette – a távközlési szolgáltatók vezetésének döntéskörébe tartozik, hogy milyen beszállítókkal működnek együtt, ezért a magyar külügyminiszter nyilatkozatai inkább politikai gesztusként értékelhetők a Huawei és Kína felé, és jól példázzák a befogadó környezetet, amiben a vállalat Magyarországon működhet.
Forrás: https://twitter.com/VineyardKapolna/status/1321694525111283714/photo/1
A magyar távközlési piacot három szolgáltató uralja: a Magyar Telekom német, a Vodafone brit, a Telenor pedig a cseh PPF magáncsoport tulajdonában van. Mindhárom vállalat, de különösen a Vodafone támaszkodik nagy mértékben a Huawei berendezéseire hálózati infrastruktúrájának kiépítése során, így komoly többletköltséget és késedelmet okozna, ha a kínai eszközöket le kellene cserélni. Úgy tűnik azonban, hogy erre legfeljebb az anyavállalatok döntése alapján kerülhet sor, a magyar kormány álláspontja ugyanis változatlan a Huawei-t illetően.
Mivel az ország nem függ annyira az Egyesült Államok által nyújtott biztonsági garanciáktól, mint például Lengyelország, ezért az amerikai nyomásgyakorlás, a katonai és hírszerzési együttműködés mélységének csökkentésével való szankcionálás kilátásba helyezése nem tudta kikényszeríteni a Huawei kizárását az 5G-hálózat kiépítéséből. Elképzelhető, hogy annak elkerülésére, hogy Magyarország elhidegüljön a V4-ektől, Németországtól vagy a NATO-tól, a jövőben bevezethetnek egy német szabályozáshoz hasonló, az EU 5G eszköztár ajánlásait beépítő, objektív kockázatelemző rendszert, de nem valószínű, hogy ez veszélybe sodorná a Huawei magyarországi pozícióit.
Konklúzió
Összességében megállapítható, hogy a Huawei 5G-hálózatokban betöltött szerepének kérdésköre inkább a megosztottságot, mintsem a kohéziót növeli a visegrádi négyek között. A V4-es országok eltérő attitűdjeit és Huawei-t érintő intézkedéseit az alábbi táblázat foglalja össze:
| Lengyelország | Csehország | Szlovákia | Magyarország | |
| Kormányzati állásfoglalások a Huawei-t illetően | Igen (negatív) | Igen (vegyes) | Igen (negatív) | Igen (pozitív) |
| Huawei elleni figyelmeztetés biztonsági hatóságok részéről | Igen | Igen | Igen | Nem |
| Clean Network | Csatlakozott | Csatlakozott | Csatlakozott | Nem csatlakozott |
| USA-val kötött együttműködési megállapodás | Igen | Igen | Igen | Nem |
| EU 5G eszköztár beépítése a nemzeti jogi környezetbe | Igen | Igen | Igen (kezdetleges) | Nem |
| A Huawei közvetlen kizárása | Nem | Nem | Nem | Nem |
| A Huawei közvetett kizárása | Igen (tilos magas kockázatúnak ítélt beszállítóktól berendezéseket vásárolni, használatban lévőket öt év alatt ki kell vezetni a piacról) | Nem (de a kötelező kockázatelemzés, maga után vonhatja a magas kockázatú beszállítók berendezéseinek fokozatos eltávolítását a kritikus infrastruktúrából) | Nem | Nem |
Bár a Huawei mind a négy ország 5G-piacán jelentős szereplő, a gazdasági és nemzetbiztonsági megfontolások eltérő mértékben befolyásolták a kormányzatok döntéseit. Ez alapján kijelenthető, hogy a visegrádi országok Huawei-jel kapcsolatos attitűdjeit nem feltétlenül a vélt vagy valós nemzetbiztonsági kockázatok szempontjából, hanem inkább politikai dimenzióban kell értelmezni. Lengyelországban a transzatlanti kapcsolatrendszer és az Egyesült Államokkal való szoros katonai együttműködés, ezáltal az ország biztonságpercepciójának garantálása prioritást élvez a Huawei-jel és Kínával való kooperációból származó gazdasági előnyökkel szemben.
Csehországban a kiegyensúlyozott befektetési, gazdasági kapcsolatok megőrzése Kínával már elég nagy jelentőséggel bírt ahhoz, hogy megossza a belpolitikát és az ország amerikai álláspont melletti nyilvános kiállása ellenére se eredményezze a Huawei kizárását a cseh piacról. Azonban kül- és belpolitikai szempontból is fontos volt a Kína-jelentette biztonsági kockázatok adekvát lereagálása és a transzatlanti elköteleződés hangsúlyozása – ez eredményezte végül az előző cseh kormányzat bizonytalan, várakozó álláspontját. Kérdéses, hogy az új kormány mennyiben lép fel szigorúbban, illetve hogy az ellenséges(ebb) retorikát konkrét jogi lépések is követik-e. Szlovákia attitűdjében egy belpolitikai változás, a kormányváltás hozta a fordulópontot.
A szlovák Huawei-koncepció valószínűleg később fog világosabban kirajzolódni, de a kormányzás kezdeti szakaszában is megjelent a Huawei-jel szemben kritikus retorikának, a biztonsági kockázatok elhárításának és a transzatlanti elköteleződés nyomatékosításának igénye. Magyarország számára a multivektoriális külpolitika és a gazdasági előnyök kihasználása miatt fontosabb a Kínával és a Huawei-jel való együttműködés, mint az amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzése, ez pedig a Biden-adminisztráció és az Orbán-kormány alatt aligha fog megváltozni. A kérdésben egy esetleges áprilisi kormányváltás hozhat fordulatot. Mindazonáltal a visegrádi országoktól, Németországtól és a NATO-tól való elszigetelődés elkerülése szempontjából Magyarországnak mindenképpen érdekében állhat egy némethez, hasonló, objektív szabályrendszer bevezetése az 5G-hálózatokat illetően.
Legutóbbi hozzászólások