Itt a Közép-Európa Társaság első tavaszi elemzői szemléje, ahol két anyagot foglalunk össze röviden. Kína a Mauritiusszal kötött szabadkereskedelmi egyezménnyel tovább folytatná gazdasági térnyerését Afrikában, írja a World Economic Forum honlapján megjelent elemzés. A CATO Intézet pedig a jemeni háború lezárására tett amerikai lépéseket vizsgálja – bár az intézkedések önmagukban valószínűleg nem fogják egyhamar elhozni a békét.
2021 két olyan gazdasági intézkedést hozott Afrika számára, amelyek lehetővé tehetnék a kontinens jövőbeni fellendülését, írja gyorselemzésében Lauren Johnson, a SOAS China Institute kutatója és Marc Lanteigne, a TromsøI Egyetem professzora. Az egyik az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Egyezmény, a másik pedig a Kína és Mauritius által megkötött bilaterális szabadkereskedelmi egyezmény, amely az első ilyen típusú megállapodás Kína és egy afrikai állam között.
Kína már korábban megkezdte a nyitást kisebb államok felé szabadkereskedelmi egyezményekkel. Az első Új-Zéland volt, amivel 2008-ban írták alá a megállapodást, majd ezt egy szélesebb körű együttműködés megteremtése követte 2020-ban a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséggel, amely 15 ország gazdaságát köti össze. Kína számára előnyös lenne európai országokkal is hasonló típusú szerződéseket kötnie, azonban ezt nehéz lenne megvalósítani. Kapcsolatuknak az a tény sem kedvez, hogy az Európai Unió elutasította, hogy elismerjék Kínát piacgazdaságnak – még azután sem, hogy az ázsiai ország felvételt nyert a Világkereskedelmi Szervezetbe.
Így tehát Kína fókusza továbbra is az Európán kívüli kisállamokon maradhat. A Mauritiussal kötött szabadkereskedelmi egyezmény is jól mutatja Kína stratégiáját, ami szerint először tapasztalatot szerez egy kis országon keresztül egy egész régióval kapcsolatosan, ennek segítségével pedig tovább terjeszkedhetnek.
Amerikai fordulat a jemeni háborúban
A Trump-elnökséget követő Biden-adminisztráció külügyminisztere, Antony Blinken megkezdte elődje, Mike Pompeo intézkedéseinek visszavonását, többek között a szaúdi királyi családnak való „szolgai engedelmeskedést”, írja az amerikai libertárius CATO intézet kommentárja.
Mind Obama, mind pedig Trump elnöksége alatt Amerika támogatta Szaúd-Arábiát a Jemen elleni háborúban, ezzel tovább rontva az alapból is jóval szegényebb ország helyzetét. Jemen komoly emberveszteségeket szenvedett el, emellett egyre terjed az országban az alultápláltság, és felütötték fejüket különböző járványok is. A sokéves háború megrongálta az egészségügyi infrastruktúrát, valamint más társadalmi szükségleteket kielégítő intézményeket.
Biden bejelentette, hogy a jemeni háborút mindenképpen be kell fejezni és ennek érdekében beszüntet mindenféle korábban nyújtott támogatást Szaúd-Arábia felé, melyek közül a legfontosabb a fegyvereladás volt. Ez azonban önmagában csak egy „szimbolikus” cselekedet, ami nem fog nagyban hozzájárulni a háború befejezéséhez, tekintve, hogy mindkét fél bőségesen rendelkezik fegyverzettel a háború folytatásához. Az USA-nak tehát aktívan kell részt vennie a béke előre mozdításában, ami elsősorban más államokkal való együttműködésben nyilvánulhat meg.
A jemeni konfliktus befejezése szükségszerű, melyhez Amerika megtette az első lépést zárja kommentárját Doug Bandow, a CATO Intézet elemzője.
Legutóbbi hozzászólások