A Közép-Európa Társaság következő elemzői szemléjében a CATO Intézet elemzését foglaljuk össze, amely Biden szíriai beavatkozásával kapcsolatban fogalmaz meg kritikát. Emellett pedig a World Economic Forum cikkét emeljük ki, ami rávilágít arra, hogy mennyit is spórolhatnának az országok az erőszakos konfliktusok elkerülésével.
Harminchat nappal beiktatása után Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke légitámadást indított az Irán támogatását élvező szíriai milíciák ellen. Az amerikaiak beavatkozása több szempontból is kifogásolható, írja Ted Galen Carpenter külpolitikai szakértő a libertárius CATO Intézet blogjában.
Egyrészt Oroszország aktívan van jelen a régióban Bassár el-Aszad rezsimjének támogatásával. Két nukleáris fegyverrel rendelkező hatalomnak pedig nem lenne szerencsés egyszerre részt venni egy ilyen típusú konfliktusban. Másrészt az új adminisztráció célul tűzte ki, hogy újra megkezdje a multilaterális tárgyalásokat Iránnal a nukleáris programja miatt. Az Irán által támogatott milícia megtámadása viszont nem segíti elő a két ország békés közeledését. Harmadrészt az eset ismét rávilágított az új amerikai elnökség „birodalmias” külpolitikai hozzáállására azzal, hogy a Kongresszus beleegyezése nélkül indított Biden elnök támadást egy másik szuverén ország ellen.
Carpenter szerint az Egyesült Államok Szíria-politikája már Obama elnöksége óta „arrogánsnak” tekinthető, ezúttal pedig Joe Bidenen a sor, hogy megpróbáljon leszámolni Aszad rezsimjével.
Mi a béke ára?
A World Economic Forum honlapján Douglas Broom foglalta össze az Institute for Economics and Peace elemzését. A kutatás a béke és az erőszak árakban való kifejezésével hívja fel a figyelmet arra, hogy mennyire aránytalanul sok pénzt emésztenek fel az erőszakos konfliktusok.
2019-ben körülbelül 14 400 milliárd dollárba (azaz átszámítva 4 176 billió forintba) kerültek a különböző konfliktusok – ez fejenként napi 5 dollárt jelent a világ összes lakosának. Bár 2018-ról 2019-re csökkenés figyelhető meg világszinten ezen kiadások terén, azonban sok országban így is jelentősek maradtak a háborús kiadások, sőt: esetenként még nőttek is. Szíriában a GDP 60 százalékát teszi ki a polgárháború költsége, míg Afganisztánban az ötven százalékát.
Az elemzés szerint párhuzamot lehet vonni a béke és a jólét közé, ugyanis 2000 óta azok az országok, amelyek békésebbek lettek, magasabb GDP-növekedést tudhatnak magukénak. Ezzel szemben az autoriter rezsimekben termelt bruttó hazai termék átlagosan 11 százalékkal esik vissza az erőszakos kiadások miatt.
Broom összefoglalója szerint tehát a kormányoknak a béke megteremtésére kell koncentrálniuk, főleg ha a koronavírus-járványt is figyelembe vesszük, ami már magában komoly károkat okozott világszerte a gazdaságoknak.
Legutóbbi hozzászólások