A következőkben arra törekszem, hogy bemutassam a lengyelek által bejelentett Három Tenger Kezdeményezést (3SI), illetve hogy a közép-európai régióra – Csehországra és Lengyelországra kiemelt figyelmet szánva – gyakorolt hatásait geopolitikai szempontból vizsgáljam. Az évtizedes szovjet megszállás után is nagy az igény a régióban az infrastrukturális fejlesztésekre, amely igényt a 3SI igyekszik teljesíteni. Csatlakozási pontokat próbál teremteni és erősíteni az összeköttetést a térség és a világgazdaság egyéb pontjai közt. Ez az összeköttetés nem csak utakat, vonatokat és kikötőket jelent, hanem digitális fejlesztéseket is, továbbá a fenntartható energiára való áttéréshez is segítséget nyújt.
Habár a kezdeményezés nagyban hasonlít a Piłsudski féle Intermarium koncepcióra, mely a két világháború közt igyekezett kialakítani egy olyan közép-európai régiót (lengyel vezetéssel), ami képes ellenállni a szovjet és német imperializmusnak, a lengyel fél mégis inkább igyekszik hangsúlyozni a program gazdasági aspektusait és annak pragmatikus jellegét.
Energiapolitika a 3SI-ben
A katonapolitikai megfontolásokat a részes felek igyekeznek háttérbe szorítani, azonban az energiabiztonság erősítése nem titkoltan az orosz befolyás ellenére történik. Továbbá Berlin gazdasági és politikai túlhatalma elleni törekvésként is értelmezhető a kezdeményezés. Az amerikai fél számára a közép-európai energiabiztonság megvalósítása egyben saját energiahordozóinak (LNG – liquefied natural gas) is biztosítana felvevőpiacot. Itt említhető az a jó ideje érvényben lévő amerikai cél, mely igyekszik az orosz és német gazdasági kapcsolatokat redukálni (Északi áramlat elleni szankciók) és közben a régiót az atlanti szövetségben tartani. Ez a stratégiai vízió az idősebb Brzezinski elképzeléseiben is megjelent, és fia, Ian Brzezinski, is szintén lelkes támogatója a kezdeményezésnek. [1]
Amennyiben az amerikai LNG a tengerpartról képes lenne a kontinens belsejébe hatékonyan eljutni a 3SI országain keresztül, akkor Németország célja, miszerint Európa gázelosztója lesz, meghiúsulhat. Lengyelországnak ehhez hasonlatos céljai vannak a kezdeményezéssel, miképpen gázelosztó központ akar lenni Európában. Északról a Balti csővezetéken keresztül norvég, délről a horvát Krk sziget felől amerikai (és katari) gázt lehetne importálni, amit aztán a lengyel fél továbbítana a többi ország felé. Trump elnöksége alatt a szuverenista és a diverzifikációra törekvő álláspont találkozott az adminisztráció külpolitikai princípiumaival, ám Biden elnök megválasztása változásokat hozott. Először is az Északi-áramlattal kapcsolatos, elsősorban németeket célzó szankciókat feloldották. A július 8-án tartott Három Tenger Csúcstalálkozó alkalmával Biden elnök retorikailag bár támogatta a kezdeményezést, főleg annak orosz és kínai befolyással szembeni jellege miatt, ám nagy mértékű pénzügyi elköteleződést nem mutatott, ezért a projekt előtt álló fő problémák, a finanszírozási gondok, továbbra is fennmaradnak.
Fontos megemlíteni azonban, hogy az LNG drágább megoldás, mint a hagyományos gáz, a többi országnak nincs problémája az orosz gázzal és inkább csak az infrastruktúra fejlesztésben érdekeltek (Ausztria, Németország). 2020-ban az egész energiaipar krízisben volt köszönhetően a COVID-19 okozta gazdasági válságnak, valamint azt is érdemes megemlíteni, hogy az amerikai elnökválasztáson is kampánytéma volt a repesztéses gázkitermelés. Az elnökváltás után egyelőre nem látható komoly intézkedés a technológia ellen, így az USA továbbra is képes ellátni a piacot a cseppfolyósított gázzal.
Forrás: https://twitter.com/ThreeSeas24/status/1261987476287164416/photo/1
Kínai befolyás és orosz kiszorulás
A hagyományos orosz-atlanti ellentét mellé a térségbe a 17+1 együttműködés révén Kína is megérkezett. A 3SI résztvevői nagyrészt egybeesnek a kínaiak által is kezdeményezett projekttel. Pierre-Emmanuel Thomann szerint ezek versengő geopolitikai elképzelések, így kétségbe vonja azok komplementer jellegét. Kérdéses, hogy a résztvevők mennyire képesek saját céljaikra felhasználni a két versengő hatalom által nyújtott fejlesztési támogatásokat, befektetéseket. A Kína felé tanúsított magatartás nem változott Biden elnök alatt sem. A projekt komplementer jellege csak Brüsszel és Berlin felé rendelkezhet jelentéstartalommal, amennyiben kiegészítik az uniós forrásokat, ám az Egy Övezet Egy Út felé kevésbé. Varsó emellett törekszik arra, hogy megtörje Németország gazdasági és politikai túlhatalmát, így a projekt amerikai támogatása kulcsfontosságú a lengyelek számára.
Bár a kínai befolyásról szóló hírek jelentősek voltak az elmúlt időszakban, a 17 +1 együttműködés a felbomlás jeleit kezdte mutatni, hiszen Litvánia bejelentette az abból való kilépését. Ha az amerikai fél tovább folytatná saját szövetségesi tömbjének megerősítését, azok elköteleződésnek kifejezését pedig a kínai befolyás csökkentéséhez kötné, akkor az említett bomlási folyamat folytatódna és így a 3SI új momentumhoz juthatna. Bár a napokban felerősödő európai-amerikai konfliktus az Ázsiában megvalósuló brit, ausztrál, amerikai védelmi paktum miatt elképzelhető, hogy az amerikai külpolitika továbbra is az EU-tól elkülönülten mozog majd és mivel a lengyel kormány és a jelenlegi amerikai adminisztráció közt ideológiai ellentét feszül, ezért a 3SI egyértelmű, nagyarányú amerikai támogatása is kétséges.
Az orosz felet egyértelműen hátrányosan érintené a projekt, hiszen a vele ellenségesebb viszonyt ápoló lengyelekkel és baltiakkal szemben kevésbé tudná alkalmazni a gázszállítással való fenyegetést, hiszen az amerikai energiahordozók kiválthatnák az orosz energiától való függést.
Cseh álláspont
A cseh politikai kultúrában a geopolitika-fókuszú gondolkodás kevésbé elterjedt, sőt anti-geopolitika élű is bizonyos időszakaiban. A cseh gondolkodás nem osztja a politika földrajz általi determináltságát, objektivitását, inkább hangsúlyozza az ideák szerepét és az emberi cselekvőképességet. Ezt jól szemléltetik Václav Havel szavai: „geopolitikai helyzetünk nevelt belénk érzéket a politika erkölcsi dimenziója felé”. Az idealizmust egészen a huszita lázadásokig vezethetjük vissza, mely a jelenkorig muníciót ad a liberális iskolának. Ez a tradíció érzékelhető a cseh-tajvani kapcsolatokban is. Ennek fényében érdemes beemelni azt a szempontot, miszerint a cseh felfogás alapján az autokrata berendezkedéstől kell haladni progresszíven a demokrácia felé. Így jobban érthetővé válik a 3SI felé tanúsított eddigi cseh távolságtartás, hiszen a kezdeményezést a populistának tartott Trump és a radikálisnak tartott Kaczyński projektjeként is értelmezhették. Bár Trump volt elnököt már leváltották, a lengyel befolyási övezet terjeszkedése továbbra is aggaszthatja Prágát, a lengyelekhez kötött autoriter jelleg miatt. Éppen ezért a kezdeményezéshez eddig egy pragmatikus megközelítés jellemző Prága részéről és egyelőre elutasítja a további intézményesítést.
[1] Érdekes szinergia van az emigráns lengyel értelmiség (Brzezinski) és az amerikai külpolitikai elképzelés Európát célzó elképzelésiben. Lengyelország érdekei erősen manifesztálódnak az amerikai külpolitikában.
Borítókép forrás: https://twitter.com/RRInternational/status/1413513565567213570/photo/1
Legutóbbi hozzászólások