Út a genderhez – A nemiség értelmezései, avagy nemek igenek nélkül

A „gender” témaköre egy alapvetően pszichológiai jelenség, amelyet a politikába átemelve identitáspolitikai keretben szokás mostanában tálalni. Alapja a „sex” és a „gender” szavak elkülönítésén nyugszik, amely jóval túlmutat a transzmozgalmi törekvéseken. A két szót idézőjelben fogom használni az egyszerűség kedvéért; az angol nyelvből kölcsönözzük őket, és habár a magyarban is használatos a gender kifejezés, mégis más árnyalatokban, illetve legtöbbször mint genderideológia fordul elő. Még angol nyelvi környezetben is elég nehéz konkretizálni a szó jelentéstartalmát, így nem lenne szerencsés a magyar jövevényszó elsősorban politikával telített értelmezéseivel keverni. Témánk a „sex” és „gender” szavak tartalmáról, történetéről, kapcsolatáról szól.

Első lépésként meg kell ejtenünk egy általános megkülönböztetést a két kifejezés értelme között, hogy nagyjából tudjuk, miről is van szó, utána tudunk mélyebbre ásni. A magyarban csak a „nem” szót ismerjük, ezek elé tudunk jelzőt tenni, ha konkretizálni szükséges. A „sex” ugyanis nagyjából biológiai nemként értelmezhető, míg a „gender” társadalmi nemként. Míg az előbbi szorosabban kötődik az anatómiához, genetikához, az utóbbi inkább a pszichológiához és szociológiához.

Kezdjük a látszólag egyértelműbbel, a „sex” kifejezéssel. Ha bárki feltenné a kérdést, hogy miként lehet megállapítani egy csecsemő nemét, talán elég egyértelműen a nemiszerveket vagy a kromoszómákat említenénk. De mi a helyzet, amikor a kromoszóma nem egyezik a nemiszervvel? A nőknek XX, míg a férfiaknak XY kromoszómája van normál esetben. De mi dönt a nem kérdésében, ha egy XX csecsemő pénisszel rendelkezik? Ilyen esetekben beszélhetünk interszex emberekről, a biológiai nem kérdése pedig itt válik bonyolulttá. Az interszexualitásnak rengeteg fajtája van, és alapvetően három tény alapján differenciálódnak. A kromoszómát, az ivarmirigyeket – here, petefészek –, illetve a külső nemiszerveket kell figyelembe venni. Túl részletes magyarázat nélkül annyit érdemes tudni, hogy ez a három tényező elég sokféle módon tud keveredni, illetve vannak az XX és XY kromoszómán túlmutató esetek, például: XXY, XO, XXYY, stb. (Blackless et al, 2000)

Ha egy identitáspolitikai vitában bárki az interszex embereket próbálja felhozni, általában félresöprik az érvelést a nagyon ritka előfordulásuk miatt. Más gondolkodók viszont mégis ezekre a töredékszámokra építve mondják azt, hogy valójában nem csak két „sex” létezik. A biológiai nem túlmutat a férfi-nő dichotómián. Ez a kettőség társadalmi konstrukció, ezáltal pedig az a logika, hogy a „gender” a két biológiai nemből levezetve természetszerűen van szintén bináris állapotban – miszerint valaki vagy férfinak, vagy nőnek érzi magát – helytelen. Hubbard szerint megérett az ideje, hogy a tudósok elfelejtsék ezt a paradigmát, és ahelyett, hogy az próbálják megérteni, mit jelent nőnek vagy férfinak lenni, inkább azt nézzék meg, mit jelent egyiknek sem, vagy mindkettőnek lenni egyszerre, „hiszen a legtöbben ezzel így vagyunk” (Hubbard, 1996). Ezzel a végkövetkeztetéssel csak az a probléma, hogy a népesség nagy része nem csak nemi identitásában elég biztos – gondoljunk bele, ha az utcán valakit megkérdezünk, minek érzi magát, nagy valószínűséggel egyértelmű „férfi” vagy „nő” választ kapunk –, de a társadalom nagyon nagy százalékánál genetikai vagy anatómiai rendellenesség sem jelentkezik, ergo az állítás, hogy legtöbbünk egyszerre férfi és nő, egyik irányból sem állja meg a helyét. Ha vannak is feminin férfiak vagy férfiasabb személyiségű nők, de zömük a nemi identitásában teljesen bizonyos. Éles hasadék van tehát azok között, akik úgy gondolkodnak, hogy az interszexualitás megmutatja nekünk, hogy a férfi-nő elkülönítés csak egy gondolati keret (Hubbard, 1996), és azok között, akik az interszex jelenségeket abnormális eseteknek tartják, amolyan természeti hibának, arra való hivatkozással, hogy attól még, hogy valaki kar nélkül születik, nem kell a végtag nélküli emberek helyzetét teljesen természetesnek tekinteni.

A „gender” fogalmát John Money (1921-2006) nevéhez szokás kötni. Ő maga is játszott a különböző kifejezésekkel, formálta őket: „gender orientation, psychosexual identity, gender role, gender identity”. Előtte is létező szóról beszélünk, ugyanakkor a „gender” egy nyelvtani terminus volt, grammatikai nemként funkcionált, amely alapján különböző nemű főneveket lehet megkülönböztetni. Habár a pszichológiában már 1945-től Madison Bentley (1870-1955) is használta a „gender” kifejezést, az utókor mégsem igazán hivatkozik a műveire, és a köztudatban is Money neve ragadt meg. Money sosem hivatkozta Bentleyt, valamint pont elhalálozási évében, 1955-ben használta először a „gender” kifejezést. A kifejezés ebbéli használatának tudományos publikációkba való berögzüléséhez még az 1980-as évek közepéig kellett várni, amíg a feminista mozgalom felfedezte magának. (Janssen, 2018)

Érdemes még egy percre John Money munkásságánál időznünk azonban, ha már megismertük a nevét, hiszen egy-két tudományos cikknél jóval több is fűződik még hozzá. Egy John/Joan-ügy elnevezésű kísérlet jegyében egy biológiailag fiúnak született gyermeket lányként neveltek fel Money asszisztálásával. A történet nem ilyen egyszerű, John Money korábban is foglalkozott interszex gyermekekkel, akiket genderidentitás szempontjából tanulmányozott. Ezen gyerekek, ugyan biológiailag nem egyértelműen férfiak vagy nők, szüleik és orvosaik elképzelései alapján azonban legtöbbször mégis fiúként vagy lányként lesznek felnevelve, a külső nemi szervükhöz – amely sok esetben korrekciós műtéten esik át – igazítva ezt a folyamatot.

Moneyt azonban jobban foglalkoztatta, hogy egy nem interszex gyermeket fel lehetne-e nevelni ellentétes nemi identitással. Páratlan alkalma adódott erre, amikor egy kanadai nőnek 1965-ben egy fiú ikerpár szülése volt, ám hónapokkal később az egyik gyermek péniszét orvosi baleset érte, és menthetetlen állapotba került a testrész. Money tanácsára a kis Bruce műtéten esett át, és női külső nemi szervet kapott, szülei pedig a legnagyobb titokban Brenda néven lányként nevelték, míg a másik iker, Brian, továbbra is fiúként élhetett. Évente látogatták meg Moneyt, aki különböző módszerekkel, kérdésekkel próbálta Brenda női identitását megerősíteni a kislányban: intim, szexuális kérdések, képek nemi szervekről, szülésről, az ikrek levetkőztetése. Érthető, hogy a gyermekek utálták ezen alkalmakat, majd, amikor Money Brendának felvetette, hogy még egy műtéten kéne átesnie – a vagina belső kialakításán –, ő nem egyezett bele. A pszichológus publikációiban áttörő sikerről számolt be az ügy kapcsán, Brenda élete azonban csupa szenvedés volt. Nem érdekelték a lányos játékok, mindig is fiúsabb volt, emiatt kicsúfolták, nem barátkoztak vele, és ő maga is érezte, hogy valami nincs rendjén. Végül, amikor Brenda már öngyilkossággal fenyegetőzött, 14 éves korában apja elmondta neki, hogy mi is történt vele valójában, innentől a fiú David néven kezdett el élni, és újabb műtéten esett át, amely során férfi nemi szervet kapott. Anyjuk a másik fiúnak is beszámolt erről, akit sokkolt a hír. A köztes részleteket kihagyva, Briannél később skizofréniát diagnosztizáltak, majd 36 évesen – nem tudni, hogy gondatlanságból vagy szándékoltan – túladagolásban hunyt el, David pedig két évvel később, 38 évesen lett öngyilkos. A felvázolt történet természetesen nem azt jelenti, hogy minden, ami a genderrel kapcsolatos, egyértelműen elutasítandó és katasztrofális végkimenetelű, mint inkább látható, hogy az ilyen jellegű problémák tényleg nem marginalizálhatóak.

Ha a „sex” szó értelmezését látszólag egyértelműnek írtam, akkor a „gender” már csak látszólag sem az. Legalább két oldalról meg lehet különböztetni a fogalom jelentését. A szemlélő és a szemlélt szempontjából. Money 1995-ben a „gender role”, azaz nemi szerep kifejezést használta, és a feministáknál is ez az értelmezés volt inkább használatos. Nem az volt a kérdés, hogy a nők nőknek érzik-e magukat, hanem az, hogy a társadalom által rájuk kényszerített szerepkörök miként küzdhetőek le. Money a John/Joan-ügyben is úgy próbált hatni Brendára, hogy a nemi szerepeket hangsúlyozta. Mit csinál egy fiú, ezzel szemben mit csinál egy lány. A „gender identity” kifejezés 1966-ban jelent meg először egy transzszexuális emberekkel foglalkozó klinika megnyitásáról szóló cikkben. A „gender role” jelentésével szemben a nemi identitás már az egyén nemi szerepének való megélésére utal (Money, 1994). Látható tehát, hogy a „gender” szó szociokulturális keretrendszert feltételez – a „sex” kifejezéssel szemben –, azonban túl tág horizontra ad betekintést, és a pontosság kedvéért érdemes konkretizálni, hogy a beszélő egyáltalán mely értelmezésére gondol éppen, amikor álláspontot foglal.

Az is rájátszik a bonyodalomra, hogy a közbeszédben a „sex” és a „gender” szinte teljesen össze van mosva, a „gender” mintegy eufemisztikus szó van használva, magasztosabbnak hangzik, mint a „sex” szó, amelyről az ember bármikor a szexre asszociálhat (Gentile, 1993). Egyrészt tehát egyszerűbb a „gender” kifejezést használnia az átlag angol beszélőnek, másrészt mint egy 2000-ben készült kutatás eredményein is meglátszik, az emberek többsége nem is tud róla, hogy a két kifejezés között van fogalmi különbség (Pryzgoda & Chrisler, 2000).

Ezen rövid elemzés célja tehát az, hogy az olvasó rájöjjön, nincs szükség egy identitáspolitikai vitában provokatív tőmondatokkal dobálózni, mert azzal csak a saját tudatlanságáról fog tanúbizonyságot adni. Egy ilyen eszmecserében először hátra kell lépni egyet, és tisztázni, hogy melyik fél mit ért a fogalmak alatt, ezután lehet belekezdeni egy érdemi vitába. Mérsékletességre is inteném az olvasót, hiszen maguk a szakértők, pszichológusok, szexuálpszichológusok, orvosok sem egy állásponton vannak, pedig ők egész életükben ezt kutatják, így lehetséges, hogy az a kellemetlen helyzet áll fent ezen a területen, hogy nem csak egy helyes válasz van.

A cikk nem képviseli a diákszervezet álláspontját, a szervezet tagjának független véleményét tükrözi.