Az orosz gyémánt szankcionálásának problémája az Európai Unióban

Mióta Oroszország 2022. február 24-én átfogó támadást indított Ukrajna ellen, az Európai Unió több körben is korlátozó intézkedéseket fogadott el Oroszországgal szemben és jelenleg is zajlanak a tárgyalások a következő csomag elfogadásáról. A kivetett szankciók egy részéről könnyen megállapodtak a tagállamok, azonban minden egyes kör előtt előkerülnek olyan területek is, amelyekkel kapcsolatban már nehezebben, vagy egyáltalán nem tudnak konszenzusra jutni az országok. A legújabb szankciók körül ismételten előkerült a tilalmi intézkedések kiterjesztése a gyémántiparra, mivel Oroszország jelentős mennyiségű drágakövet exportál az Európa Unióba és erős a gyanú, hogy az ebből származó bevétel hozzájárulhat a háború finanszírozásához. A szankciók kivetését legjobban Belgium ellenzi, mivel Antwerpen Európa legnagyobb és a világ egyik legfontosabb gyémántkereskedelmi központja, így egy esetleges importtilalom – a kritikusok szerint – nagy érvágást jelentene a régió gazdasága számára. 

Az elemzés hivatott bemutatni, mely tényezők játszanak szerepet abban, hogy több mint egy év elteltével továbbra sincs megegyezés az orosz gyémánt EU-ba való behozatalának megtiltásával kapcsolatban. A különböző iparági és kereskedelmi szempontokon túl fontos megjegyezni, hogy a belga kormány folyamatosan dolgozik valamilyen alternatíva kialakításán, amivel meg lehet akadályozni az orosz drágakövek direkt módon történő piacra jutását, illetve fel lehet számolni az ehhez kapcsolódó kiskapuk kijátszását.

Az örök szerelem szimbóluma 

A globális gyémántellátási lánc napjainkban széttöredezett. A bányászat mellett ez a lánc három másik fő részből áll: kereskedelem, gyártás (csiszolás és a polírozás) és kiskereskedelem. A gyémántkereskedelemnek globálisan három nagyobb központja van: Belgium, az Egyesült Arab Emírségek és India, illetve két kisebb csomópont is kialakult mára Izraelben és Kínában. Mind közül a legnagyobb piac Antwerpenben található (Merket, 2022). A félmilliós belga város több mint 500 éve a gyémántkereskedelem központja, ahol napainkban is négy gyémántbörze működik, mindegyikük közel 100 éve (összehasonlításképpen az Egyesült Államok, amely a legnagyobb fogyasztói piac a gyémánt ékszerek tekintetében, mindössze két ilyen börzével rendelkezik). Ez a négy börze ad otthont közel 1500 cégnek és biztosítja mintegy 32.000 ember megélhetését. A csiszolatlan gyémántok 85 százaléka cserél gazdát a városban, de a csiszolt gyémántok fele is itt kerül adás-vételre, továbbá az ipari gyémántok 40 százaléka halad át Antwerpen gyémánt negyedén (Máthé, 2022). A belga kikötőváros sikerében fontos szerepe szerepet játszik mind a mai napig az Oroszországból beáramló drágakő, amely a teljes nyersgyémántimport 25 százalékát tette ki 2021-ben. Ennek értéke 1,8 milliárd euró volt, ez nagyjából a teljes orosz gyémántexport 40 százalékát fedi le (Merket, 2022; Moens, Putin’s blood diamonds: EU countries push for sanctions by May, 2023).

A gyémántok szerepe tehát kiemelt jelentőséggel bír Belgium és azon belül különösen a Flamand régió számára, azonban az kereskedelem virágzásának szerves részét képzi az oroszországi import, így annak szankcionálása stratégiai jelentőségű kérdés az országnak.

Az orosz szál

Oroszország a világ legnagyobb termelője, a teljes globális ellátási lánc harmadát teszi ki, vezető gyémántipari vállalata, az Alrosa pedig az ország termelésének 90 százalékáért felelős. A cég kitermelési műveleteit Oroszország északnyugati részén, a Szaha Köztársaságban (Jakutföldön) és az Arhangelszki területen folytatja, de fontos tevékenységet végez Afrikában is (Merket, 2022). 

Az Alrosa és az orosz állam közötti viszony meghatározása átláthatósági problémák miatt nem egyszerű feladat, azonban kapcsolat fedezhető fel a vállalat és a Kreml bevételszerzései között (Merket, 2022). A cég vezérigazgatója, Szergej Szergejevitsj Ivanov, Vlagyimir Putyin belső körének tagja, egyike annak az öt oligarchának, akik a háború kitörésének napján szankciós listára vett az Európai Unió, illetve az igazgatótanácsának több tagja is szorosan köthető az orosz elnökhöz. Az International Peace Information Service (IPIS) szerint a vállalatnak két állami részvényese van: az Orosz Föderáció és a Jakutföldi Köztársaság, amelyek az Alrosa részvényeinek 33%-át birtokolják, valamint az orosz állam részesül a cég profitjából is. 2022 márciusában a belga HLN írt arról, hogy az Alrosa az évek alatt jelentős összegeket költött „az orosz tengeralattjárók harckészültségének növelésére”, miután 1997-ben szponzori megállapodást kötött a B-871-es harci tengeralattjáróval, hogy azt harckész állapotban fogja tartani (Merket, 2022).

Összességében nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az Alrosa jelentősen hozzájárulna az ukrajnai invázió költségeihez, mindazonáltal látszik, hogy a szervezet jó viszonyt ápol az állammal és aktív kapcsolatot tart fenn az orosz haditengerészettel.

Szankciók elfogadásának nehézségei 

Ahogy arról a bevezetőben szó volt, a gyémántiparra kivetett korlátozó intézkedések már régóta napirenden vannak az Európai Unióban. Az Egyesült Államok eddig két körben vetett ki szankciókat az orosz gyémántra vonatkozóan, míg a többi nagyobb szereplő, az Emírségek és India nem tettek lépéseket ez ügyben (Merket, 2022). Belgiumnak többek között félelme, hogy ha megtiltják az importot, a kereskedelem súlypontja egyszerűen csak átvándorolna Dubaiba, vagy Mumbaiba, versenyhátrányt okozva ezzel az EU-nak (Moens, Putin’s blood diamonds: EU countries push for sanctions by May, 2023).

A szankcionálás azonban közel sem olyan egyszerű: bár Washington bevezetett korlátozó intézkedéseket, az orosz gyémánt továbbra is áramlik a határain belülre (Moss, 2022). Ennek oka, hogy gyakran az orosz eredetű gyémántot más országokban csiszolják, mint például Indiában, majd az átcímkézést követően jut be – teljesen legálisan – az Államokba. Christina Miller – fenntartható ékszerekkel foglalkozó tanácsadó, a Global Gold Transparency Initiative tagja – szerint az egyik legnagyobb gondot az ipar ellátási láncainak átláthatatlansága okozza, ahol sokszor nehéz megállapítani a drágakövek eredetét. A nagyobb ipari vállalatok gyakran azzal oldják meg a helyzetet, hogy független cégekre bízzák annak megítélését, hogy etikus-e a drágakövek eredete, de ezek a rendszerek – mint például a brit székhelyű Responsible Jewllery Council – a háború alatt túlterheltekké váltak (Moss, 2022).

A belga érvkészlet szerint a gyémántipar megregulázása megszüntetné a gyémántértékesítés egy jelentős részét, amivel pedig Antwerpen, a régió és az ország fontos bevételi forrástól esne el (Máthé, 2022). A másik, gyakran felmerülő érv, hogy a szankciók csak előnybe hoznának az olyan versenytársakat, mint India és az Egyesült Arab Emírségek, amit Európa a jelenlegi helyzetben, amikor számtalan kihívással kell szembe nézni, nem engedhet meg magának, arról nem is beszélve, hogy ily módon nem okoznának fejtörést a Kremlnek (Rettman, 2023). Belga diplomaták szerint az Oroszország irányából érkező gyémántok mennyisége (egy kisebb kiugrást leszámítva) a korábbi évhez képest csökkenő tendenciát mutat, köszönhetően az amerikai szankcióknak, a közvélemény nyomásának és a fogyasztói tudatosság növekedésének (Moens, Love is blind for Europeans buying Russian diamonds, 2023).

A kérdéssel kapcsolatban a belga belpolitikában sincsen konszenzus. A hatalmon lévő hétpárti koalíción belül a zöldek és a szocialisták támogatják a szankciók bevezetését, míg például a jobboldali, konzervatív Új Flamand Szövetség ellenzi az intézkedést. A párt elnöke, Bart Albert Liliane De Wever Antwerpen polgármestere, illetve a flamand régió miniszterelnöke is (ahol Antwerpen is található) ezt a pártot erősíti. Ezen felül támogatóik egy része elszakadás párti, így politikai szempontból sem egyszerű a helyzet, mivel a pártnak meg kell felelnie a szavazóbázisának e tagjai felé is. A kérdés súlyossága pedig nagyobb annál, hogy csak úgy engedjenek a kormány akaratának (Máthé, 2022; Moens, Russian diamonds lose their sparkle in Europe, 2023).

Belgiumban a hatalom a szövetségi kormány és a régiók, valamint a nemzetiségek képviselői között van megosztva, a régióknak pedig széleskörű autonómiájuk van, különösen a gazdasági kérdésekben. A kormány nem fogadhat el régiókat is érintő törvényeket azok képviselőinek beleegyezése nélkül. Ez a közeljövőben nem valószínű, hogy megtörténne, így Alexander De Croo miniszterelnök határozott szankciópárti felszólalásai a gyakorlatban inkább tűnnek retorikai eszköznek (Máthé, 2022).

Megoldás?

A helyzet azonban közel sem feloldhatatlan. Belgium régóta lobbizott az Európai Bizottságnál és a G7-nél egy alternatív megoldás bevezetéséért. Ennek eredményeként az EU jelenleg is együtt dolgozik a G7-ekkel egy olyan nemzetközi nyomonkövethetőségi rendszer kidolgozásán, ami megakadályozná, hogy a szankcionált gyémántokat a világ más részein lehessen értékesíteni és amely előkészítené a terepet az importtilalom számára (Moens, Putin’s blood diamonds: EU countries push for sanctions by May, 2023; Rettman, 2023). A G7 február 24-én kötelezettséget vállalt további intézkedések kidolgozására, azonban egyelőre nincsenek konkrét javaslatok. Sokan a Japánban esedékes májusi G7 csúcsot tartják célpontnak valamiféle megállapodás megkötésére. A fő cél a szankciók kijátszásának megakadályozása lenne, ezért fontos szerepe van az Indiával való együttműködésnek. Belga részről a nyomonkövethetőségi rendszer támogatottságot élvez, azonban továbbra is jelen vannak azok a kritikusabb hangok, akik a folyamatot lassúnak tartják. Kathleen Van Bremt képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a G7-el való egyezkedés nem adhat indokot arra, hogy a gyémántok európai szankcionálása lekerüljön a napirendről (Moens, Putin’s blood diamonds: EU countries push for sanctions by May, 2023).

Az orosz gyémántimport szankcionálása Európában egy összetett és komoly nehézségeket okozó kérdés. Oroszországnak meghatározó súlya van a globális gyémántiparban, emiatt a korlátozó intézkedések, megfelelő körültekintés nélkül súlyos gazdasági következményekkel járhatnak. Ahogy az az eddig szankciócsomagok esetében is volt, úgy itt is, a különböző érdekek és gazdasági kapcsolatok miatt nehéz konszenzust elérni az EU tagállamai között. A piac átláthatatlansága, valamint az egyéb szereplők jelenléte megnehezíti, hogy a szankciók valóban kihívást elé állítsák az orosz rezsimet. Míg a belga belpolitikai helyzet feloldhatatlannak tűnik, addig egy nemzetközi nyomonkövethetőségi rendszer megfelelő alternatívának tűnik a problémás drágakövek kiszűrésére, azonban ehhez nem csak a G7-ek szükségesek, mivel az országok a piac 70 százalékához hozzáférnek és ezáltal megvan a gazdasági erejük egy ilyen rendszer működtetéséhez, a siker érdekében egyéb ipari szereplők – mint például India –  bevonása is elengedhetetlen.

Felhasznált források: 

Jonas Muylaert, & De Witte, E. (2022). Antwerpse diamantsector financiert mee oorlog in Oekraïne: diamantgeld vloeit naar Russische oorlogsduikboten. Het Laatste Nieuws (HLN). Letöltés dátuma: 2023. 05. 16., https://www.hln.be/economie/antwerpse-diamantsector-financiert-mee-oorlog-in-oekraine-diamantgeld-vloeit-naar-russische-oorlogsduikboten~ab375428/

Máthé, R. Z. (2022). A föderalizmus kőkemény kérdése: mi legyen a gyémántokkal? Öt perc Európa blog., Ludovika.huLetöltés dátuma: 2023. 05. 16., https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2023/02/07/a-foderalizmus-kokemeny-kerdese-mi-legyen-a-gyemantokkal/

Merket, H. (2022). Russian diamonds and the war in Ukraine. IPIS. Letöltés dátuma: 2023. 05 14., https://ipisresearch.be/fr/publication/russian-diamonds-and-the-war-in-ukraine/

Moens, B. (2023). Love is blind for Europeans buying Russian diamonds. Politico. Letöltés dátuma: 2023. 05 16., https://www.politico.eu/article/european-lovers-still-love-russian-diamonds/

Moens, B. (2023). Putin’s blood diamonds: EU countries push for sanctions by May. Politico. Letöltés dátuma: 2023. 05 16., https://www.politico.eu/article/eu-countries-push-sanctions-putins-blood-diamonds-by-may-european-commission-g7-antwerp-belgian-diamond-sector-us-alexander-de-croo-kathleen-van-brempt/

Moens, B. (2023). Russian diamonds lose their sparkle in Europe. Politico. Letöltés dátuma: 2023. 05. 16., https://www.politico.eu/article/russia-diamond-europe-import-trade-sanctions-ukraine/

Moss, T. (2022). Why It’s So Hard to Keep Russian Diamonds and Gold Out of the U.S. Despite Sanctions. The Wall Street Journal. Letöltés dátuma: 2023. 05. 16., https://www.wsj.com/articles/why-its-so-hard-to-keep-russian-diamonds-and-gold-out-of-the-u-s-despite-sanctions-11652526180?mod=hp_lead_pos8

Rettman, A. (2023). Belgian mood turning against Russian diamonds. EUobserver. Letöltés dátuma: 2023. 05. 16., https://euobserver.com/world/156968  

Why is Antwerp the diamond capital of the world? (n. d.). In Beldiamond.com, Letöltés dátuma: 2023. 05. 16., https://www.beldiamond.com/blogs/news/why-is-antwerp-the-diamond-capital-of-the-world

Kiemelt kép: Market Insider