Srí Lanka precedens nélküli gazdasági krízise

Zavargások, tüntetések, elégedetlenség és alapvető termékek hiánya – ezekkel a kifejezésekkel lehet összefoglalni Srí Lanka, a 22 millió fős lakossággal rendelkező dél-ázsiai ország pillanatnyi helyzetét. Noha az orosz-ukrán konfliktusról beszámoló hírek között nem igazán tűnnek fel a gazdasági válsággal súlytott állam helyzetéről szóló beszámolók, az eset mégis fontos következtetéseket szolgáltathat minden fejlődő országnak. Ami Srí Lankával történik, tökéletesen kiemeli az infrastruktúrát fejleszteni hivatott hitelek igénybevételének a veszélyeit egy olyan gazdasági-politikai környezetben, amely nem teszi lehetővé azok rendezett visszafizetését.

Srí Lanka gazdasági problémái nem most kezdődtek: az ország jó ideje kereskedelmi deficittel rendelkezik, nettó importőr. Az ebből fakadó valutahiányos állapot miatt hatalmas hitelmennyiséget halmozott fel, olyannyira, hogy az már kezelhetetlenné vált. Az aktuális hírek szerint valutatartalékai 1 milliárd dollár köré csökkentek, viszont ebben az évben 7 milliárd dollárnyi hitel kifizetése esedékes. Nem meglepő tehát, hogy már volt olyan hitel, amire a Srí Lanka-i Központi Bank bejelentette a fizetésképtelenséget. De mi az oka az elmúlt hetek tüntetéseinek, amelyek kifejezetten a jelenlegi kormány, valamint az elnök ellen irányultak?

Forrás: https://twitter.com/UpulTR/status/1528299383778791424/photo/1

A Rajapaksa-család egy régebb óta fennálló dinasztia, amely az országot az elmúlt évtizedekben egy egyszeri megszakítást leszámítva az országot a kezében tartotta. Az elnök, Rajapaksa Gotabaya, valamint a testvére, aki egyben a miniszterelnök, Rajapaska Mahinda által képviselt rendszerre mindig is erőteljesen jellemző volt a korrupció és a nepotizmus. Az elmúlt egy évtizedben ráadásul a kormány egyre többet költött infrastrukturális projektekre (legyenek azok felhőkarcolók, vagy kikötőbővítés), amelyekről kezdettől fogva sejthető volt, hogy nem fognak megtérülni. Nem segített a helyzeten a pandémia sem, hiszen a turizmus jelentős bevételi forrása volt az országnak, és a turisták sok valutát is behoztak az országba.

A helyzet igazán akkor durvult el, amikor a miniszterelnök, megválasztását követően ígéretének megfelelően radikális adócsökkentésbe kezdett, amelyek számítások szerint 25%-kal csökkentették a kormányzati bevételeket. Emellett betiltották a (többnyire importált) műtrágya alkalmazását, annak érdekében, hogy a felszabaduló külföldi fizetőeszköz-mennyiséget át tudják csoportosítani más területekre. Ez viszont katasztrofálisnak bizonyult a termésre nézve, olyannyira, hogy Srí Lanka kénytelen volt rizst importálni, amelyre még sosem volt példa. Az elszálló élelmiszerárak, a szinte ellehetetlenülő import miatt a lakosság nehezen tud hozzáférni olyan alapvető szükségleteket kielégítő dolgokhoz, mint az élelem, a gyógyszerek, fűtőanyagok, vagy üzemanyag. A kormány pedig a krízist látva mindeddig nem tett semmilyen érdemi ellenlépést.

Forrás: https://edition.cnn.com/2018/02/03/asia/china-sri-lanka-string-of-pearls-intl/index.html

Mind az okok, mind a lehetséges megoldások között felsejlik a térség egyik legjelentősebb geopolitikai szereplője, Kína. Srí Lanka többször is kapott kedvező feltételekkel infrastruktúra-fejlesztési céllal kínai hitelt, amelynek a visszafizetését az ország nem tudta teljesíteni. Emiatt 2017-ben Srí Lanka a Hambantota-kikötőt kénytelen volt Kínának 99 évre bérletbe adni. A most kialakult helyzetben is potenciális megoldásként sejlik fel mind Kína, mind India: noha az eladósodott ország tárgyalásokat folytat az IMF-fel, az onnan jövő segítség olyan feltételekhez és reformokhoz kötött, amelyet a korrupciós problémákkal körülvett politikai rendszer nem feltétlenül látna szívesen. A két ország azonban, elsősorban a befolyásának növelését szem előtt tartva felkínálhat olyan megoldásokat, amelyek olcsóbbnak és könnyebben keresztülvihetőnek fognak tűnni a kormánynak.

A további folyamatokban mindenesetre jelentős szerepet játszhat az, hogy az elnök új kormányfőt nevezett ki, amely egy ellenzéki csoportosuláshoz tartozik. Hogy ez mennyire fogja csillapítani a lakosság kedélyeit, és ami még fontosabb, fog-e változást hozni a kormány hozzáállásában a krízist illetően, az hamarosan kiderül.

Szerző

Chiciudean Sámuel

Geopolitika Szakmai Szekció tagja

További elemzéseink