A misztérikus Mohamed bin Szalmán al-Szaúd

Mohamed bin Szalmán al-Szaúd Szaúd-Arábia védelmi minisztereként, majd koronahercegként az királyság legbefolyásosabb politikai szereplői közé tartozik. Nagyszabású reform elképzelései miatt hamar a nyugati média szemében az újító szándékú herceggé vált, akinek célja a muszlim ország rideg szabályainak lazítása. Azonban az elmúlt évek eseményei mutatják, hogy a hangzatos tervek mögött nagyrészt hatalmi harcok, gazdasági érdekek állnak és lényegében kevés dolog változott a vahhábita államban.

Jemeni háború

2015 márciusában, nemsokkal apja trónra lépését, illetve védelmi miniszteri kinevezését követően, más arab államokkal karöltve, Mohamed bin Szalmán katonai beavatkozást indított a jemeni síita [b1] houthi lázadók ellen.

A konfliktus azután alakult ki, a Szaúd-Arábia vezette koalíció és a Jemen északi részén található hútihouthi[b2]  kisebbség között, hogy a szeptember 21.-ei forradalom alatt, a koalíció támogatásával hatalomra lépő Abd Rabbuh Manszúr al-Hádi a húti támadások miatt kénytelen volt lemondani. 2015-re Jemen fővárosa, Szanaa is houthi[b3]  irányítás alá került, márciusra pedig Hádi kénytelen volt az országot is elhagyni. Ugyan nem bizonyított, de vélhetően a szintén síita muszlim Irán a houthi[b4]  fő támogatója a konfliktusban. Az iráni befolyás megakadályozása és Hádi hatalmának visszaállítása érdekében Szaúd-Arábia és nyolc további szunnita arab állam légitámadást intézet a lázadók irányította észak-jemeni területek ellen.

A koalíció eredetileg mindössze párhetes katonai akcióval számolt, azonban a helyzet azóta sem oldódott meg, ezzel évekre humanitárius krízisbe taszítva az országot. Jemen 28,5 millió lakosából körülbelül 24 millió szorul valamilyen formában humanitárius segítség nyújtásra, aminek körülbelül a fele kiskorú. A Human Rights Watch adatai szerint a 2015-ben kezdődő harcokban 17 500 civil sebesült meg és vesztette életét, a légicsapásokban elhuny civilek negyede pedig nő és gyermek volt.

Április elején a Szaúd-Arábia-UAE koalíció kéthetes tűzszünetet jelentett be, részbe ezzel segítve a koronavírus elleni védekezést az országban. Csütörtökön, helyi idő szerint délben lépett életbe az intézkedés, amit az ENSZ Főtitkár is üdvözölt, mivel egy ilyen egyoldalú fegyverszünet akár a jemeni béketárgyalásokat is újraindíthatja.  

Khashoggi-gyilkosság

2018. október 2.-án, Dzsamál Hasogdzsi (Jamal Khashoggi), szaúd-arábiai újságíró, Isztambulban a királyság konzulátusán életét vesztette. Ugyan a történteket követő első két hétben Rijád tagadta, hogy bármit is tudna az újságíró haláláról, azonban később beismerték, hogy Hasogdzsi, aki a Washington Postnak írt kritikus hangvételű cikkeket Mohamed bin Szalmánról, vélhetően gyilkosság áldozata lett. 

Hasogdzsi 2017 óta volt önkéntes „száműzetésben” az Egyesült Államokban, miután reformista nézetei miatt távozni kényszerült az arab királyságból. Ezt követően kezdett a Washington Postnak írni, MBS politikáját és a szaúd-arábiai kormányt kritizálva. Egyes titkosszolgálati hírforrások szerint a koronaherceg túl befolyásosnak érezte Hasogdzsit, tartott attól, hogy cikkeivel és Twitter posztjaival tönkre teszi a róla kialakult reformer képet.

2018. októberében kiadott hivatalos nyilatkozat szerint Hasogdzsi verekedésben vesztette életét, 18 szaúd-arábiai állampolgárt pedig letartóztattak. Novemberben Shalaan al-Shalaan, a királyság főügyészhelyettese arról nyilatkozott, hogy a gyilkosság azt követően következett be, hogy Hasogdzsi Szaúd-Arábiába való visszatértéről sikertelenek bizonyultak a tárgyalások. Al-Shalaan kijelentette, hogy a bűncselekményt a tárgyalásra érkezett küldöttség vezetője rendelte el.

Török titkosszolgálat információi szerint órákkal az újságíró halála előtt 15 szaúd-arábiai állampolgár érkezett Isztambulba privát gépeken. Többségük a katonaságnál, illetve a titkosszolgálatnál volt alkalmazásban, beleértve Maher Abdelaziz Mutreb-et, MBS testőrségének tagját is.  Decemberi hírek szerint öt embert ítéltek halálra és további hármat börtönbüntetésre az ügy lezárásaként.

A gyilkosságot követően több európai ország, köztük Németország és Dánia felbontotta fegyverszállítási megállapodását a királysággal. Donald Trump a „történelem legrosszabb eltusolásának” nevezte az esetet, de kiállt a királysághoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok mellett.

Vision 2030

2018 júniusától kezdve megszűnt az a törvény, ami addig akadályozta, hogy a szaúd-arábiai nők is volán mögé ülhessenek. Az intézkedés sok más újítással együtt mind hivatalosan az uralkodó, azonban valójában a koronaherceg, Vision 2030 tervezetének részét képezi. A 2017 őszén bejelentett program honlapja szerint, a Vison 2030 egy „ambiciózus, de megvalósítható” tervezet, amely nagyon szerteágazó területeken kíván újítást elérni: az életminőség javításától kezdve, a haddzs-on (mekkai zarándoklat) át egészen az Aramco globális ipari konglomerátummá fejlesztéséig, és az ország világkereskedelemben való szerepének növeléséig.

A Quality of Life Program-on belül kifejezett hangsúly van a nők bevonásán a mindennapi tevékenységekben, ilyen például a sporteseményeken való részvétel, ami pozitívan járulhat hozzá a családok együtt töltött idejéhez. Statisztikák szerint a királyságon belül a nők munkanélküliségi aránya többszöröse férfi társaikénak (33,1%), így a nők integrálása a munkaerőpiac bármely szektorába létfontosságú. Azonban ezek a reformok mögött komoly gazdasági érdekek állnak, hiszen egy olyan országban, ahol a Wilaya férfifelügyeleti rendszer és a nemi szegregáció mélyen a társadalomba ágyazott, az elképzelések végrehajtása biztos ellenállásba ütközik. Jó példa erre Rowdha al-Yousef 2009-es „My Guardian Knows What’s Best For Me” kampánya.

Az olajipar bizonytalansága és a csökkenő bevételek miatt az királyságnak mozgósítani kell azt a kihasználatlan munkaerőt, amit a nők jelentenek, márpedig ehhez szükséges, hogy vezethessenek. Tehát feltételezhető, hogy kisebb szerepet játszottak a döntésben a kampányok és nagyobbat az a tény, hogy a folyamatosan csökkenő olajárak miatt a bevételnöveléshez a magánszektort kéne fejleszteni. Ennek viszont akadálya a nemi szegregáció.

A gazdasági érdekek meglétét erősíti az a tény is, hogy a tiltás feloldása előtti hetekben összesen körülbelül tizenkettő, már évek óta a vezetés jogáért harcoló női aktivistát is letartóztattak, továbbá számos személynek megtiltották, hogy bárhova is utazzon vagy elhagyja a királyságot. Loujain al-Hathloul szaúd-arábiai feminista letartóztatását megelőzőleg Mohamed bin Szalmán Economist-nak tett kijelentését, miszerint a nők „nincsenek hozzászokva a munkához”, publikusan kritizálta.

Ugyan a Vision 2030 egy haladó szellemben megfogalmazott tervezet, mégis a számok nem azt mutatják, hogy a királyság bármilyen téren, ami nem kirakat a Nyugat felé, lazítana a szabályokon. A halálbüntetések számát tekintve 2010-ben volt a legkevesebb, évi 27 kivégzéssel, azóta pedig ez a szám folyamatosan nő. 2015-től pedig minden évben 150 darab fölött vagy a környékén van. Szintén egyre több az elmúlt években a királyságból menekülő nő. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint a menekültjogi státuszért folyamodó szaúd-arábiai nők száma megháromszorozódott a 2012-es adatokhoz képest. Azonban pontos számokat nehéz mondani, mivel a menekülők egy részét még a repülőtereken visszafordítják, illetve visszaviszik a királyságba mielőtt még elérhetnék úticéljukat.

Olajháború

Márciusban, miközben a világot nagyrészt a koronavírussal kapcsolatos legújabb hírek tartották izgalomban, Szaúd-Arábia olajár háborút indított Oroszország ellen. Az ígéret, miszerint a királyság jelentőős mértékben növelni fogja az egy napra eső termelését, azután érkezett, hogy a vírus miatt jelentősen csökkent az olaj iránti kereslet, illetve, hogy az OPEC és Oroszország nem tudott megegyezni az olajtermelés csökkentésére vonatkozó megállapodás folytatásáról.

Március elején Oroszország és az OPEC országok nem fogadták el azt a szaúd-arábiai tervezete, ami a NAÜ által várt 3%-os kereslet csökkenéssel hozná egy szintbe az olajtermelést. Az olajháború egyik legkorábbi „áldozatának” a Vision 2030-at tartják, mivel annak megvalósításához jelentős mértékű olajbevétel szükséges.

A hónap elején összesen 23 ország írta alá a termelésre vonatkozó egyezményt. Szaúd-Arábia, Oroszország és az Egyesült Államok vezeti azt a nemeztközi együttműködés, aminek keretén belül egyezségre jutottak a napi termelés 9,7 millió hordónyival való csökkentéséről.

Letartóztatások

Mohamed bin Szalmán 2017 második felében lett hivatalosan a koronaherceg, amikor az addigi Mohammad bin Nayef helyébe apja, Szalmán király őt léptette. Ezenkívül Nayef-et a belügyminisztérium éléről is eltávolították, egyes híresztelések szerint pedig háziőrizetbe helyezték. MBS azóta folyamatosan igyekszik megszilárdítani a királyságon belüli hatalmát.  

2017 és 2019 között folytatták le a „Saud Arabian purge”-nek nevezett korrupció ellenes kampányt. A kampányt a Korrupció Ellenes Bizottság vezette, élén Mohamed bin Szalmánnal. A korrupció gyanújával letartóztatott hercegeket, minisztereket, illetve üzletembereket, akiket Rijádban, a Ritz Carlton hotelben tartottak bezárva. Körülbelül 500 személy került gyanúban, emellett 2000 bankszámlát fagyasztottak be. A döntésnek több oka is lehetett: egyrészt nem kizárható a bűntények tényleges megléte, viszont az is tény, hogy 2019-es adatok szerint megközelítőleg 106 milliárd dollárnyi összeg folyt be a letartóztatások következtében. Emellett azt a lehetőséget sem szabad kizárni, hogy mindez csupán azt készíti elő, hogy MBS a jövőben sikeresen tudja átvenni a koronát. Korrupció ellenes kampány végeztével állítólag 50 tehetős üzletembert és királyi családtagot ítéltek börtönbüntetésre.

Az idei év egy újabb letartóztatási hullámot hozott: március elején a királyi család két tagját, köztük a volt koronaherceget vettek őrizetbe a szaúd-arábiai hatóságok, mivel állítólagosan közük volt egy, a király ellen tervezett puccskísérlethez. A tisztogatás végül több tucat belügyminisztériumi dolgozót, rangidős katonai parancsnokot és más magas beosztású személyt is érintett.

Nehéz előre megjósolni pontosan, hogyan fognak a Vision 2030 nagyravágyó elképzelései kibontakozni, vagy milyen további törekvései lesznek a koronahercegnek hatalmának megszilárdítása érdekében a következő években, azonban azt már most meg lehet állapítani, hogy a nemzetközi színtér számos szereplője Mohamed bin Szalmánt Szaúd-Arábia de facto uralkodójának tekinti. Vélhetően addig, amíg Szalmán király életben van a királyi család nem fog nyíltan szembe szállni MBS-szel, ezért, ha sikerül ezidő alatt megszilárdítania a hatalmát, apja halála után de jure is megörökli majd a királyságot.

Források:


 [b1]

 [b2]

 [b3]

 [b4]

További elemzéseink