Bevezetés
A 2010-es évektől az Európai Unió (EU) egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a jogállamiság védelmére, mivel több tagállamban olyan politikai folyamatok indultak el, amelyek az uniós értékek érvényesülését veszélyeztették. Magyarországon és Lengyelországban a populista kormányok hatalomra kerülését követően az alkotmányos és intézményi átalakítások számos aggodalmat váltottak ki az EU intézményeiben. A jogállamiság az EUSZ 2. cikkében rögzített alapérték, amely a demokrácia, az emberi jogok és a jogbiztonság szerves részét képezi. Az alábbi elemzés célja annak bemutatása, hogyan értelmezi az EU a jogállamiság fogalmát, miként bontakoztak ki a Magyarország és Lengyelország elleni viták 2010 és 2025 között, és milyen tanulságokat hordoz az összehasonlítás az uniós jogállamisági mechanizmusok hatékonysága szempontjából.
1. A jogállamiság fogalma az EU értelmezésében
Az EU számára a jogállamiság az egyik legfontosabb alkotmányos alapelv, amely biztosítja, hogy a hatalomgyakorlás a jog keretein belül, független bíróságok kontrollja mellett történjen (Schewe és Blome, 2021, 52). A jogállamiság a demokratikus legitimáció alapfeltétele, mivel garantálja a hatalmi ágak szétválasztását, a jogbiztonságot és az állampolgári jogok védelmét.
Az uniós intézmények – különösen az Európai Bizottság – a 2010-es évek második felétől egyre következetesebben érvényesítették a jogállamiság elvét. 2020-ban bevezették a „jogállamisági feltételességi mechanizmust”, amely lehetővé teszi az uniós források felfüggesztését, ha egy tagállam megsérti a jogállamisági normákat (Council of the EU, 2022). A mechanizmus gyakorlati célja az uniós pénzügyi érdekek védelme, azonban politikai szempontból is új korszakot jelölt, mivel az EU első ízben kapcsolta közvetlenül pénzügyi feltételekhez az alapértékek betartását.
A 7. cikk szerinti eljárás – amelyet először Lengyelországgal, majd Magyarországgal szemben alkalmaztak – szintén a jogállamiság védelmét szolgálja (Cuddy, 2017). Azonban ez az eszköz politikai természetű, mivel a Tanács egyhangúságot igénylő döntési mechanizmusa gyakran akadályozta a tényleges szankciók alkalmazását. Az EU így kettős eszközrendszert működtet: egyrészt jogi, másrészt politikai eszközöket vet be az alapértékek megsértése ellen.
2. Magyarország és a jogállamisági vita
Magyarországon a 2010-es kormányváltást követően létrejött politikai rendszer (Nemzeti Együttműködés Rendszere, röviden: NER) átfogó alkotmányos és intézményi változásokat hozott. A kormányzati többség által dominált alkotmányozás, a médiaszabályozás és a független intézmények szerepének gyengülése miatt az EU intézményeiben fokozódó aggodalom alakult ki a budapesti helyzettel kapcsolatosan. A nemzetközi szakirodalom ezeket a fejleményeket „alkotmányos visszalépésként” értelmezte (Gregorio, 2019: 1466–1470).
A legsúlyosabb kritikák a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengülését, valamint a bírói függetlenség csorbulását érintették. Ennek nyomán az Európai Parlament 2018-ban megszavazta a hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen, megállapítva, hogy a folyamatok rendszerszintű fenyegetést jelentenek a demokráciára és a jogállamiságra (Rankin, 2018).
A helyzet azóta tovább romlott. 2022-ben az EU Tanácsa 6,3 milliárd eurónyi forrást függesztett fel, mivel Magyarország csak részleges intézkedéseket hozott a jogállamisági problémák orvoslására (Council of the EU, 2022). 2024-ben az Európai Parlament elítélte a „szuverenitási törvényt”, amely a civil szervezetek mozgásterét korlátozta (European Parliament, 2024). 2025-ben az Európai Bizottság közölte, hogy 18 milliárd euró továbbra is befagyasztva marad, mivel a 2010 óta folyamatosan hatalmon maradó Orbán-kormány nem tett érdemi lépéseket a helyzet rendezésére (Liboreiro, 2025).
Az uniós intézmények közötti megosztottság szintén nehezítette a hatékony fellépést. Míg az Európai Parlament szigorúbb szankciókat sürgetett, addig a Tanácsban több tagállam – korábban Lengyelország, napjainkban főként Szlovákia – óvatosabb álláspontot képviselt (Zsiros, 2025). Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa többször bírálta a magyar kormányt a reformok hiánya miatt (EUToday, 2025). Mindezek a tényezők azt mutatják, hogy Magyarország esete az uniós eszköztár korlátait is felszínre hozta.
3. Lengyelország és az összehasonlítás tanulságai
Lengyelországban a konfliktus elsősorban a bíróságok függetlenségének korlátozásából eredt. Az Európai Bizottság 2017-ben (még a Magyarország ellen megindított folyamat előtt, precedenst teremtve) kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárást (Cuddy, 2017), mivel a PiS-kormány igazságügyi reformjai rendszerszintű kockázatot jelentettek a jogállamiságra (Karolewski és Sata, 2025, 8).
A magyar–lengyel szövetség éveken át akadályozta az uniós szankciókat, mivel a két ország kölcsönösen megígérte, hogy megvétózza a másikkal szembeni büntetőintézkedéseket (Király, 2018; Valášek, 2020). A fordulatot a 2023-as lengyelországi választások hozták: Donald Tusk kormányának hatalomra kerülésével új politikai irányvonal indult, amely a jogállamiság helyreállítását tűzte ki célul. A Tusk-kormány radikális eszközökkel és gyorsan igyekezetett helyreállítani a PiS által megbontott jogállamisági kereteket. Az Európai Bizottság ezt követően bejelentette a jogállamisági eljárás lezárását, és lehetővé tette, hogy Lengyelország újra hozzáférjen 137 milliárd euró uniós forráshoz (Europa.eu, 2024; Liboreiro, 2024).
Noha több civil szervezet – köztük a FIDH – szerint az eljárás lezárása korainak bizonyult, mivel a reformok csak részben valósultak meg (FIDH, 2024), a Bizottság lépése politikai üzenetet is hordozott: az együttműködés és a reformkészség az uniós bizalom helyreállításához vezethet. A két ország esete így élesen különbözik egymástól. Míg Lengyelországban a politikai váltás nyomán már rövidtávon is eredményes, konstruktív párbeszéd indult, Magyarország továbbra is konfrontatív álláspontot képvisel. Varsó 2024-ben ismét hozzájutott az uniós támogatásokhoz, míg Budapest forrásai jelentős részben befagyasztva maradtak (Liboreiro, 2025). A lengyel fordulat óta Magyarország politikailag is elszigeteltebbé vált, mivel korábbi szövetségese, Lengyelország, már nem biztosít számára védelmet, és nem lépett a „vétópartner” helyére senki, még a szlovák Fico-kormány sem (Kerner, 2024).
Konklúzió
A 2010 és 2025 közötti időszak egyértelműen rávilágít arra, hogy az EU számára a jogállamiság védelme egyszerre jogi, politikai és pénzügyi kérdés. A magyar eset egyértelmű példa arra, hogy a konfrontáció és a reformok elutasítása tartós elszigetelődéshez és pénzügyi forrásvesztéshez vezethet. Lengyelország viszont azt mutatja, hogy a politikai nyitottság és a kormányzati együttműködés helyreállíthatja az uniós bizalmat.
IrodalomjegyzékCouncil of the EU (2022). Rule of law conditionality mechanism: Council decides to suspend €6.3 billion given only partial remedial action by Hungary. [online] Consilium. Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2022/12/12/rule-of-law-conditionality-mechanism [Letöltve: 2025. 09. 21.].
Cuddy, A. (2017). What is ‘Article 7’ and why was it triggered against Poland? Euronews. Elérhető: https://www.euronews.com/2017/12/20/what-is-article-7-and-why-was-it-triggered-against-poland-?utm [Letöltve: 2025 09. 21.].
Europa.eu (2024). Inforegio – Poland’s efforts to restore rule of law pave the way for accessing up to €137 billion in EU funds. [online] Elérhető: https://ec.europa.eu/regional_policy/whats-new/newsroom/29-02-2024-poland-s-efforts-to-restore-rule-of-law-pave-the-way-for-accessing-up-to-eur137-billion-in-eu-funds_en [Letöltve: 2025. 09. 24.].
European Parliament (2024). Rule of Law in Hungary: Parliament condemns the ‘Sovereignty Act’ | News | European Parliament. [online] Europa.eu. Elérhető: https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20240419IPR20579/rule-of-law-in-hungary-parliament-condemns-the-sovereignty-act [Letöltve: 2025. 09. 23.].
EUToday (2025). EU Justice Commissioner Condemns Lack of Progress on Rule of Law in Hungary. [online] Elérhető: https://eutoday.net/lack-of-progress-on-rule-of-law-in-hungary [Letöltve: 2025. 09. 26.].
Gregorio, A.D. (2019). Hungarian constitutional developments and measures to protect the rule of law in Europe. DPCE Online, 39(2). doi:https://doi.org/10.57660/dpceonline.2019.741 [Letöltve: 2025. 09. 25.].
International Federation for Human Rights (FIDH) (2024). Rule of law in Poland: FIDH denounces the premature closing of Article 7(1) TEU procedure. [online] Elérhető: https://www.fidh.org/en/region/europe-central-asia/poland/the-rule-of-law-in-poland-the-fidh-denounces-the-premature-closing-of [Letöltve: 2025. 09. 24.].
Karolewski, I.P. & Sata, R. (2025). The dual state of judiciary in Hungary and Poland. Zeitschrift für Vergleichende Politikwissenschaft, 19. doi:https://doi.org/10.1007/s12286-025-00627-0 [Letöltve: 2025. 09. 26.].
Kerner, Zs. (2024). Magyarország egyedül maradt, a lengyelek elleni hetes cikkes eljárást lezárják. 24.hu. Elérhető: https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/06/eu-europai-unio-brusszel-7-es-cikkely-szerinti-eljaras-jogallamisag-navracsics-tibor/ [Letöltve: 2025. 09. 22.].
Király, A. (2018). Magyarország megvétózza a Lengyelország elleni szankciókat. 444. Elérhető: https://444.hu/2018/10/15/magyarorszag-megvetozza-a-lengyelorszag-elleni-szankciokat [Letöltve: 2025. 09. 24.].
Liboreiro, J. (2024). Brussels moves to close rule of law procedure against Poland. Euronews. Elérhető: https://www.euronews.com/my-europe/2024/05/06/brussels-moves-to-close-rule-of-law-procedure-against-poland [Letöltve: 2025. 09. 22.].
Liboreiro, J. (2025). EU will keep €18 billion frozen for Hungary over rule of law concerns. Euronews. Elérhető: https://www.euronews.com/my-europe/2025/07/08/eu-will-keep-18-billion-frozen-for-hungary-after-no-progress-on-rule-of-law-concerns [Letöltve: 2025. 09. 26.].
Rankin, J. (2018). MEPs vote to pursue action against Hungary over Orbán crackdown. The Guardian. Elérhető: https://www.theguardian.com/world/2018/sep/12/eu-meps-vote-to-pursue-action-against-hungary-over-orban-crackdown [Letöltve: 2025. 09. 25.].
Schewe, C.J. & Blome, T. (2021). ‘The Rule of Law Mechanism’ and the Hungarian and Polish Resistance. Journal of the University of Latvia. Law, 14(14), pp.49–67. doi:https://doi.org/10.22364/jull.14.03 [Letöltve: 2025. 09. 24.].
Valášek, T. (2020). Can the V4 survive Hungary and Poland’s veto? POLITICO. Elérhető: https://www.politico.eu/article/can-the-v4-survive-hungary-and-polands-veto/ [Letöltve: 2025. 09. 22.].
Zsiros S. (2025). No majority among EU countries to sanction Hungary over rule of law. Euronews. Elérhető: https://www.euronews.com/my-europe/2025/05/26/no-majority-among-eu-countries-to-sanction-hungary-over-rule-of-law [Letöltve: 2025. 09. 23.].
Legutóbbi hozzászólások