Az Északi-sark geostratégiai szerepe Kína és Oroszország szemszögéből

Bevezetés

A XXI. század geostratégiájának, hatalmi központjának átrendeződése napjainkban figyelhető meg igazán. A 2000-es évek elején kezdődött azzal, hogy az atlantizmus szerepe fokozatosan csökkent a világkereskedelemben, majd felgyorsult az USA hegemóniájának megtörésével a 2001-es terrortámadás után. Az Északi-sark térségére a 2010-es évek elején kezdett felfigyelni a világ. Korábban az 1970-es években esett róla szó, elsősorban a globális felmelegedés miatt. Hatalmi szempontokból a hidegháború idején a térség a telepített kutatóbázisok miatt került szóba a médiában. Ökológiai szempontból napjainkban tapasztalhatjuk a gleccserek olvadását, az élővilág életterének csökkenését, a középhőmérséklet növekedését. Gazdasági elemeket tekintve viszont megállapítható, hogy a világkereskedelem és a bányászat számára új lehetőségeket teremt meg az Arktisz terének csökkenése.

Munkámban elsősorban olyan kérdésekre keresem a választ, mint az Arktisz területi felosztásának kérdése, illetve, hogy milyen következményekkel jár Oroszország szemszögéből, ha részesül az Északi-sark területéből. Fontosnak tartom a nemzetközi intézmények ismertetését is, amelyek a térségben zajló politikát befolyásolják.  Emellett Kína szerepéről is szeretnék egy kisebb részt írni, arról az országéról, amely nem áll közvetlen szomszédságban az Arktisszal, mégis felségterületet követel a térségből. Kína szerepvállalása az arktiszi politika alakulásában meghatározó, amely elsősorban az Egyesült Államok számára adhat okot a félelemre. Mégis az eddigi időkben az Arktiszról való tárgyalások békésen zajlottak, nem idézve elő semmiféle konfliktust az érintett felek között. Azonban Donald Trump elnökké választása után a geostratégiai változások alól az Északi-sark sem maradhat ki. Ezeket a folyamatokat mi is figyelemmel tudjuk kísérni, azonban hatásait csupán néhány év múlva fogjuk érezni.

Általános jellemzők

Az Arktisz bolygónk legészakibb pontja, amely hatalmas kiterjedéssel és gazdag élővilággal rendelkezik. Kiterjedése 20 millió km², amellyel megelőzi Oroszország kiterjedését is. (Németh, 2022) Olyan egyedi állatok élnek a térségben, mint grönlandi fóka, arktiszi fehér farkas, jegesmedve, sarki róka. A térségben a hőmérséklet erősen változó, a leghidegebb napokon akár a -50 fokot is elérheti. A terület kiterjedése hatalmas, 8 országgal van közvetlen szomszédságban: Oroszország, Kanada, Egyesült Államok, Norvégia, Svédország, Finnország, Izland, Grönland (Dánia felségterülete, így a dánoknak van joga befolyást szerezni az Arktiszon).

A nemzetközi intézmények szerepe

Az első világháború lezárása óta léteznek nemzetközi intézmények, amelyeknek szerepe a béke, rend és igazságosság fenntartása. Az Északi-sark stabilitásának fenntartásáért elsősorban az ENSZ felel, illetve az 1996-ban alakult Arktiszi Tanács. Az ENSZ a Tengerjogi egyezmény érvényesítésével képes jogilag korlátozni az érdekelt felek törekvéseit a térségben.

Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 1994-től hatályos. Az egyezmény aláírása és előkészítése több évtizeddel korábban az UNCLOS tárgyalásokkal vette kezdetét. A ratifikáláskor a felek megegyeztek abban, hogyan besorolják a tenger feletti befolyási övezeteket (nyílt tenger, parti tenger, csatlakozó övezet stb). Emellett az áthaladásról, kereskedelemről, hajók átvizsgálásáról is találunk benne leírást.

Az Arktiszi Tanács szerepe sokkal konkrétabb az Északi-sarkot illetően. Az 1996-ban alapított szervezetben a korábban említett nyolc országnak van tagsága, emellett rajtuk kívül megfigyelő státuszú államok is szerepelnek. Köztük van Németország, Japán, Olaszország és 2013 óta Kína is. Munkájuk elsősorban munkacsoportban zajlik, amelyek több száz projektet hajtanak végre. Az élővilág megvédéstől a szállításokon keresztül mindenről információkat vezetnek. Erre példa az ASTD projekt.  Ennek célja az Északi-sarkon a hajózás nyomon követése, pontos és friss információk gyűjtése (Artic Council Working Group, 2025). A szervezet legfőbb célja a béke és stabilitás fenntartása az Antarktiszon, az élővilág fenntartása és az ott élő őslakosok jogainak megtartása és segítése. Az elmúlt 30 évben olyan eredményeket értek el, mint a légi és tengeri kutatással kapcsolatos megállapodás vagy az olajszennyezésről szóló felkészülés és reagálás egyezmény aláírása. Stratégiájukat 9 évre fogalmazzák meg. A jelenleg érvényben lévő stratégiában (2030-ig) hét fő prioritást fogalmaztak meg, köztük a szervezet megerősítése, fenntartható gazdasági és szociális fejlesztés, klímavédelem. A jelenleg tárgyalt témakörben a gazdasági fejlődés, amely kiemelt. A Tanács ebben a technológiai fejlődésről, alacsony kibocsátásról és a körforgásos gazdálkodásról és a nyersanyagbányászat megfelelő kereteiről tesz említést.

Kína érdekeltsége az Északi-sarkon

Kína növekvő szerepe a világgazdaságban az utóbbi 30 évben vált egyértelművé. Az 1990-es években végrehajtott gazdasági fejlődés megváltoztatta az eddigi rendszert, egy új ellenfelet felemelve az USA számára. Kína törekvései az Északi-sarkkal kapcsolatban 2013-ban vettek komoly fordulatot, amikor az Arktiszi Tanács megfigyelő államává választották. Kínának a lefontosabb céljai: a nyersanyagforrások megszerzése, tudományos kutatások, kereskedelmi útvonalak kialakítása és kormányzás az Arktiszi Tanácsban. (Zoltai, 2022a) Kínának egy külön taktikája a földterület szerzése az érintett államok körében. A legegyszerűbb a Skandináv államokkal való kereskedelem. 2012-ben Huang Nu-po befektető Izlandtól 99 évre bérbe kapott egy jelentős földterületet, turisztikai építkezés végett.  

A helyzet komolyságát szimbolizálja a 2018-ban kiadott kínai Északi-sarki fehérkönyv, amelyben geostratégiai céljait fogalmazza meg. A szénhidrogén importálás kiemelten fontos prioritás az ország számára, hiszen az olaj 70% és a gáz 40% külföldről érkezett. (Zoltai, 2022b) Kiemelt téma továbbá a szállítmányozás. Az Északi-sarkon való szállítás néhány nappal lerövidítené az utat, ezzel csökkentve a Malaka-szoros forgalmát.

Kedvező számára, hogy a jelenlegi geopolitika alakulása miatt, Oroszország támogatja Kína törekvéseit. Ennek megfelelően megállapodást kötött az orosz Yamal LNG nagyvállalattal szénhidrogén szállításokkal kapcsolatban. Oroszország támogatja Kína OBOR törekvését a térségben, a kínai kormány hiteleket nyújt az északi orosz kikötők fejlesztésére. A kínai jégtörők gyártása az utóbbi években kezdődött. A Xuelong-1 és Xuelong-2 jégtörők az utóbbi években jelentős sikereket könyvelhettek el. 2017-ben a Xuelong-1 jégtörő megtette az Északnyugati-átjáró útvonalat 83 nap alatt. (Zoltai, 2022c) Ezzel a teljesítménnyel Kína fokozatosan kezd felzárkózni az Északi-sarkért küzdelmet folytató országok mögé, ezzel tovább mélyítve az ellentéteket, elősegítve egy újabb hidegháborús tömb kialakulását.

Oroszország törekvései az Északi-sarkon

Az Arktisszal kapcsolatos politikában Oroszország törekvései a leghatározottabbak. Az Északi-sark eloszlását tekintve jól látható, hogy Oroszország birtokolja a legtöbb területet a Jeges tenger területén. Oroszország északi partvonala több száz kilométer hosszú, viszont az infrastruktúra fejletlen. Az egyetlen kivétel ez alól Murmanszk kikötője, amely kereskedelmi központként funkcionál.

A nyersanyagforrások az orosz gazdaság meghatározó eleme, a szénhidrogének bányászata befolyásolja az orosz külgazdasági mutatók alakulását. Az oroszoknak jelenleg is Szibéria az egyik legfontosabb térség a bányászat szempontjából. Az Arktiszon való aktívabb részvétellel képesek lennének több ritkaföldfém (europium, lantán, ittrium) kibányászására, jelentős kőolaj és földgáz felhalmozására. Ezekhez beruházásokra és hatalmas tőkére van szükség. Ez magyarázza azt a tényt, hogy az orosz szénhidrogén export növeléséért cserébe kínai beruházások érkeznek Oroszországba. A kínai és orosz gazdasági együttműködés mindkét fél számára jelentős előnyökkel ígérkezik.

A szláv ország számára a nyersanyagforrások kutatása mellett a fejlesztések miatt is ösztönző ez a vállalkozás.  A hadifejlesztések a 2014-es Krím bevonulás óta vált meghatározó faktorrá az orosz gazdaságpolitikában. Az Északi-sarkot illetően 2010 óta hadgyakorlatokat folyatnak minden negyedik évben Vosztok néven. Az Orosz Föderáció napjainkban 44 jégtörővel rendelkezik, ezek közül 5 atommeghajtású (Tim Marshall, 2024) A sarkköri államok közül az orosz fegyverkezés mértéke a legnagyobb. Az Egyesült Államok 2018 óta tart hadgyakorlatokat Alaszka környékén.

Oroszország figyelmét az ukrán válság köti le, így az északi-sarki politikájáról manapság kevés információt lehet találni. A földrajzi kiterjedésből, az orosz fellépésekből adódóan úgy vélem, hogy az Arktiszról való tárgyalás sokkal bonyolultabb diplomáciai ellentétekhez is vezethet. A tény viszont, hogy az Északi-sark kulcsfontossága Oroszország számára se kérdés többé, amely komoly problémákat okozhat a NATO és az Egyesült Államok számára.

Konklúzió

Az Északi-sark szerepe napjainkban megkerülhetetlen a világ számára, nemcsak gazdasági, hanem ökológiai szempontból egyaránt. A nagyhatalmak versengése a XXI. századra érte el a térséget, amelynek felosztását több állam szeretné megváltoztatni. Kína törekvései az Arktiszon kialakult status quot veszélyeztetné. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egy sarkköri állam támogatja a kínai törekvéseket, amely az északi térség ügyében az egyensúly eltolódásához vezet.

A problémakört bonyolítja a jelenlegi USA kormányzat a grönlandi törekvéseivel. Ez a lépés az Egyesült Államok és egy NATO tagállam, Dánia közötti ellentéteket fokozza, amely a keleti országoknak kedvez. Véleményem szerint az Arktisz védelme és irányítása az emberiség közös érdeke lenne, amelybe nagyobb beleszólást kellene engedni az Arktiszi Tanács megfigyelő státuszú országainak.  Megoldást jelenthetne a problémára az ENSZ nagyobb körű bevonása az Arktisz politikájába, mivel maga a szervezet a világbéke és az igazságosság miatt jött létre. Mindezen problémák megoldása a mostani vagy a következő évtizedre esedékes, reális döntés meghozása csupán úgy lenne lehetséges, ha az érintett államok vezetői képesek lennének egymással tárgyalásokra és egy mindenkinek elfogadható kompromisszum megkötésére.

Irodalomjegyzék