A 2024-es gazdatüntetések – A KAP és a Zöld Megállapodás tükrében

A 2023 és 2024-es évben a sajtóban többször is lehetett hallani, hogy traktoros gazdák, farmerek tömegei gyűltek össze Nyugat- és Kelet-Európa városaiban, határaiban. Többek között a Mercosur és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodási tárgyalások, az olcsó ukrajnai agrártermékek vámok és kvóták nélküli importja és az Európai Uniós Green Deal, avagy a Zöld Megállapodás miatti bürokrácia megnövekedése miatt gyűltek össze a tüntető gazdák. A 2024-es EP-választások előtt az Európai Bizottság igyekszik arany-középutat találni a környezetvédelem és a gazdák kérései között, több-kevesebb sikerrel.

A Zöld Megállapodás és a KAP reform a 2023-2027-es periódusra

A Zöld Megállapodás (EGD) 2019-ben kezdett kialakulni az Európai Bizottság új vezetőségének hála, az egész világ számára fontos éghajlatváltozás és környezetkárosodás veszélye miatt. 2020-ban az Ursula Von der Leyen vezette Bizottság elindította az EGD-t, mint egy átfogó politika kezdeményezések sorozatát (Eckert S., 2021). A zöld átállás az Európai Unió és a Zöld Megállapodás egyik jelenlegi legfontosabb célja: az Unió gazdaságának 2050-re karbon semlegessé kell válnia (amennyi üvegházhatású gáz bocsájtanak ki, annyit kell „elnyelni” a légkörből [Európai Parlament, 2023]). Ez a célkitűzés párosul egy új gazdasági növekedési modellel, amely szerint a növekedés függetlenedik az erőforrás-felhasználástól. Az átállásnak egyetlen egy ember vagy térség sem lehet a vesztese (Európai Bizottság, 2024). Az átállás által az EU gazdasága modern, erőforrás-hatékony és versenyképes lesz. (Európai Bizottság, 2024). További célkitűzés, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatású gáz-kibocsátás az 1990-es szintekhez képest.

A Covid-járványt követően az Európai Bizottság az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt gazdasági és pénzügyi oldalról is a zöld átállás előmozdításán dolgozott. Az uniós költségvetés (MFF) kiegészült az NextGenerationEU (NGEU) programmal, amely keretében a tőkepiacokon zöldkötvényeket is kibocsátott (a normál kötvényeken túlmutatóan) (Spendzharova A., 2023). A hétéves MFF és a NGEU összesen 1800 milliárd eurós pénzösszegéből egyharmad a Zöld Megállapodás céljainak elérése szolgál (Európai Bizottság, 2024). A Covid-19 válságot a döntéshozók abból a szempontból jól kihasználták, hogy összekapcsolták a gazdasági fellendülést és az EGD szerinti zöld átállást (Eckert S., 2021).

A Zöld Megállapodásnak és az agrárszektornak több kapcsolódási pontja is van. A természet helyreállítása (talajerózió, árvizek, biodiverzitás) és az éghajlatpolitika mezőgazdasági szempontból kulcsfontosságú a jogi normák kialakításánál.

A Zöld Megállapodás szakpolitikákon keresztül is érvényesíti hatását, beleértve a Közös Agrárpolitikát is (KAP). A KAP a Biodiverzitási Stratégia és a Farm-to-Fork stratégia ambícióinak elérése szempontjából is kulcsfontosságú (Európai Bizottság, 2024). A KAP 2023-2027-es periódusa a fenntartható, zöld átmenetet is elősegíti (a zöld, fenntartható gazdálkodást és a környezetvédelmi szabályok betartását ösztönzi), hogy a helyes környezetvédelmi gyakorlat érvényesüljön (környezetileg fenntartható KAP). A KAP költségvetésének 40%-a éghajlatpolitika szempontból releváns (Európai Bizottság, 2020). A mostani KAP erőteljesebben segíti elő az éghajlati és környezetvédelmi célokat szigorúbb szabályozások által, illetve erős a hangsúly az eredményeken és a teljesítményen. A Bizottság 3 fő környezetvédelmi célt fogalmazott meg a KAP-ban: éghajlatváltozás kezelése, természeti erőforrások védelme és a biodiverzitás növelése. A Bizottság szerint a támogatások így célzottabbak lesznek, és nagyobb rugalmasságot tudnak biztosítani az uniós tagországok számára a helyi viszonyokhoz való igazításban.

A vidékfejlesztésre szánt pénzeszközök legalább 35%-át az éghajlatot, a biológiai sokféleséget, a környezetet és az állatjólétet támogató intézkedésekre különítik el. A 2021–2027-es időszakra 387 milliárd euró áll rendelkezésre a KAP számára. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA vagy EAGF) 291,1 milliárd euró áll rendelkezésre (amelyből 8 milliárd az NGEU-ból származik), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA vagy EAFRD) 95,5 milliárd euró lesz elérhető (Európai Bizottság, 2024).

Megjelent az „agro-ökológiai programok” (eco-schemes) fogalma az első pillérben, amelyek alapvetően éves, terület-alapú kifizetések. (Becker S., 2023). Újdonságoknak minősülnek szintén a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai (GAEC) (conditionality), amelyek nem mások, mint fenntarthatóságra vonatkozó szabványok (a régebbi cross-compliance, kölcsönös megfeleltetési szabványok újra gondolt verziói). A KAP támogatási politika, de a kifizetések feltételekhez kötöttek. Ilyenre példa a GAEC 8: a mezőgazdasági területek 4%-át parlagon, ugaron kell hagyni (azaz nem lehet hasznosítani).

A gazdatüntetések EU-s okai

2024. január-februárjában Lengyelország és Németország határán traktorblokádot állítottak fel (Reuters, 2024), Brüsszelben üvegekkel és tojásokkal dobálták meg a rendőrséget, Madridban tehénharangokkal és dobokkal hangoskodtak a felháborodott gazdák tömegei (Reuters, 2024) és Párizs mellett traktorokkal zárták el az autópályákat és szénabálákat gyújtottak el (Reuters, 2024).

Régiónként és országonként többféle specifikus okot lehet találni (pl. Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Bulgária ukrajnai gabona és mezőgazdasági import ellenessége, amely importok egy része jelenlegi állás szerint nem értékesíthetőek az adott országokban [Reuters, 2024]), viszont fellelhetők közös vonások Uniós szinten vizsgálódva. Ezek a közös vonások nem mások, mint az Uniós szintű szabályozások és az ezzel velejáró bürokráciai terhek a Zöld Megállapodás és a KAP keretében. Az EGD terveinek előterjesztésekor is volt negatív visszhang, főleg a V4-ek oldaláról (Eckert S., 2021), illetve iparági lobbicsoportoktól is.

A legnagyobb probléma a szorosabb szabályozási környezet. A GAEC, avagy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltétel-rendszerét túlzottnak tartották. 2023-ban átmeneti felmentést biztosított a Bizottság a GAEC 8 alól, avagy a parlagon hagyásra vonatkozó előírások alól. A 2024-es évben viszont újra felháborodások törtek ki: egyrészt a KAP-kifizetésekkel járó ellenőrzési terhek miatt, másrészt a nem-teljesítés esetén a kifizetéstől való megfosztás miatt. Alan Matthews vizsgálta, hogy ezen sérelmek tényleges válságra adnának okot. A mezőgazdasági kisüzemek a tisztességes jövedelem szint elérésével igaz, hogy küszködnek, de Matthews azzal érvel, hogy ez nem egy új jelenség (javuló tendenciát mutatnak a jövedelmi szintek). A 9 millió agrárbirtok közül 65%-a kisebb, mint 5 hektár (Matthews A., 2024). A KAP feltételrendszere szigorodott, ugyanakkor a direkt kifizetések összege csökkent. Ennek oka egyrészt, hogy a KAP összköltségvetése csökkent, másrészt, hogy a kifizetések újraelosztási szerkezete megváltozott.

Import terén, a mezőgazdasági termelők arra hivatkoznak, hogy a nem európai szabványok szerint termesztett importok túltelítik piacaikat és csak nehezen tudnak versenyképesek maradni.

Európai Uniós reakció, jelenleg módosított szabályozások

Az Európai Parlament április végén elfogadta az Európai Bizottság 2024. márciusi KAP rendelet felülvizsgálati javaslatát a mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó fenntarthatósági feltételek gyengítésére irányulóan (a végső jóváhagyására még várni kell). A javaslat a KAP keretében adminisztratív és ellenőrzési terheket akar csökkenteni, és nagyobb rugalmasságot enged a környezetvédelmi szabályok betartásában (Európai Bizottság, 2024). A törölt előírások közé tartozik többet között a kötelező 4%-os fölterület parlagon hagyása (GAEC 8). Ehelyett a gazdák önkéntes alapon hagyhatják parlagon, nem művelés alatt állónak szántóföldjeiket, vagy sövényekkel, fákkal telepíthetik be az üresen álló földet, amiért további pénzügyi támogatásban részesülnek. Vetésforgó használata sem lesz kötelező (GAEC 7) a bizonyos méret feletti szántóföldi gazdálkodóknál, helyette növényi diverzifikációt lehet alkalmazni, illetve a GAEC 1 is kiigazításra került (Matthews A., 2024). A tagországoknak lehetősége lesz szabályok alóli mentesítésre, ha azok alkalmazása nehézségekbe ütközik vagy szélsőséges időjárási körülmények akadályozzák a termelést (GAEC 6). Ami a legfontosabb a kistermelőknek, hogy a 10 hektár alatti földterülettel rendelkező termesztők mentesülnek a GAEC – szabályok betartásának ellenőrzése és a szabályok megszegése miatti szankciók alól (Reuters, 2024).  Ez jelentősen csökkenti az ellenőrzésekkel kapcsolatos adminisztratív terheket a kistermelők számára, akik a KAP kedvezményezettjeinek 65%-át teszik ki (Európai Bizottság, 2024).

Konklúzió

A blokádok megszűnése (Rava-Ruska, Lengyel-ukrán határnál blokád szűnt meg április végén [Reuters, 2024]) és a tüntetések kihaló tendenciája csak átmeneti megnyugvást hozhat. A KAP reformokat nem először érte negatív reakció az Unió életében, viszont a Bizottság zászlóshajós Zöld Megállapodásának tényleges kivitelezhetősége ezáltal megkérdőjeleződik. Az ipari szektorra vonatkozik már az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS), amely korlátozott kibocsátási egységeket bocsát az ipari és energiaszektori szereplők rendelkezésére (European Policy Centre, 2024). A mezőgazdaság azon szektorok csoportjába tartozik, amelyekre ez a rendszer nem terjed ki. A kérdés felmerül: Hogyan lehetne elérni a 2050-es klíma semlegességi célokat, ha van olyan szektor, amely nagyban felelős a ÜHG kibocsátásban mégse vonatkoznak rájuk ugyanazok az elvárások? Az agrárszektor ÜHG-kibocsátása 30%-kal esett 1990 óta, de 2005 óta stagnál és jelenlegi kilátások szerint csak 1,5%-kal fog csökkeni 2020 és 2040 között (European Enviroment Agency, 2023). Jelenleg az ÜHG-kibocsátások 10%-át a mezőgazdaság teszi ki.

A zöld politikusok és nem kormányzati szervezetek elhamarkodottnak gondolják a gyengítést, és szerintük nem szolgálják a gazdák érdekeit hosszútávon (Reuters, 2024).  Ugyanakkor meg kell találni a hangsúlyt az EU-s zöld ambíciók és a mezőgazdasági szektor megfelelő működésében. Stefan Becker (2023) szerint a Bizottságnak a KAP kezelése nehézkes: a szabályozások komplexitása és a finanszírozással való összefüggés a többi EU-s intézménnyel is disszonanciát kelthet. A zöld ellenesség a fenntarthatóság fontosságának fel nem ismeréséből is fakadhat. A viselkedési közgazdaságtanhoz visszanyúlva, az emberek drasztikusabban reagálnak jövedelem kiesésre (veszteség), mint jövedelem növekedésre (nyereség), és inflációs környezetben ez a kockázat-kerülés még inkább felerősödhet.

A fenntarthatóság jövője a mezőgazdaságban nagyban függ a mostani választási kimenettől, ugyanis a jobboldali pártok lehetőséget láttak a gazdák elégedetlenségében és felkarolták a gazdákat a szárnyuk alá.