Az EU-Mercosur megállapodás körülményei és gazdasági hatásai

Bevezetés

Elemzésem elsődleges célja, hogy a megállapodás történeti hátterét vezessem le, kronológiai sorrendben. Ezek után összehasonlítanám, hogy az Európai Uniónak és a Mercosurnak milyen előnyei származhatnak ebből a lépésből, mind pozitív, mind negatív értelemben. A megállapodás jelenleg még nem teljesen hatályos, mivel az Európai Unió több tagállama nem hajlandó ratifikálni a dokumentumokat, viszont az Európai Bizottság engedélyezte az egyezmény ideiglenesen való alkalmazását. A Mercosur ezzel szemben sokkal gyorsabban folytatja a ratifikációs tárgyalásokat a tagállamaiban.

S&D official site: EU may miss historic opportunity to deepen ties with Latin America.

 A megállapodás körülményei

2026 januárjában a két dokumentum aláírásával egy új fejezet kezdődött az Európai Unió és a Mercosur között. Ez a korszak elsősorban az agrártermékekre és az élelmiszerellátásra lesz nagy hatással, azonban mindkét félnek vannak más törekvései is. Azt látni kell, hogy nemcsak az élelmezéssel kapcsolatos változások jelennek meg, hanem hatással van a geopolitika és a  környezetvédelem elemeire is. A megállapodás 25 év alatt született meg, amely szintén hangsúlyozza, hogy nem minden kérdésben értettek egymással egyet a felek. Ezt jól példázza, hogy 2004 és 2016 között szinte leálltak a tárgyalások. Ennek elsődleges oka a két fél ellentéte mezőgazdasági és ipari kérdésekben, illetve a dél-amerikai politikai helyzetek voltak.

2016-ban a felek gondolatmenete teljes mértékben megváltozott. A geopolitikában Donald Trump első elnöksége idején vámháborút helyezett kilátásba Kínával, továbbá az Egyesült Államok egyre protekcionalistább politikát folytatott. Az Európai Unió a Brexit közepén volt, így a mind a Mercosur és az Európai Unió is érdekeltebb lett a tárgyalások folytatásában. Ennek eredménye 2019 júniusában egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötése lett.

A koronavírus keltette bizonytalanság és az orosz-ukrán háború kitörése szintén megállították a kapcsolatok elmélyítését. A világgazdaságban bekövetkező krízisek és bizonytalanságok arra ösztönözték mindkét felet, hogy 2024 decemberében fenntarthatósági kötelezettségvállalásban állapodtak meg. Itt elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelmet fogalmazták meg, illetve az ellátási láncok diverzifikálását és a kereskedelem fellendítését.

2026 januárjában nemcsak az EMPA és iTA dokumentumok aláírására került sor, hanem a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége is megalakult, ami körülbelül 700 millió főt számlál. A dél-amerikai országok nagy örömmel írták alá a dokumentumokat  és Paraguay kivételével mindegyik állam ratifikálta is. Ezzel szemben az Európai Unió több országa nem támogatja ezt a kezdeményezést. Franciaországról, Magyarországról és Lengyelországról sokat lehet hallani, hogy az ottani gazdák tiltakoznak a ratifikáció miatt. Mindhárom ország számára a mezőgazdaság fontos ágazat, az olcsó dél-amerikai termékek tönkre tennék a helyi gazdákat.

Az EU-Mercosur megállapodás több évtized munkája, egy olyan egyezmény, amely két jelentős térség gazdaságát, elsősorban agrárszektorát képes befolyásolni. A kérdés csupán milyen gazdasági következmények lesznek a két integráció tagállamaiban, illetve hogyan hat majd, elsősorban az Európai Unió versenyképességére.

Á.B- Á.Z. (2026): Aláírták az EU–Mercosur-egyezményt, létrejön a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége. https://nepszava.hu/3308590_ezruooai-unio-mercosur-szabadkereskedelem-megallapodas

Az egyezmény gazdasági hatásai

A két integráció szövetsége olyan gazdasági következményeket eredményez, ami az Európai Unió és Mercosur tagállamainak is nagy hatással lesz. Az európai integrációt elsősorban mezőgazdaság, míg a Mercosurt az ipari szektor átalakulása érinti.

Az Európai Unió számára a dél-amerikai tömb eleve a második legnagyobb kereskedelmi partnere. Az európai integráció exportja 55,5 milliárd euró, míg importja 56 milliárd euró a dél-amerikai integrációból. Európa számára elsősorban mezőgazdasági termékek, ásványkincsek és cellulóz termékek nélkülözhetetlenek. Dél-Amerika ritkaföldfémekben gazdag régió, itt található a világ legnagyobb lítiumlelőhelye, az úgynevezett lítium-háromszög. Elsősorban Németország igyekszik befektetéseket ösztönözni, lítium bányákat birtokba venni. Erre példa, hogy 2018-ban a német ACISA vállalat megállapodott a bolíviai kormánnyal akkumulátor gyártásával kapcsolatban. Azonban 2019-ben Evo Morales kormánya megbukott, így a megállapodást is felbontotta a bolíviai fél. A Mercosurral történő megállapodás lehetőséget kínál, hogy az Európai Unió is csatlakozzon a bányászatba, felvéve a versenyt a kínai és nemzetiségi (elsősorban chilei) vállalatokkal.

A mezőgazdasági termékek áramlása Európába az élelmezési gondok megoldása mellett több közvetlen hatást eredményez a kontinensre. Európa képes lesz több élelmiszerrel ellátni a lakosságát, azonban a gazdák számára előnytelen lépés a megállapodás ratifikálása. A dél-amerikai gabona a tervek szerint vámmentesen érkezne  az Európai Unióba, illetve a nagy mennyiségnek köszönhetően, sokkal olcsóbban lehetne hozzáférni a piacokon és az üzletekben, ezzel tönkretéve a hazai gazdákat. Több mezőgazdasági ország, köztük Franciaország, Lengyelország és Magyarország se hajlandó ratifikálni a megállapodás tartalmát. Mindezek mellett az Európai Parlament is védintézkedéseket fogadott el a gazdák védelmére. Ez a baromfi, cukor, tojás, marhahús és a citrusfélék behozatalára vonatkozik, amennyiben három év alatt 5%-kal nő a behozatal ezekből a termékekből.

A Mercosur mindazok mellett, hogy termékei számára egy hatalmas felvevőpiacot találnak, elsősorban az ipar számára kedvező a megállapodás. Ebben az esetben a szekunder szektorba való befektetésekre kell gondolni, mivel a nagy európai országok számára jó lehetőség Dél-Amerika térsége. Ezek elsősorban az ipart, infrastruktúrát és technológiát érintenék. Az európai tőke hatással lehet a technológia fejlesztésre és a K+F szektor növekedésére is. Az import vámok az Európai Unióból az áruk 91%-a törlésre kerülnek, ezzel teret engedve az európai ipar számára a terjeszkedést a Mercosur tagállamaiban.

Konklúzió

Az EU-Mercosur megállapodás összefoglalva egy hatalmas potenciálokkal rendelkező projekt, amely a két integráció együttműködését hivatott erősíteni. Ennek következménye, hogy több európai ország nem támogatja a döntést és felmerül a kérdés, vajon alkalmazni fogják-e teljes egészében a szerződésben leírtakat. A világban növekvő népességszám és globális felmelegedés miatt az élelmiszerellátás kiemelten fontos az emberiség számára. Ezáltal nélkülözhetetlen ennek biztosítása az Európai Uniónak.

Meglátásom szerint, ez az egyezmény növelheti az Európai Unió világgazdasági szerepét, kis mértékben felhozva a lemaradását az Egyesült Álamoktól és Kínától. A versenyképességet vizsgálva elmondható, hogy az új piac hiába lenne kedvező, mégis a kínai jelenlét Dél-Amerikában igencsak negatív hatással bírna, elsősorban a kínai tőke és beruházások miatt. Mindenesetre megállapítható, hogy EU-Mercosur megállapodás nagy hatással lesz mindkét fél külkapcsolatára, Európa számára jobban felértékelődik Dél-Amerika szerepe és fordítva is ugyanez elmondható.

Irodalomjegyzék
European Comission (2026): Factsheet: EU-Mercosur partnership agreement. https://policy.trade.ec.europa.eu/eu-trade-relationships-country-and-region/countries-and-regions/mercosur/eu-mercosur-agreement/factsheet-eu-mercosur-partnership-agreement_en

European Comission(2026): Questions and answers on the EU-Mercosur partnership agreement. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/qanda_24_6245

European Parliamentary Research Service (2019): Major stages and context of the negotiating process between the EU and Mercosur. https://epthinktank.eu/2019/09/05/the-trade-pillar-of-the-eu-mercosur-association-agreement-international-agreements-in-progress/gg-eu-mercosurv1908-04/

Európai Parlament(2026): Mercosur: Parliament approves safeguard clauses to protect EU agriculture. https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20260205IPR33618/mercosur-parliament-approves-safeguard-clauses-to-protect-eu-agriculture

Európai Tanács (2026): Az EU és a Mercosur közötti kereskedelem: tények és számadatok. https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/eu-mercosur-trade/

Lisa Tosado (2019): Az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás. https://eu.boell.org/en/EU-Mercosur-FTA#:~:text=The%20agreement%20has%20been%20contentious%2C%20with%20concerns,Undermining%20fair%20and%20sustainable%20development%20programs%20Fact

Szerző

Boda Kristóf

Külügyi Elemzés Szakmai Szekció

További elemzéseink