Belgiumban befagyasztott orosz vagyon felhasználása 

Vezetői összefoglaló

Belgiumban továbbra is vita tárgyát képezi a 2022-ben befagyasztott orosz vagyon jövőjének kérdése, amelyet az EU szankcióként vetett ki a háború kitöréséért.

A brüsszeli Euroclear letétkezelőházban tárolt orosz állami vagyon nagyságrendje – a nyilvános adatok szerint – körülbelül 185 milliárd euró. Ez az összeg nagyságrendileg majdnem kétszerese Magyarország teljes éves költségvetésének, ami érzékelteti a vagyon kiemelkedő nagyságát és a vele járó kockázatokat.

Az Európai Bizottság a napokban felmerült javaslata szerint ezt az összeget részben kölcsönként kívánná felhasználni Ukrajna támogatására. Belgium – mint a vagyon fő letéti helye és pénzügyi infrastruktúrája – közvetlenül érintett ebben a döntésben. A kormány számára kiemelt érdeket jelent a pénzügyi stabilitás, a nemzetközi befektetői bizalom fenntartása, valamint az, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol a belga pénzügyi rendszer – illetve Euroclear – kiemelt célponttá válhat jogi peres eljárások vagy megtorlás miatt. E félelmek valósak: az Euroclear vezetősége, valamint a belga állam is figyelmeztetett arra, hogy a vagyon „felolvasztása” precedenst teremthet, megingathatja az európai pénzpiacok stabilitását, és a piacok, vállalatok bizalmát. A döntés tétje, hogy Belgium képes-e úgy részt venni az uniós megoldás kialakításában, hogy közben csökkenti a jogi megtorlások, a geopolitikai eszkaláció és a piaci bizonytalanság kockázatát.

Probléma kontextusa

Belgium különleges helyzetben találta magát az orosz–ukrán háborút követő európai szankciók végrehajtása során. Az ország pénzügyi infrastruktúrája – mindenekelőtt a Brüsszelben működő Euroclear – az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök legnagyobb részét kezeli, összesen mintegy 185 milliárd euró értékben. A vagyon 2022-es befagyasztása gyors és egyértelmű lépésnek számított, de a ráépülő külpolitikai és pénzügyi dilemmák csak az elmúlt évben váltak igazán hangsúlyossá. A kamatkörnyezet változása miatt 2023-tól kezdődően jelentős hozamok keletkeztek a blokkolt eszközökön, és ezek adó formájában befolytak a belga államkasszába, amely Ukrajna támogatására fordította ezt a többletbevételt. A tőke ugyanakkor mindvégig érintetlen maradt, és éppen ennek a kezelése vált 2024-re a politikai vita középpontjává.

2024-ben az Európai Bizottság először vetette fel hivatalosan, hogy a befagyasztott vagyon bizonyos formában – akár garanciaként, akár hitelkeret alapjaként – Ukrajna újjáépítését szolgálhatná. A kezdeményezés az ősz folyamán az Európai Tanács napirendjére is felkerült, miközben az Egyesült Államokban is megjelentek alternatív elképzelések a vagyon felhasználásáról, ami tovább növelte az európai döntéshozatalra nehezedő nyomást. Mivel a befagyasztott vagyon túlnyomó része Belgiumban található, az országra fokozott figyelem irányul: a nemzetközi közösség Belgiumot tekinti a pénzügyi eszközök további sorsát meghatározó szereplőnek.

A helyzetet tovább élezte, hogy 2024 novemberében az Euroclear vezetése minden korábbinál határozottabban figyelmeztette az uniós intézményeket a vagyon tőkéjének közvetlen felhasználásából fakadó kockázatokra. A vállalat szerint a világ számos pontján pénzügyi szabálytalanságként értelmeznék az ilyen lépést, ami hosszú távon veszélyeztetheti az európai pénzügyi rendszer kiszámíthatóságát. A befektetői bizalom megingása emelheti az európai állampapírok hozamait, elbizonytalaníthatja a harmadik országok intézményeit, és csökkentheti Belgium, illetve az EU pénzügyi vonzerejét. Az Euroclear emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Moszkva jogi vagy akár megtorló lépésekkel reagálhat, beleértve a Nyugat–Oroszország közötti tőkekapcsolatok újraszabályozását és potenciális kisajátításokat.

A probléma értékelését nehezíti, hogy a nemzetközi gyakorlat mindössze korlátozott iránymutatással szolgál. A líbiai és iraki vagyonkezelés esetei ENSZ-mandátum mellett zajlottak, sokkal kisebb összegeket érintettek, és teljesen más politikai kontextusban valósultak meg. Belgium jelenlegi szerepe ezért precedensértékű: nem háborús félként, hanem pénzügyi közvetítő államként viseli a vagyonkezelés terhét, miközben a világ legnagyobb befagyasztott központi banki eszközállományáért felelős. Ez a különbség hangsúlyossá teszi a pénzügyi stabilitás, a jogi kiszámíthatóság és a nemzetközi bizalom fenntartásának belga szempontjait.

Belgium számára a  nemzeti érdek elsődlegesen a pénzügyi rendszer hitelességének megőrzésében jelenik meg, hiszen a belga gazdaság egyik legfontosabb erőforrása a stabil intézményi háttér és a kiszámítható szabályozási környezet. Emellett Belgium számára meghatározó jelentőségű az uniós szankciós politika egysége és koherenciája, mivel a belga külpolitikai mozgástér erősen kapcsolódik az EU kollektív fellépéséhez. Ugyanakkor Belgium NATO- és EU-tagként ugyanakkor elkötelezett Ukrajna támogatása mellett is, ami olyan politikai elvárásokat teremt, amelyekkel a pénzügyi és jogi megfontolásokat össze kell hangolni.

A befagyasztott vagyon kezeléséről szóló vita így olyan döntési helyzetet eredményezett, amelyben Belgium egyszerre szembesül gazdasági, külpolitikai és jogi kockázatokkal. A kihívás lényege annak megtalálása, hogyan tudja az ország megőrizni pénzügyi stabilitását és nemzetközi hitelességét, miközben megfelel szövetségi kötelezettségeinek és részt vállal egy európai szintű, hosszú távú megoldás kialakításában.

Policy alternatívák

1. Alternatíva: Csak a hozamok felhasználása, a tőke érintetlenül hagyása
Ez a megoldás a jelenlegi rendszer kiterjesztése: a befagyasztott vagyonból képződő kamat- és hozambevételeket továbbra is Ukrajnának utalnák, de a tőkéhez nem nyúlnának. Ez az alternatíva minimális jogi kockázattal járna, mivel nem minősül konfiskációnak, illetve a pénzügyi stabilitás és a befektetői bizalom is fennmarad. Így Belgium elkerüli, hogy Oroszország közvetlen célpontkává váljon.

Ebben az esetben Ukrajna csak korlátozott forrásokhoz jutna, miközben a háború költségei növekednek. Illetve az Európai Unióban is növekedhet a politikai feszültség, hiszen a tagországok egy rész ezt nem tartja elég erős szankciónak Oroszországgal szemben

2. Alternatíva: A befagyasztott vagyon garanciaként való felhasználása, a tőke érintetlenségével
Belgium támogatja azt az uniós javaslatot, hogy a vagyon tőkéje fedezetként szolgáljon EU-s vagy G7-es hitelekhez, de közvetlenül nem költik el. Ez a megoldás jelentősebb forrást biztosít Ukrajnának és a tőke megmarad, kisebb jogi támadási felület marad Oroszországnak.

A megoldást a befektetői kör erősen ellenzi, mivel a fedezet veszélyetetése, komoly pénzügyi és jogi kockázatba kényszeríti Belgiumot. Ha a háború lezárta után, Oroszország visszatér a különböző nemzetközi jogi fórumokra, perelheti az EU-t.

3. Alternatíva: A vagyon egy részének EU-s szintű külön alapba helyezése, Belgium jogi védőhálójával
Belgium csak akkor járul hozzá a vagyon továbblépéséhez, ha az EU: kollektív pénzügyi garanciát vállal Euroclear és Belgium peres kockázataira, és létrehoz egy közös alapot, amely átveszi a vagyon jogi felelősségét. Így Belgium tehermentesülne a kockázatoktól, a felelősségi EU-s szintre kerülne. A belga reputáció sérülésének kockázata csökkenne, az EU-s összhang erősödne, egy közös kiállással.

Ennek megvalósítása viszont bonyodalmas, nehezen tárgyalható, hiszen minden tagállam bevonását és beleegyezését megköveteli. A tagországok valószínűleg, nem, vagy csak Belgium számára kedvezőtlen alkuba mennének bele, hiszen nem szeretnének szükségszerűtlen kockázatot vállalni

4. Alternatíva: A vagyon részleges, korlátozott feloldása szigorú nemzetközi jogi mandátummal
Belgium csak akkor támogatja a vagyon bármilyen tőkefelhasználását, ha azt egy: ENSZ Közgyűlési határozat, vagy G7 + EU közös, egységes keret szentesíti, amely explicit jogalapot és globális politikai védelmet biztosít. Ez erősebb geopolitikai legitimitást ad Ukrajna támogatásának.

Ez a megoldás hiába kedvező Belgium számára, valószínűtlen, hogy létrejön. Az ENSZ-mandátum politikailag kivitelezhetetlen, Oroszország vétójoga miatt. Illetve más nemzetközi szervezetek döntéshozatala lassan haladna.

5. Alternatíva: Belgium semlegességi pozíciója – status quo fenntartása, az EU döntéseinek technikai végrehajtása
Belgium deklarálja, hogy csak végrehajtó szerepet vállal, és minden politikai döntést az EU intézményeire bíz. Így szükség esetén az Európai Unióra háríthatja a felelősséget, minimalizálja a politikai kitettségét.

Ennek jogi kivitelezhetőségét a szakértők vitatják, ha mégis egy ehhez hasonló megoldás születik, Belgium passzívnak és gyengének tűnhet az EU-n belül. Ennek ellenére nagy kockázatot vállal, hisz olyan döntések kerülnek ki a hatásköréből, amelyek mégis rá háríthatnak felelőssége.

Policy ajánlás

Belgium számára a legkedvezőbb irány egy olyan köztes megoldás támogatása, amely a befagyasztott vagyon tőkéjének érintetlenségét megőrzi, ugyanakkor lehetővé teszi a vagyon garanciaként való felhasználását uniós vagy nemzetközi hitelstruktúrákhoz. Ez a megközelítés csak akkor tekinthető biztonságosnak, ha az Európai Unió kollektív jogi és pénzügyi védőhálót biztosít Belgium és az Euroclear számára, és világosan rögzíti a felelősség megosztását a tagállamok között. Egy ilyen konstrukció egyszerre védi Belgium pénzügyi stabilitását és nemzetközi hitelességét, miközben lehetővé teszi, hogy az ország konstruktív szerepet vállaljon Ukrajna támogatásában.

A tőke érintetlenül hagyása elengedhetetlen a befektetői bizalom fenntartásához, és minimalizálja annak kockázatát, hogy a belga pénzügyi infrastruktúra célponttá váljon esetleges jogi vagy geopolitikai megtorló lépésekben. Ugyanakkor a tőke garanciaként való bevonása jelentős és gyorsan mozgósítható forrást biztosíthat Ukrajna számára, ami politikailag fontos, és Belgium uniós és transzatlanti elköteleződéseinek is megfelel. Egy EU-szintű garanciarendszer biztosítaná, hogy Belgium ne egyedül viselje a potenciális peres és reputációs kockázatokat, hanem az uniós intézményekkel közösen, kiszámítható és jogilag megalapozott keretek között kezelje azokat. Mindez erősítené az EU belső kohézióját is, amely kulcsfontosságú elem a szankciós politika hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.

A belga kormány számára ezért a leginkább racionális pozíció az, hogy támogassa a garanciaalapra épülő megoldást, ugyanakkor világossá tegye: Belgium csak olyan konstrukcióhoz járul hozzá, amely egyértelműen és jogilag dokumentált módon biztosítja a közös felelősségvállalást, és kizárja, hogy az esetleges nemzetközi jogi eljárások vagy pénzügyi következmények egyoldalúan a belga államot érintsék. Ez az irány egyszerre óvja Belgium pénzügyi rendszerének hitelességét, csökkenti a geopolitikai kitettséget, és lehetővé teszi, hogy az ország aktív és konstruktív tagja maradjon az európai döntéshozatalnak.

Függelékek